A növények teleltetésének alapszabályai

Nem minden növényt tudunk átsegíteni a téli hónapokon – ezt el kell fogadnunk. De vannak olyan klasszikusaink, mint a muskátli, a leanderek, az enciánok, a hibiszkuszok, a citrusok, olívák, vagy akár a sétányrózsák vagy a kefevirág, amelyeket megfelelő körültekintés mellett könnyedén átmenthetünk a következő verőfényes tavaszra.

A teleltetés azonban nem könnyű feladat, és sajnos a legtöbb otthonban nem is a legjobbak azok a körülmények, amelyek alapjaiban határozzák meg a sikeres teleltetést. Az első gond ott kezdődik, hogy

a nagyobb citrusoknak, olíváknak megfelelően tágas helyre van szükségük,

ami nem lehet sem egy pince, sem egy ablaktalan hűvös helyiség, ugyanis nemcsak zárt térre, hanem fényre és megfelelő szellőzésre is szükségük van ahhoz, hogy megőrizzék egészségüket.

Fotó: 123RF 

A dézsás növények jelentős része megelégszik a fagymentes, ámbár hűvös helyekkel, de

a világosság és a friss levegő biztosítása alapkritérium.

Az állott, túl párás és szellőzetlen helyiségekben könnyedén felütik a fejüket a betegségek, fény híján pedig a növény alapvető fontosságú feladatait sem tudja ellátni.

A másik nagyon fontos kérdés a téli öntözés:

a legtöbb növény télen bőven beéri egy ritkább, mérsékeltebb öntözéssel, ezért érdemesebb földjüket szárazabban tartani.

Ugyancsak érdemes odafigyelni arra is, hogy milyen állapotban vágnak bele növényeink a télbe: teleltetés előtt minden beteg, sérült részt érdemes lemetszenünk – különösen érvényes ez az olyan érzékenyebb fajokra, mint például a muskátli.

Fotó: 123RF  

Lássuk, melyik növény mit kíván, és mire érdemes odafigyelnünk:

• Jól átteleltethető a murvafürt, amit erősen visszametszve helyezünk téli nyugalmába. Szintén visszametszve teleltetjük az angyaltrombitát, a rozmaringot és a kínai hibiszkuszt is, azonban a leandert például visszametszés nélkül teleltetjük. Ezt azért fontos tudnunk, mert

amennyiben a leandert visszametsszük, a következő évi virágzástól elbúcsúzhatunk.

• A muskátlikat egy világos, 4-10 fok közötti, nem túl száraz levegőjű helyiségbe érdemes behordanunk, ahol szárazon hagyott földben teleltethetjük át őket. Esetükben fokozottan érvényes a túlöntözés tilalma: nem igényelnek gyakori gondoskodást a tél folyamán.

• A leander optimális teleltetése 0 és 5 fok közötti, fűtetlen, világos helyen lehetséges. Ha túl sötét van, hajtásai megnyúlnak, és a növény legyengül. A citrusfélék kicsit melegebbet igényelnek: öt és 10 fok között van az ideális téli hőmérséklet számukra, és jobban érzik magukat üvegházban vagy olyan helyen, ahol minél több az olyan üvegfelület, ami lehetővé teszi a fény beszűrődését.

Fotó: 123RF  

• A trópusi növények képviselői – mint például a hibiszkusz trópusi fajtái, a buzogányfa vagy a pettyeslevél – kifejezetten csak melegebb helyeken teleltethető: legalább 12 foknál, de fajtól függően akár 25 fokos hőmérséklet is elvárható lehet. A szubtrópusi növényeknek viszont elég az 5-15 fok: ilyen a ciklámen, a murvafürt, a banáncserje és az azálea is.
• Az olyan növények, mit az olívafa, idősebb korukban bátran teleltethetők odakint is, ha enyhe telet várhatunk. Akkor sincs gond, ha időszakosan lejjebb zuhan a hőmérséklet: ilyenkor arra a rövid időre betolhatjuk a garázsba vagy más fedett helyiségbe, a hideg elvonultával pedig visszahelyezhetjük eredeti helyére. Ha valaki mégis félti idős, értékes olíváját, akkor a biztonság kedvéért beszerezhet teleltető zsákot vagy takarót is, ezzel egészen biztos, hogy még a hidegebb téli reggelek sem okoznak majd kárt a növényben.

Fotó: 123RF  

Fontos megértenünk, hogy télen a növények megpihennek, ezért alapvetően a tápoldatozásra nincs szükségük. Az öntözés gyakorisága és pontos mennyisége pedig attól függ, hogy milyen hőmérsékleten teleltetünk: a meleg szobában tartott növények (például a fikuszok vagy a filodendronok) intenzívebben párologtatnak, ezért harmadával csökkentsük a gyökerekhez kijuttatott vizet, a többi növény esetében pedig akkor érdemes az öntözőkanna után nyúlnunk, amikor a talaj felső rétege már száraz. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb szabály az, hogy

a víznek mindig legyen lehetősége eltávozni (ehhez érdemes lyukas aljú kaspókban teleltetni), és kerüljük az állandóan vizes földet, ami könnyedén vezethet a gyökerek rohadásához is.

Fotó: 123RF  

Összességében elmondhatjuk, hogy a teleltetéssel kapcsolatban a legnagyobb gondot inkább az okozhatja, ha túlbuzgók vagyunk, és túlápoljuk növényeinket. Jobbat teszünk azzal, ha egy alapos növényszerviz után nyugalomba helyezzük őket, és csak alkalomadtán gondoskodunk egy kis víz utánpótlásról. Azt azonban ne feledjük, hogy mindennek alapja a megfelelő teleltetési hely, tehát az energiát, amit érzünk magunkban, ennek kialakítására fordítsuk!

Nyitókép: 123RF