Nem ismerjük, nem is mindig hisszük, de már a bőrünkön érezzük: a klímaváltozás megcáfolhatatlan hatásai

Egészen addig, amíg a saját szemünkkel nem látjuk, szinte el sem hisszük, de méginkább fel sem fogjuk, hogy mit jelentenek az évről évre hangoztatott nagy és súlyos szavak: az emberi tevékenység visszafordíthatatlanul megváltoztatta a természetes folyamatokat, rohamtempóban olvad a jég a sarkvidékeken, a világ másik felén tombolnak az erdőtüzek, áradások, hurrikán, szárazság, vízhiány, és sorolhatnám…

Pedig mindez létezik. Létezik, és nincs is olyan messze. Sem időben, sem térben. Ugyanis nemcsak a társadalom globalizálódott, nemcsak a gazdasági kapcsolatok ívelik át a bolygót, hanem az éghajlat, az ökoszisztéma, a természetes közeg is „globalizálódik”. Elmosódnak a határok, felborulnak egyensúlyok, megváltozik minden, amit megszoktunk, amiben felnőttünk, és amiről a könyvekben tanultunk.

Igen, hazánk sok szempontból kivételezett földrajzi helyzetben van, itt a Kárpát-Medence anyai ölelésében. A kontinentális régió bár enyhébb tüneteket és lassabban zajló folyamatokat tudhat magáénak, mégis azt kell mondanunk, hogy hozzánk is egyre közelebb került a változás szele. Már-már bőrünkön is érezzük a jövő új irányait, és ez a folyamat a szakemberek szerint rohamléptekben halad előre. Hozzánk is beköszöntenek az időjárás szélsőséges megnyilvánulásai, megtapasztaltjuk az erdőtüzek ijesztő lángjait, és

egyre inkább fohászkodhatunk a nyáron lezúduló esőcseppekért.

És bár eső kevesebb lesz, az áradások egyre inkább reális veszélyt jelentenek, a hűtésre használt árammennyiség pedig eddig nem látott méreteket ölt.

És tévedünk, ha azt hisszük, hogy ezek a változások csak a kapuinkon kívül vannak. Nem. Már régóta beljebb kerültek otthonainkba, mindennapjainkba, szervezetünk minden apró rezdülésébe. Mert a klímaváltozás nemcsak az állat- vagy növényvilágot hálózza be, hanem minket, embereket is. Minden újkori hőhullám, szélsőséges időjárási körülmény befolyásolja a személyes egészségünket is, nem egy, nem kettő konkrét betegséget vagy működési zavart előidézve.

Mert: „Mint ahogy az egyének egészsége nagyban függ az életmódtól, örökletes tényezőktől, a munkahelyi és lakókörnyezet hatásaitól, az orvosi ellátástól, a Föld lakosságának egészsége függ a bioszféra támogató „szolgáltatásaitól”. Az emberek és az állatvilág élete függ az élelmiszer- és ivóvízellátástól, a fertőző betegségektől való mentességtől, a fizikális biztonságtól és a stabil időjárási viszonyoktól…” Az emberi tevékenységek pedig befolyásolják a klímát. Igen: minden mindennel összefügg.

Bizonyítottan megnő a halálozások száma a nagy hőhullámok idején, a növény- és állatvilágra gyakorolt éghajlati hatások pedig közvetetten károsak az emberi egészségre is. A vektorok okozta megbetegedések, az allergén növényfajok pollentermelődésének fokozódása a hőmérséklet növekedésével mind-mind reális veszélyek, és létező tendenciák. Az IPCC jelentésében arra a következtetésre jutottak, hogy nagy valószínűséggel

a klímaváltozás megnöveli a hőhullámokkal kapcsolatos halálozások és megbetegedések számát,

növeli az árvizeket és viharokat követő fertőző betegségek számát, valamint a tengerszint emelkedését követő kitelepítésekkel kapcsolatos egészségügyi problémákat. A számítások alapján 2000-ben a világ népességére mért a klímaváltozással kapcsolatos betegségteher 5,5 millió év, valamint 150 000 haláleset volt: vagyis környezetterhelő tevékenységeink következtében 2000-ben 150 000 ember halt meg a világon.

Az emberek egészségi állapotában bekövetkező első megfigyelhető változás bizonyos fertőző betegségek földrajzi, valamint szezonális megjelenésével kapcsolatos. Ezek a betegségek az állati közvetítők által terjesztett fertőző betegségek, mint a malária vagy például a dengue láz, valamint az élelmiszerek által terjedő fertőzések, mint például a szalmonellózis. A melegebb időjárás elősegíti az állati közvetítők szaporodását és lerövidíti a kórokozó fejlődési ciklusát a hordozó állatok szervezetében.

A rágcsálók áttelelését megkönnyíti az enyhe tél, így a következő évben növekedik a fertőzések terjesztésének veszélye, például a kullancsok által terjesztett vírusos agyhártyagyulladás vagy a bakteriális eredetű Lyme-kór. A hasmenéses betegségek is összefüggnek az időjárással: mind az árvizek, mind a szárazság fokozza a gyomor- bélmegbetegedések kockázatát.

A hűtőgépek hűtőgáza vagy spray-k szórógáza például soha nem látott mértékben csökkentette az ózonréteget, amely így nem tudott megfelelő védelmet nyújtani a káros UV-sugárzással szemben. A sztratoszférikus ózonréteg csökkenése pedig többféle bizonyított és valószínűsített egészségkárosító hatást eredményez, mint például a rosszindulatú bőrdaganatok, szembetegségek, szürkehályog, a szem daganatai, fokozott fertőzési fogékonyság vagy a látens vírusfertőzések aktiválódása, például a herpesz esetében.

Látható tehát, hogy akkor is léteznek az életünket erőteljesen befolyásoló folyamatok, ha azt közvetlenül nem is észleljük. És a fenti adatokból az is egyértelmű, hogy nem dughatjuk homokba a fejünket. Igen: a klímaváltozás kérdését is, mint oly sok más dolgot, felkapta a politikai is, ezzel más hangot és jelentést tulajdonítva neki, de próbáljunk meg elvonatkoztatni a tálalástól, és csak arra fókuszálni, hogy megértsük: mi is egy nagy rendszer, egy nagy egész apró részei vagyunk,