A válasz: igen! Meszeljük a fákat ősszel!

A hideg éjszakák beköszöntével a fák erős kérge is komoly kihívások elé néz, ugyanis nem könnyű alkalmazkodni az éjszakai hideg és a déli napsugarak állandó váltakozásához. A napfény a hideg évszakokban is hatással van a fák bioritmusára: amikor a meleg napsugarak elérik a törzset, a növény sejtjei aktivizálódnak, és ezeknek a napsugárral borított részeknek több vízre van szükségük, mint amennyit a gyökerek képesek biztosítani nekik. Így gyakorlatilag száradni kezdenek.

Fotó: 123RF

Ezt a folyamatot mi is megfigyelhetjük, mert a törzsön napégés-foltok jelennek meg, és súlyosabb esetben a kéreg meg is töredezik. A téli fagyok, a tél végi gyors hőmérsékleti ingadozások is fagylécek kialakulásához vezetnek, ezek a repedések pedig kiváló belépők a betegségek, kártevők számára, amelyek azonnal kapnak is az alkalmon, és a fa belsejébe jutva élősködni kezdenek a növényen. Legyengítik, károsítják, rosszabb esetben el is pusztítják.

Jó hír: a mész valóban segít!

A fehérre meszelt törzsű fák viszont

visszaverik a nap sugarait, a növény erőforrás-eloszlása helyreáll, kevesebb stressz éri a fát, nem szárad ki, a törzs nem repedezik,

ezáltal a kártevők és betegségek sem támadják meg egykönnyen. Tehát ezzel a megoldással nagyban segíthetjük a kiegyensúlyozott fejlődést, a védelmet, miközben így jobb termést is várhatunk.

Fotó: 123RF 

De van néhány alapszabály, amit mindenképpen meg kell fogadnunk:

• A két évnél fiatalabb csemetéket semmiképp se meszeljük, mert a gyenge kéreg megéghet tőle.
• Legalább fél méter magasan fessük le a törzseket, de a legjobb, ha egészen az első elágazódásig megtesszük. Sőt: sokan még az alsó ágak első 30 centiméterét is lemeszelik.
• Ajánlott a védőruházat viselése: kesztyű, munkásruha és védőszemüveg.
• Meszezésre leginkább az 5-7 százalékos mésztej alkalmas, vagyis egy rész oltott mészhez hét rész vizet keverünk. Ha túlhígítjuk, akkor nem mésztejet, hanem meszes vizet kapunk, ami nem alkalmas a kezelésre.
• Miután kikevertük, hagyjuk két órát pihenni, de ne hagyjuk túl sokáig ülepedni.
• A legtöbben a gyökérkefe használatát ajánlják, mert ez leszedi a kéreg leváló részeit, és kellően mélyre vihetjük vele a mésztejet.
• Egy nagy eső könnyedén lemoshatja a réteget, ezért mindenképpen száraz időszakban vágjunk neki a feladatnak.
• Érdemes több rétegben is felvinnünk a meszet, így tovább fennmarad, hatását jobban kifejtheti. De! Ezt csak abban az esetben tegyük meg, ha megbizonyosodtunk róla, hogy a megfelelően híg oldattal dolgozunk. A túl vastag rétegű, túl sűrű mészréteggel ugyanis az ellenkező hatást érhetjük el!

A mésztej a metszés okozta és a rákos sebek kezelésére is alkalmas.

A talajba mosódó mész pedig pozitív hatással van a folyamatosan savanyodó talajra is, ezért mindenképpen érdemes legalább a fák egy részét lemeszelni!

Ha választanunk kell, inkáb a hideg időjárásra érzékenyebb csonthéjas fákat meszeljük, például a kajszit vagy az őszibarackot. Sőt, legalább ennél a két fánál mindenképpen szánjunk időt a meszelésre!

Fotó: 123RF

A munkákat érdemes az ősz vége felé, a lemosó permetezés után elvégezni. Ez utóbbi tekintetében a magam részéről nem vagyok híve a növényvédőszerek alkalmazásának, ezért a természetes eredetű és a környezetet nem károsító szereket javaslom használni, mint a különböző mikrobiológiai készítmények, probiotikumos anyagok, olajok. Természetesen mindez a megfelelő arányban elkészítve, gondos odafigyelés mellett. Az általánosan elterjedt rezes készítmények is bevethetők, de én kerülném a használatukat, ugyanis egyre több olyan kutatás lát napvilágot, ami a réznek talajra és ezáltal az élőlényekre gyakorolt igen komoly negatív hatásairól számol be.

Mi az igazság?

Sokan úgy vélik, hogy a felkent mészréteg alatt kártevők és betegségek telelhetnek át. Ez csak abban az esetben igaz, ha a mészoldatot nem megfelelően készítettük el. A sűrű rétegű mész ugyanis kedvez a kártevőknek és kórokozóknak, mert a vastag mészréteg búvóhelyként szolgálhat számukra. Ha a fent is említett híg, 5-7 százalékos mésztejet alkalmazzuk, akkor ez a veszély nem áll fenn. Ellenben élvezhetjük a mészkezelés minden előnyös hatását:

a meszes törzsű fák tavasszal később melegszenek át, később indul be a nedvkeringésük, így a tavaszi fagyoknak is jobban ellenállnak.

A mészréteg nem hagyja, hogy nappal a fák túlzottan felmelegedjenek, éjszaka pedig a lehűljenek. Ezért a növény kiegyensúlyozottabb, egészségesebb, erősebb és ellenállóbb lesz. A virágzás eltolódik, így egy esetleges kései fagy sem teszi tönkre az az évi termést, ami különösen a kajszi esetében nagyon-nagyon fontos.

Nyitókép: 123RF