A Balaton: több mint fürdőzés, de még mindig terápia

Vízkúra, légkúra, napfürdő

„Lelked szép erejét a sors hullámai edzik: E tó testednek nyújt vidor életerőt.” Az idézet az egykori fürdőház homlokzatát díszítette Balatonfüreden az 1800-as években, és szerintem megfelelően kifejezi a korra jellemző balatoni életérzést. Bármennyi program is van a tó körül, egy balatoni nyaralásnak ma is a strandolás az elsődleges eleme. De amíg ma leginkább a felhőtlen szórakozásért, a kikapcsolódásért keressük fel a Balatont, néhány száz éve a gyógyulás volt a látogatás célja.

A balatoni régió mindennapjairól egészen a római korig visszanyúlóan vannak emlékek, de azt csak sejtjük, hogy fürödtek is a tóban. Kezdetben leginkább a nyári munkák után hűsítették magukat a vízben, vagy az állatokat hajtották be a sekély, partmenti részre.  A valódi fürdőzés a 19. században alakult ki. Ekkor jöttek létre a balaton parti települések fürdőházai, vagyis a korabeli strandok.

Kabinokon és fapallókon, lépcsőkön lehetett bejutni a vízbe, és természetesen a kor illemszokásainak megfelelően teljes testet fedő ruházatban lehetett fürdőzni, a nőknek és a férfiaknak külön-külön fenntartott részeken. Emellett működött a fürdőházakban kávézó, könyvtár, patika és távírda is. A korszak kiemelkedő fürdőházai Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Keszthelyen, Hévízen működtek, és eleinte elsősorban a gyógyulásra vágyók látogatták őket. Ekkor ugyanis

a fürdőzés egyfajta terápiaként élt a köztudatban.

Nem véletlen, hogy a fürdőházak is olyan helyeken jöttek létre, amik a Balaton közelsége mellett gyógyvizes forrással is rendelkeztek. Almádiban például egy összetett gyógyprogramot dolgoztak ki az odalátogatók számára, ami a Kneipp-féle vízkúrából, légkúrából és napfürdőzésből állt. Úgy gondolták, hogy mindez jó hatással van az idült betegségekre, a gyulladásokra, reumára. 

A Trianont követő években, a tengerparti fürdőhelyek elvesztésével felértékelődött a Balaton turisztikai jelentősége. Az 1930-as évekre megváltozott az itteni fürdőzéshez való hozzáállás, ekkorra már nemcsak a gyógyulást szolgálta, hanem a kikapcsolódást is, sőt egyfajta státuszszimbólummá vált. Az úszás, lubickolás mellett már lehetett csónakázni is a tavon, és

elkészült az első faszerkezetű vízicsúzda is.

1944-ben megnyitott az első fövenystrand Balatonalmádiban. Számos villa, nyaraló épült ebben az időszakban a part mentén, és a vasútvonalnak köszönhetően is egyre többen látogattak el a Balatonhoz. A következő évtizedekben sorra létesültek azok a strandok, amelyek utódait ma is előszeretettel látogatjuk.

Jajj, úgy élvezem én a strandot

Mára számtalan lehetőség közül válogathatunk mindkét parton, ráadásul a pénztárcabarát szabadstrandok közül is sok olyan van, ami jól kiépített, található rajtuk öltöző, zuhanyzási lehetőség, éttermi szolgáltatások és vízi járművek bérlésére való lehetőség. Az elmúlt néhány évben azt tapasztaltam, hogy egyre több az olyan strand, ami kifejezetten gyerekbarát: nemcsak a sekély víz és a nagyobb homokos terület, de egyéb játék lehetőségek is várják a kicsiket. Az északi parton jó példa erre a badacsonylábdihegyi Ökoturisztikai Látogatóközpont, ami visszafogott mérete ellenére is a családok kedvence lehet: a kisebbek kedvelni fogják a játszóteret és a lassan mélyülő vizet, míg a nagyobbak kajakot vagy kenut bérelhetnek, amikkel akár vízitúrára is indulhatnak. Emellett pedig egy interaktív múzeum mutatja be a Badacsony történetét és a Balaton élővilágát. A strand melletti Nádi Szél Tanösvény három kilométeres távján is megismerkedhetünk a környék növény- és állatvilágával, és a fürdőkultúra múltjáról is érdekes információkat tudhatunk meg.

