Ahol két őserő találkozik: Sopron és a Fertő-tó környéke

Barangoló

ITTHON

Ahol két őserő találkozik: Sopron és a Fertő-tó környéke

E vidék két természeti elem találkozásából született, karakterét, derűjét és sejtelmes hangulatait is e két őselem viszonya formálja: a kő kapaszkodót kínál, a víz pedig élettel tölti meg. A lápok, nyílt vizek, lankák, emelkedők és szabálytalan útvonalak rejtélyes világa olyan természeti gazdagságot mutat, amiben nem sok tájon dúskálhatunk. Nem csoda, hogy itt csodálatos kulturális kincseink is születtek: kastélyok és legendák övezik a vidéket. A Fertő-Neusiedlersee Kultúrtáj nem véletlenül került fel a Hungaricumok listájára.

 

Magyarország csodás széltében-hosszában, hiszen bármelyik régiót választjuk kirándulásaink, pihenésünk célpontjaként, nem fogunk csalódni. Ha pedig értő figyelemmel mélyülünk el az aktív pihenésben, észre sem vesszük, mennyi mindent tanulhatunk tágabb otthonunkról, de önmagunkról is. Soproni környéki kalandozásainkat semmiképpen ne tervezzük rövidre, hiszen izgalmas kulturális programajánlattal és gasztronómiai kényeztetéssel is marasztalni fog e táj. Kövek és vizek birodalmába érkezünk ide, az ország nyugati csücskébe, és jól tesszük, ha rugalmasan kezeljük közlekedési lehetőségeinket, hiszen gyalogosan, biciklivel, de akár vízi járművekkel is indulhatunk tervezett felfedező-útjainkra.

Tűzlepkék és bengék világa

Nem véletlenül nyilvánították az elsők között turisztikai térséggé Sopron-Fertő környékét. Talán legismertebb természeti adottsága, a Fertő-tó mintegy húszezer éves, Európa harmadik legnagyobb és legnyugatabbra fekvő sztyepptava, azaz síkvidéki sós állóvize, amelynek sótartalma harminchárom százalékkal magasabb a Balatonénál.

A Fertő-tavi Bioszféra rezervátum ideális kirándulóhely az egész család számára. Biciklivel, de gyalogosan is felfedezhetjük, és ha szerencsénk van, talán a nagy tűzlepkét is megpillanthatjuk, de itt él az ugyancsak védett sziklai benge is, amelyet a Fertőrákosi Kőfejtő területén lévő Sziklai Benge Tanösvényen is megcsodálhatunk. A látvány lenyűgöző:

madarak milliói, varázslatos szitakötő-tánc, az éggel összeérő tófelszín, háttérben erdőkkel borított sziklákkal.

Ennél is érdekesebb az, ami a partról kevésbé látható: a vízben lebegő húszezer tonnányi moszattömeg apró vízi lények élőhelye. A tó keleti partján – évszaktól függően – negyvenöt kisebb sós tó van, amelyek akár hetven centiméter mélységet is elérnek, száraz időben viszont ki is száradhatnak.

Az Esterházyak és a Széchenyiek birtokán 

Főnemesi családjaink közül az Esterházyak hagyták ránk talán a leggazdagabb örökséget, amelynek jelentős része a látogatók számára is hozzáférhető. Épített örökségünk csodáit bejárva élő történelemórán leshetünk be a hajdani Magyarország szellemi és kulturális elitjének szalonjaiba, és ha elég figyelmesek vagyunk, gondolataiba is. A „soproni hűséget” is jobban megértjük, ha elmélyülünk a történelmi előzményekben. 

A fertődi Esterházy-kastély impozáns épületegyüttese nemcsak a térség egyik legszebb látnivalója, de kultúrtörténeti, művelődéstörténeti értékeinél fogva is nyugodtan mondhatjuk, ide kötelező betérni. Fénykorában, az 1760-tól 1790-ig tartó időszakban Joseph Haydn zenéjétől volt hangos, ugyanis a maestro aktív alkotói korszakának felét itt töltötte: 1766-1790 között az Esterházy-kastélyban élt. Az Esterházyak öröksége Sopronba is elkísér, hiszen két, középkori alapokon nyugvó, de a 17. században kialakított palota is van itt: az egyik a mai Központi Bányászati Múzeum épülete, a másikban az Erdészeti Múzeumot találjuk.

