Kert

Aki a bíró helyett sípol a meccsen, és eltéríti a vonatokat: seregély, a nagy hangutánzó

Igencsak kettős megítélésű madár: sok gazda átkozza őket a gyümölcsfákon tartott nagy lakomái miatt – másokat viszont ámulatba ejt hangutánzó képessége, ami elképesztő történetekbe keveri bele. És bár jómagam is gazdálkodom, mégiscsak az utóbbi csoportba tartozom.

Az európai seregély (Sturnus vulgaris) már külső megjelenését tekintve is különleges: fekete tollazatát bíbor és zöld csillogások teszik ragyogóvá, tollai hegyén pedig sárgásfehér pettyezés található. Mozgása is jellegzetes – leginkább energikus, és mindez akkor válik igazán láthatóvá, amikor több ezres vagy tízezres csapatokba verődve rajzolnak valkűrt a kék égre.

Nem kárvetők: hasznosak

Ha egy szőlősgazdát kérdeznénk meg arról, mennyire várja vissza kertjébe a seregélyeket, valószínűleg mondana pár cifra dolgot… Mert azt hiába is tagadjuk: a seregélyek az édes gyümölcsöket kedvelik. A közhiedelemmel ellentétben azonban ezzel jóval kevesebb kárt okoznak, mint hírlik.

A seregélyek ugyanis valójában rendkívüli segítői a kerttulajdonosoknak, gazdáknak. Már anatómiájuk is gerinctelenek fogyasztására teremtette őket: esznek legyeket, darazsakat, csigákat, pajorokat, hernyókat. Földrészenként és élőhelyenként eltérő táplálkozási szokással rendelkeznek, de általánosságban elmondhatjuk, hogy elfogyasztott táplálékuk legalább fele állati eredetű (de helyenként akár a 97 százalékot is elérheti). 

A gyümölcsök felé főleg ősszel és télen kacsintgatnak, kedvenceik közé tartoznak a vadgyümölcsök, a magyal, az eperfa termése, a vadszőlő és a tiszafa bogyói. Az olyan, számunkra is hasznosítható termések, mint az alma, a körte, a szőlő, a berkenye és a homoktövis csak ezután jönnek a sorban – tehát leginkább annak kell tartania a seregélyek kártételétől, akinek a területén nincsenek az általa elsősorban kedvelt bogyók.

Visszaköszönnek a kutatónak

A seregélyek nagy kópék: szinte bármilyen, gyakran hallott hangot képesek utánozni. Ha úgy hozza a sors, a nagy művész kotkodácsol, sípol vagy nyikorog. Nem ritka, hogy még a tapasztaltabb madármegfigyelőket is megdöbbenti, főleg februárban, ha megszólal a sárgarigó hangján – miután az köztudottan csak májusban tűnik fel hazánkban.

Három hónapos korukban próbálkoznak először az énekléssel, és innentől kezdve rohamtempóban szívják magukba az akusztikus tudásanyagot. Más dallamot hallatnak táplálkozás, szaporodás vagy veszély esetén, és pillanatok alatt leutánozzák akár az emberi beszédet is. A nyolcvanas években számos, rendkívül izgalmas kísérletet elvégeztek ennek feltárására:

közülük az egyik kedvencem az, amiben a Popeye, a tengerész hangjait utánozták.

Az összetett kísérlet több elemből állt, de a lényeg beigazolódott: a seregélyek szinte secperc alatt megtanulták és visszadalolták a lejátszott szövegeket és dallamokat. A kísérlet olyannyira jól sikerült, hogy a kutatásba bevont madarak még a „jó reggelt, alapkutatás, itt az idő, szia” szavakat is bevették repertoárjukba. De az alábbi videóban az R2-D2 robothangjai is feltűnnek!

Nemrég, egy ornitológia tanfolyamon hallottam pár jó sztorit a seregélyek hangutánzásáról: olyan esetekről, amikor a bíró helyett a madár sípolta végig a meccset vagy amikor egy vonatindulás jelzősípját utánozva balesetet okozott egy pályaudvaron. Hihetetlennek tűnt, de amikor utánanéztem, ezeknél még elképesztőbb történeteket olvashattam.

Például Berlinben, az Alexanderplatzon mesterien bemutatják tehetségüket: ez ugyanis a német város egyik legforgalmasabb vonat-, busz- és villamosmegállója, és azt a felismerhető háromhangú riasztást utánozzák, ami az S-Bahn és az U-Bahn ajtajának bezárása előtt hallatszik, mielőtt elindulna az állomásról. De vannak még ennél is cifrább feljegyzések: egy seregély egy londoni külvárosban úgy sírt, mint egy csecsemő, más seregélyek pedig egyenesen a V-1 repülő bombákat imitálták Londonban a második világháború vége felé. Ez azért nem lehetett túl kellemes…

Hasznos együttműködés

És ha most tévesen az lenne az első gondolatunk, hogy távol kell tartani a seregélyeket ezektől a helyszínektől, akkor gyorsan vessük el ezt az ötletet. Bármennyire is bosszantó tud lenni egy rossz időben becsúszott hangutánzás, még a fociklubokban sem érzik úgy, hogy távol kellene tartani ezeket a szárnyas művészeket. Sőt, a holland KNVB labdarúgó-szövetség például egyenesen felszólította a futballklubokat, hogy helyezzenek el speciális fészekdobozokat a területükön, ugyanis a seregélyek megeszik a füvet pusztító kártevőket. Ez aztán az igazán előremutató együttműködés!

Számomra a seregély meg nem értettsége és a benne rejlő eltitkolt lehetőségek jó példák arra, hogy mennyi felfedezni való vár még ránk a világban. Mennyi érdekesség, kapcsolódási pont és lehetőség. Már csak élnünk kell vele.

Ajánljuk még:

Zöldségnövényeink legfontosabb tápanyagai

Ahhoz, hogy növényeink egészségesen tudjanak fejlődni, virágot és termést tudjanak hozni, számos tápanyagra szükségük van: a talajból a víz segítségével szervetlen anyagokat vesznek fel, majd azokból fotoszintézis segítségével felépítik a számukra szükséges szerves anyagokat. Legalábbis ideális esetben. Mert ha a talaj nem olyan, amilyennek lennie kell, akkor bizony nekünk kell pótolnunk. De mit is?