A déli parton évek óta személyes kedvencem a balatonboglári Platán Strand. A 9,5 hektáros szabadstrandon még csúcsidőben is lehet árnyékos részt találni, és rengeteg játéklehetőség vár a gyerekekre. A part egy része itt is kifejezetten sekély, homokos, ideális a várépítéshez vagy a sarazáshoz. 

Érdemes időt szánni a Magyar Tenger Mesekert névre hallgató játszótér felfedezésére is.

A játékokat ugyanis Kő Boldizsár szobrászművész és csapata készítette, és mindegyik egy-egy balatoni legendához kapcsolódik. A kecskeköröm történetének emléket állító hinta, a halászladik vagy a Balaton alakú homokozó nemcsak a gyerekeknek fog tetszeni, de a felnőtteknek is szemet gyönyörködtető.

Balatonboglár, Gömb-kilátó

Akik kutyával együtt szeretnének strandolni, azoknak viszonylag sokat kell keresgélniük az egész országban, hogy jó helyet találjanak, de a Balatonon három helyszín is a rendelkezésükre áll. Jó szívvel ajánljuk a keszthelyi szabadstrandon kialakított Kutyás Park, Piknikkert és Strandot. Ennek a legnagyobb előnye, hogy nem csupán az állatoknak, hanem a gazdiknak is ideális környezetet biztosít a kikapcsolódásra. A kutyusok agility pályán játszhatnak, 

gazdáik pedig társasjátékot, könyveket kölcsönözhetnek, ha épp nem a vízben pancsolnának kedvencükkel. 

Rossz idő esetén sem kell lemondani a vízi kikapcsolódásról, hiszen a Balaton környékén több fürdő is található. Talán a legismertebb a Hévízi Tófürdő, amelynek gyógyvizét már a rómaiak is használták. Tartalmaz kalciumot, magnéziumot, ként, kénsavat, radont, metánt, kénhidrogént, rádiumgázokat, sőt a víz mélyén található iszap is gyógyhatású. Elsősorban mozgásszervi és reumatikus betegségek kezelésére ajánlják, de egyéb jótékony hatásokat is tulajdonítanak neki. Ez a világ legnagyobb természetes forrástava, aminek érdekessége, hogy vízkészlete három és fél naponta kicserélődik. Mivel a vízhőmérséklet nyáron 36-37 fok körüli, hűvösebb időben is kellemes benne fürdeni, esős időben pedig behúzódhatunk a fürdőház medencéibe. A gyógyvíz ugyanakkor gyerekeknek nem ajánlott.

Hévíz

Igazán romantikus program végigevezni a Tapolcai tavasbarlang 180 méteres szakaszán. A párás, nagyon tiszta levegőnek gyógyító hatást is tulajdonítanak, látogatása asztmásoknak különösen ajánlott. Érdekesség, hogy a barlangot csak 1903-ban fedezték fel egy kútásás közben, majd tíz évvel később már meg is nyitották a nagyközönség előtt.

Hegyek-völgyek, egykori lápok, szőlőültetvények

A strandolás mellett kihagyhatatlan része egy balatoni nyaralásnak a kirándulás. Érdemes a parttól kicsit eltávolodni és felfedezni a környező hegyek-dombok, erdők természeti szépségeit, megismerni a várromokat, bejárni a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tájait. Én azért szeretek különösen errefelé túrázni, mert a környék rendkívül változatos: imádom a Badacsony bazaltorgonáit, a vulkanikus eredetre utaló tanúhegyeket, amiket először tíz éve másztam meg egy teljesítménytúra keretében. A negyven kilométeres távon megszenvedtem, mire felértem a Badacsony tetején a Ranolder-kereszthez, a szigligeti vár csúcsára, aztán megmásztam a Szent-György hegy szőlő borította lankáit és a Csobáncot. A Tóti-hegyről lefelé ámulva néztem, hogy vannak, akiknek még van erejük futni a jobb szintidő érdekébe, a Gulácsról pedig már sötétben jöttünk le:

az egész láthatáron fejlámpás túrázók fénye kígyózott.