A magyar főnemesség legnagyobbjai közül a Széchényiek is ezen a tájon építették fel egyik legkedvesebb otthonukat: a nagycenki Széchényi-kastély és a hozzá tartozó, ugyancsak látványos park a „legnagyobb magyar” szellemiségét őrző emlékhely. Időutazásunk a 18. század végén és a 19. századi első felében folytatódik itt, bejárhatjuk a reformkori Magyarország egyik legjelentősebb főúri otthonát: Széchenyi Ferenc, Széchenyi István édesapja ezen a helyen alapozta meg a mai Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményét. Itt található a családi temetkezési helye is, a mauzóleum, ahol a család 48 tagja pihen. 

Bringatúrák paradicsoma

A Hanság nemcsak érdekes és titokzatos, de gazdag madárvilágával és ékszerfalvaival tökéletes kikapcsolódást kínál az egész család számára akár egy jól tervezett bringatúra keretében is. Sokféle útvonalon indulhatunk el kerékpártúrán az Alpokalja csodálatos hegyvonulatai között, például a Szalamandra-tóhoz vagy Fertő-tóhoz, igazi ékszerfalvakon át, ahol építészeti, szakrális és természeti értékekben is gyönyörködhetünk. Amennyiben a Fertő-tavat szeretnénk megkerülni biciklivel, kényelmesen megtehetjük a B10 jelzésű kerékpárúton, amely 135 kilométer hosszan vezet bennünket az UNESCO világörökség részévé nyilvánított tó körül. Természetesen Magyarországon, de az osztrák oldalon is lehetőségünk van kerékpárkölcsönzésre, amennyiben nem saját bringával indulunk.

Ezen a vidéken több más szakaszon is biciklizhetünk, érdekes látnivalókat érintve: a B12 jelzésű Cseresznyevirág kerékpárút 44 kilométernyi hosszan vezet egy Fertőfehéregyházáról induló körtúrára; a B14-es jelzésű Páneurópai Piknik kerékpárúton a Sopron-Tómalom-Fertőrákos útvonalat járhatjuk be, de itt vezet át a több mint tízezer kilométer hosszú európai Vasfüggöny kerékpárút is, amely Törökországtól Svédországig húsz államon halad át. A magyar szakasz 135 km-es hosszából ezen a vidéken 4,5 kilométernyit biciklizhetünk: Harkától Sopronig. A vidék kerékpáros bejárásának lehetőségei ugyanakkor ennél sokkal gazdagabbak, ugyanis a táj a hegyi kerékpározás szerelmeseinek is bőven nyújt kikapcsolódási lehetőséget és kihívást.

A lápok legendái

A lápok világa a rejtőzködés és a titkok vidéke. Itt lakik a Király-tó halászainak hálóján fennakadt Hany Istók, pikkelyes testével, szelídségre alkalmatlan természetével, aki a vizek és ingoványok tündéreinek nyelvén jobban értett, mint az emberekén. Itt találkozhatunk Tündér Rózsával, aki az eltévedt halászokat kísérte haza, és ugyancsak itt ismerhetjük meg a hajdani leányt, aki jókora agyarral született és csodálatos hajadonná serdülve veszítette el félelmetes agyarfogát, majd jó eséllyel találkozhatunk a hét falu legszebb leányával, amint korsóját a forrásba meríti és gondoskodik róla, hogy a Fertő-tó ne száradjon ki.

