A Vértesben „buta, ki érezni nem tud” – elfeledett kirándulóhelyek, ahová megéri visszajárni

Az elmúlt években vissza-visszatértünk a Vértesbe. Hol egy rövid túráért, hogy egy kellemes erdei sétáért. Hol van a Vértes hegység? – kérdezik tőlem olykor csodálkozva. Mert az M1-es autópálya éppen átszeli – ahol olyan szép zöld, dombos, erdős, mintha Ausztriában lennénk, na az a Vértes. Az is! Nyugatról a Móri-árok határolja, így aki Győrből Székesfehérvár felé igyekszik, annak balról bekacsint. A Bakony és a Gerecse közé ékelődik, két megyében terül el. Alacsony középhegység, legmagasabb pontja sincs 500 méter, de olyan hirtelen emelkedik ki a síkságból, hogy sokkal nagyobbnak gondolnánk.

Ha észak felől indulunk, akkor a Majki remeteség és környéke remek célpont. Sétálhatunk egyet a tó körül és látogatást tehetünk a némasági fogalmat tett barátok egykori, mára szépen felújított épületegyüttesében, az elcsendesedés jegyében. Gyerekekkel átmehetünk az erdőn a Bányászati Múzeumhoz. Ezt egy felhagyott bányában alakították ki, és kicsik körében garantáltan sikere lesz, mert itt mindenhez hozzá lehet nyúlni, mindenre fel lehet mászni. Kérdéseinkre nyugalmazott bányászok adnak szakértő választ.

A Vértes amúgy felér egy komplett geológiai és földtörténeti utazással:

a főleg dolomitból álló hegyeken víznyelőbarlangok rejtőznek, virítanak a karsztbokorerdők, Gánton vöröslik a Bauxitmúzeum, Oroszlányban és Tatabányán a barnaszénbányászat mementóival találkozhatunk.

A Bányászati Múzeum és környezete – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Oroszlányból Pusztavám felé az erdőn át találjuk a Vértesszentkereszti Bencés Kolostor maradványait, vagy felgyalogolhatunk a Gerencsér várba, ami szintén egy ikonikus rom az erdő közepén. Érinti Közép-Európa híres zarándokútja, a Mária út is, de két keréken is érkezhetünk.

Az apátságról az első írásos feljegyzés 1146-ból származik, tehát már itt állt ekkor a Csák nemzetség vértesi monostora. Magát a birtokot Anonymus szerint Árpád vezér adta Elődnek majd I. István király adományozta a Csákoknak. Ők az Árpád-ház kihalásáig birtokolták a területet. A napvilágra került falak és a régészeti leletanyag arról tanúskodnak, hogy a kolostor a 12. századtól a 16. századig folyamatosan bővült.

A bencés kolostor romjai – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Mór környékén megszelídül a hegység, a lankásabb lejtőkön dúsan virul a szőlő. Be is járhatjuk a környék nevezetességeit az Ezerjó tanösvényen, akár egy-egy pincébe bekukkantva is. Megnézhetjük a Lamberg kastélyt, és megannyi más módon elfoglalhatjuk itt magunkat – erre ITT adunk tippeket.

Ha dél felől közelítünk, Csókakő vára vigyázza a Vértest. Felújítása évek óta tart, de a hely ma is látogatható. Jó térdek és kellő elszántság kell ahhoz, hogy felmásszunk az erdő felől a várba, de a kilátás mindent megér!

Csókakő vára – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Csákberényben a Gróf Meráni Fülöp Erdészeti Múzeum impozáns épülete mellett találhatunk parkolót az erdőjáráshoz. A múzeum csütörtöktől vasárnapig van nyitva, de a többi napokon is végignézhetjük a kertben elhelyezett kültéri tablókat. Ezeken bepillantást nyerhetünk a Merán és Eszterházy családok történetébe, illetve az előbbiek híres fővadászának, Öhlmann Péternek az életútjába.

Innen indul a Vértes panoráma tanösvény, ami másfél óra alatta teljesíthető. Gyönyörű tájakon, szemléletes útmutatással járhatjuk be a Csákberény feletti gerincet. Aki gyerekekkel jár erre, érdemes az utolsó másfél kilométerre vadállatos mesékkel készülni. Az út ezen része kicsit egyhangú, nekem úgy tűnt, elfogyott a tanösvény muníciója. Viszont a talajon vadak nyomait, vaddisznótúrásokat fedezhetünk fel, kiváló alkalom arra, hogy az erdő vadjainak életébe is bepillantsunk. Ehhez azonban érdemes felkészülni mesével, tudnivalókkal.

A Geszner-ház kertje – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Csákvár a legnagyobb település a környéken, kedves hely. A Geszner-ház a város határában, csodás természeti környezetben található. A Geszner-ház és parkja, amely egykoron gróf galántai Esterházy Móric és családjának pihenőhelye volt, ma a Vértesi Natúrpark látogatóközpontja. Az épületben a Vértes csodálatos világát bemutató kiállítás látható.

A parkban gyógynövényes kert, vizes élőhelyek csábítanak sétára, miközben hasznos ismeretekkel gazdagodhatunk. A tanösvény az Eszterházyak életét és a környék történetét mutatja be.

Ezért a panorámáért érdemes útra kelni – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

1823-ban, vagyis majd’ 200 évvel ezelőtt idelátogató református lelkész, Kováts Sámuel így számolt be a park értékeiről: „Buta, ki itt érezni nem tud.”

A Haraszthegyi tanösvény is remek kirándulási lehetőséget kínál.

Őszi időszakban különösen szép a vörös árnyalataiban pompázó cserszömörcék látványa. Az épület mellett a környéket bemutató maketteken leshetjük meg, mi az, amit kihagytunk, amiért vissza kell jönni! Mert van még itt számtalan felfedezésre váró kilátó, szurdokvölgy és várrom.

Bokorerdő a vértesi karszton – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A Vértesben értő szemmel és nyitott szívvel érdemes kirándulni. Ugyanis egy nagy hátulütője van az itteni kirándulásoknak: tudni kell megbocsátani – ha félrenézni nem is akarunk. Tudni kell elfogadni azt, hogy az ember már betetette a lábát az erdőbe, olyan módon is, ahogyan nem kellett volna. És talán érdemes ebből tanulságokat levonni.

Ha képesek vagyunk értékelni azt, amit az ember még nem sértett, a Vértes összességében békességet, szelíd erdőzúgást, kellemes élményeket ad annak, aki a hazai kicsiny hegyek rejtett kincseire vadászik.

Nyitókép: Halmos Monika @rozsakunyho