Nem egyszer gondoltam közben arra, minek vágtam bele ebbe, de amikor beértem a célba, már tudtam, hogy biztosan végig fogok még menni az útvonalon. Azóta is minden alkalommal, amikor a környéken járok, minden faluról, hegyoldalról, várról eszembe jut egy-egy emlék. 

Hasonlóan kedvencem a Káli-medence a benne található kőtengerekkel, amik közül a leglátványosabb Szentbékkálla határában fekszik, de több helyen is találhatóak kisebb kőtengerek. A kisfiam szerint úgy néz ki a terület, mintha egy óriás unalmában szétszórta volna a kőtömböket. A valóságban a sziklatömbök a Pannon-tó egykori jelenlétéről tanúskodnak. A parthoz közel, a sekély vízben összegyűlt hordalék állt össze kőzetté, amelyet később a szél alakított. A csapadék és a hőingadozás hatására a homokkőből álló kőzet darabokra esett szét, különálló táblákra töredezett. Egyik leglátványosabb közülük az Ingó-kő, ami csak néhány ponton érintkezik az alatta lévő tömbbel, így ha kisétálunk a szélére, egy ember is képes bemozgatni az óriási kőtáblát.

Badacsony 

Érdemes meglátogatni a Káli-medencét szegélyező Fekete-hegyet is, amelynek platójáról egyrészt gyönyörű panoráma nyílik a tóra, másrészt felfedezhetjük kicsi hegyi tavait is: a bazalthegy felületén medencék keletkeztek, amelyek ma hat, változó vízállású tónak adnak helyet. Mélységük csupán néhány méter, így nagyon könnyen kiszáradnak, majd csapadékos időben újra megtelnek vízzel. Korábban a területen úszólápok alakultak ki, amiket védett tőzegmoha borított, mára viszont csak a Monostori-tónál figyelhetjük ezt meg. Ha valaki rajong a jó kilátópontokért, érdemes a Töttöskáli templomromhoz is elsétálni, mert a szőlő ültetvények között megbújó romtól gyönyörű kilátás nyílik a Káli-medencére és a tanúhegyekre is.

Kevésbé ismert, de hasonlóan változatos felépítéssel rendelkező táj a Pécselyi-medence. A dimbes-dombos területet mészkő és dolomit alkotja, amikben látványos karsztformátumok alakultak ki. Ilyen a Kő-hegy szurdokvölgye, amit függőleges sziklafalak határolnak, és tökéletes lehetőséget nyújtanak a sziklamászóknak a gyakorláshoz. Találhatóak itt kaszálók, szőlő ültetvények és gyümölcsösök is, amik közül mára sok vált elhagyatottá, műveletlenné. Szeretem megfigyelni, hogyan veszi át újra a természet az uralmat az egykor ember alakította tájon, és növi be a korábbi gyümölcsfás területeket a vadnövényzet. Ennek következtében olyan védett növények is megtalálhatóak itt, mint a kosbor- vagy a bangófélék, de vannak olyan régi, mára szinte elfeledetté vált gyümölcsfák is, mint

a házi berkenye, a papkörte vagy a rétescseresznye.

Az Öreg-hegy oldalában a sztyeppés területen nyár elején mesés látványt nyújtanak a virágzó árvalányhaj mezők, amint fújja őket a szél. 

A fine-diningtól a legjobb strandételekig

A régió gasztronómiája jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt tíz évben. Mára nemcsak a klasszikus balatoni halászléből áll – amit hagyományosan egyharmad rész pontyból, egyharmadnyi ragadozó halból (fogas, süllő, harcsa vagy csuka) és egyharmad rész apróhalból készítenek –, nemcsak a retró lángosból és főtt kukoricából vagy a sült halakból választhatunk. A tó körül rengeteg bisztró, cukrászda, több fine-dining étterem, csárda, fagyizó, sőt kézműves pékség és gasztrokocsma jelent meg, így mindenki kedvére válogathat a hozzá illő stílusú helyek közül. Érdemes megkóstolni a ropogósra sütött balatoni halakat, Tihanyban a levendulás fagyit, vagy a levendulás sört. A strandokon sem kell megalkudni az ételek minőségét tekintve: a Balatoni KÖR minden évben kiválasztja a legjobb strandételeket. Az én kedvenceim ezek közül a forró napokon kihagyhatatlan kovászos uborka-krémleves, a káposztás sztrapacskával töltött palacsinta, vagyis a sztrapacsinta és a pulled ponty. 