A legendák egy részét a valóság, nagyobbik részét a képzelet szülte, és minél nehezebben megismerhető a világ, annál gazdagabb teret kap a fantázia a valóságmagyarázatok gyártására. A nádasok és lápok világa csak a beavatottak számára kiismerhető, és ezen a vidéken még a 20. század elején is éles választóvonalat rajzolt a hétköznapokba a vízi és szárazföldi életforma. Hany Istók legendája a legközismertebb folklór-emlékünk egy hajdani életformával, a lápok világával kapcsolatban. 1749-ben egy nyolc-tíz év körüli fiúgyermeket találtak a kapuvári halászok a hansági Király-tó egyik mocsaras részén. A gyermek valószínűleg egy elveszett, de

csodával határos módon a lápon életben maradt kisfiú volt,

aki tökéletesen alkalmazkodott a vízi élethez: bőre megkérgesedett, testét szőr borította, ujjai között kezdetleges úszóhártya alakult ki. A gyermeket anyakönyvezték és elvitték az Esterházy-kastélyba, ahol a várnagy gondjaira bízták, de már sem beszélni, sem a környezethez alkalmazkodni nem tudott. Végül megszökött a kastélyból, a halászok pedig négy évvel később még látták a lápon, de már nagyon óvatos volt, rejtőzködött az emberek elől. Hany Istók története több írót is megihletett, Jókai Mór például a Névtelen vár című regényében ír róla.

Hasonló legendás történetből több is van, ami erről a vidékről származik. Nem véletlen, hogy többségük a vízi élethez kapcsolódik és mindnek erkölcsi tanulsága, hogy az ember csak akkor tud békében élni e tájon, ha alázattal van természeti értékei iránt. Tündér Rózsa meséje szerint hajdanán ezekben a vizekben tündérek laktak, és

ha a napfény megcsillant a víztükrön, látni lehetett víz alatti palotáikat.

Barátságban álltak az emberekkel, szívesen segítették az arra járó halászokat, segítettek nekik bő zsákmányra találni, mígnem egyszer csak az emberek egymás közti viszályai miatt a tündéreknek el kellett költözniük a környékről. Tündér Rózsa azonban nem akart elmenni, hiába kérlelte őt Tündér Ilona. Végül azt mondta, csak úgy maradhat az itteni vizekben, ha virággá változtatja: így lett a meseszép tavirózsa.

Gasztronómia

Bor és finom falatok: e kettőre feltétlenül számíthatunk Sopron és a Fertő-tó közelségében. A Soproni borvidék a kékfrankos hazája, a híres Borostyánút szerves része. Az itt termő szőlő háromnegyede kékszőlő, ennek pedig közel hetven százaléka kékfrankos. Ez az a régió, ahol a legegyszerűbb falatoktól a főúri receptúrák alapján készült ínyencségekig szinte csak a képzelet szab határt a gasztronómiának. 

Kiváló vendéglőit és vendégházait Alpokalja-Fertő táj területi védjeggyel minősítik, ami számunkra is garancia a kifogástalan színvonalra. A vidék jellegzetessége, hogy két nemzet találkozási pontjaként az osztrák és a magyar konyha fogásaiból áll össze a teljes menüsor. Ilyenformán a látogatók sokasága mindig talál saját ízlésének megfelelő fogást, de szinte biztos, hogy újdonságot is kóstolhat. Kétségtelen, hogy leghíresebb határmenti gasztronómiai jellegzetesség a babos ételek sokasága, amelyek mind jól társíthatók az itteni közkedvelt vörösborokkal: ilyen a bableves szilvával, a sopronhorpácsi babgombóc, a babsterc salátával. A babos pogácsa és a babrétes legalább annyira kelendő itt, mint amennyire természetes, hogy a kastélytúra pihenőjét Esterházy-tortával édesítjük.

Fertő-Hanság és környékén is rengeteg program, fesztivál és alkalmi helyi kezdeményezés keretében ismerkedhetünk az itteni ízekkel. Dönthetünk úgy is, hogy kerékpáros gasztrotúrára indulunk, ez esetben a kalóriákat is ledolgozhatjuk menet közben.

Bármiért választjuk Sopron-Fertő vidékét kikapcsolódás, pihenés céljából, nem fogunk csalódni,  garantáltan visszavágyunk jövőre is.

A cikk megjelenését a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.

Ajánljuk még:

Miért imádjuk annyira a horvát tengerpartot? Itt a pontos válasz!

Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint Horvátország vizei Európa legtisztább fürdővizei közé tartoznak. Horvátországban ugyanis a part menti vizek 99,1%-át minősítették kiválónak, ami a 894 fürdőhelyből 886-ra vonatkozik, így Horvátország büszkélkedhet a világ leglenyűgözőbb természetes öbleivel és legtisztább vizével.