Minden utazás alkalmával szeretek ellátogatni a helyi piacokra, ahol kistermelők szezonális árujából lehet válogatni. Talán a leghíresebb a káptalantóti Liliomkert piac, ahol mára nemcsak gyümölcsöt-zöldséget, lekvárokat, szörpöket és egyéb ínyencségeket lehet vásárolni, hanem mindenféle kézműves portékát is. Egyre több faluban, kisvárosban vannak termelői piacok, amiket érdemes felkeresni, és bevásárolni például az ízletes balatoni sajtokból. A tó körül ugyanis egyre több manufaktúrában dolgozzák fel helyben a tejet, és készítenek belőle mozzarellát, rúzsos sajtokat, gomolyát vagy akár bivalytejes sajtokat.

 

A balatoni borokról talán mindenki hallott már, hiszen a tó körül hat kiváló borvidék is található. Remek program végigjárni a Badacsony pincesorát és megkóstolni, hogy

hol ízlik legjobban a kéknyelű,

vagy összehasonlítani, hogy a Káli-medencéből vagy a Nivegy-völgyből származó olaszrizling jobb-e szerintünk. A Badacsony lankáin és a sümegi vár oldalában XV. századi fajtákból telepített történelmi szőlőültetvény található, Sümegen pedig a szőlőből a method traditionelle-t, vagyis a hagyományos francia eljárást alkalmazva pezsgő is készül. Az én kedvenc balatoni borom a furmint, ami Magyarország egyik legkisebb, de legkarakteresebb borvidékéről, a Somlóról származik. A borok mellett egyre több különleges sört is kóstolhatunk: számos sörfőzde működik a környéken, amiknek a kínálatában olyan különlegességek is megtalálhatóak, mint a kivis láger, a sárgabarackos búzasör vagy a már említett levendulás búzasör.

„A Balaton hintáz velem, két menny között ring életem”

A tó és környezete számos festőt, szobrászt, írót, költőt és zenészt ihletett meg. A fenti idézet Weöres Sándortól származik, de például Jókai Mórra és feleségére, Laborfalvy Rózára is olyan nagy hatással volt a táj, hogy első, 1857-es látogatásuk után évekig arról álmodoztak, Balatonfüreden telepednek le. 10 évvel később meg is vásárolták a telket, ahol ma a Jókai emlékmúzeum működik.

Egry Józsefet a Balaton festőjeként szokták emlegetni. Habár Zalában született, művészetének középpontjában mégis a Badacsony áll. Az I. világháború idején egy sérülés következtében itt került hadikórházba, majd később itt ismerte meg feleségét is, akivel a környéken telepedtek le. Képeinek vibráló, életteli színei gyönyörűen ábrázolják a tó vizét, és kiemelt szerepe van művészetében a fényeknek. Műveiből idén, születésének 140. évfordulóján nyílt kiállítás Veszprémben, a megújult Laczkó Dezső Múzeumban, de a badacsonyi Egry József Emlékmúzeumban is gyönyörködhetünk képeiben.

A képzőművészet szerelmeseinek kihagyhatatlan a balatonfüredi Vaszary Galéria, amit az egykori prímási nyaralóból alakítottak át kiállítótérré. A csodás kertben álló épületben megnyitása óta rendeztek Rodin-, Picasso-, Miró- és Robert Capa-kiállítást is. Jelenleg a Boglár – Itt és most című tárlat tekinthető meg, ami Galántai György kultikus balatonboglári kápolnaműtermének történetét, kultúrpolitikai jelentőségét mutatja be. A másik aktuális kiállításon pedig Bak Imre, a neoavantgárd stílus legnagyobb hazai alakjának festményeit láthatjuk. 

Mindezek mellett még számos izgalmas programot, biciklis útvonalat, túralehetőséget, kertmozit tartogat a Balatoni régió. Mindenkinek javaslom, hogy szánjon rá időt, és fedezze fel a környéket, mert biztosan fog találni köztük akkor is újdonságokat, ha már többször járt errefelé.

A cikk megjelenését a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.