A Klíma-kávézó nevet viselő online beszélgetés-sorozat 2023-ban indult útjára egy meghatározott szisztéma szerint: a program első felében előadókat hallgathatnak meg a kávézó aktuális témájával kapcsolatban, a második részben pedig kérdéseket lehet feltenni, az előadók válaszolnak ezekre, illetve egy kötetlen beszélgetés keretében bárki megoszthatja saját tapasztalatait, nehézségeit, sikereit az adott témában.
Hogy mik az eddigi tapasztalatok, miben rejlik a Klíma-kávézó ereje, és mik a jövőbeli tervek, arról Zagyva Gabriellát, a programsorozat ötletgazdáját és szervezőjét kérdeztük.
Fotó: Zagyva Gabriella
„A környezetvédelem és a fenntarthatóság már egyetemista éveimben is olyan témák voltak, amik komolyan foglalkoztattak: Gödöllőre jártam az Agrártudományi Egyetemre, amikor tagja lettem az ottani Zöld Körnek. Később számos környezetvédelmi szervezettel működtem együtt, majd öt évvel ezelőtt vettem egy nagy levegőt, és kiköltöztem a nagyvárosból. A váltás igencsak éles volt: a budapesti nyüzsgésből egy 300 fős zsáktelepülésre vezetett az utam.
Amikor értesültem Alsómocsolád Jövő-Szövő programjáról, azonnal azt éreztem, hogy ez az, amit kerestem: egy igen különleges települést, rengeteg innovációval. Tökéletes helyszín ahhoz, hogy azt az életet élhessem, amit elképzeltem magamnak. Ekkor már azt éreztem, hogy menekülnöm kell a nagyvárosból, az ottani kiszolgáltatottságból, a közösségi és emberi elidegenedésből. A Jövő-Szövő program azt a rendkívüli célt tűzte ki maga elé, hogy olyan fiatalokat hívjon a településre, akik vállalják, hogy valamilyen közösségi vállalkozást indítanak, és aktívan részt vesznek a helyi közéletben, közösségfejlesztésben.
Az én ötletem az volt, hogy legyen Alsómocsolád Magyarország kék zónája – az a hely, ahol az emberek szignifikánsan hosszabb ideig élnek, ahol életük egészségesebb és kiegyensúlyozottabb.
Fotó: Zagyva Gabriella
Elkezdtem utánajárni, hogy hogyan lehetséges ez, és az egészséges táplálkozástól kezdve a testmozgáson át a stresszkezelésig számos feltételt összegyűjtöttem. Foglalkoztam a közösségi kapcsolatok szerepével, és azzal is, hogy miért kellenek célok az egészséges élethez? A saját fejlődésem során kirajzolódott a kék zónák nagy igazsága: a hosszú és egészséges élet titka az, hogy azt csinálod, amihez értesz, amit szeretsz csinálni, amire szüksége van a környezetednek, és amiért meg is fizetnek.
Sok jó példával találkoztam az utam során, és azt éreztem, hogy ezeket jó lenne megosztani másokkal is.”
Időközben Alsómocsoládra is beköszöntött a két évvel ezelőtti energiaválság, ami települési szinten is megmutatta, hogy azonnali változásokra, fejlődésre van szükség. „Két évvel ezelőtt a mi településünk is megszenvedte a világban uralkodó helyzetet, és minden közösségi terünket be kellett zárnunk. Olyannyira, hogy az önkormányzati munkának helyet adó Faluház kapuit is kénytelenek voltunk bezárni, és egy ideig a helyi idősek otthonának ebédlőjében végeztük a munkánkat. A nehézségből azonban előnyt tudtunk kovácsolni, a válságból konstruktivitás született: elindult egy másfajta gondolkodásmód a köreinkben, ahol az lett a fő kérdés, hogy hogyan tudunk energiát megtakarítani nagyobb beruházások nélkül. Hogyan lehet optimalizálással csökkenteni az energiaköltségeinket, és mik azok a lépések, amik egy sokkal tudatosabb úton indíthatnak el?
Fotó: Zagyva Gabriella
Külön öröm, hogy a nehéz helyzetben nyújtott helytállásunkért díjat nyertünk a KÖVET Zöld Iroda programján – a zsűri indoklása szerint egy jól átgondolt és működő intézkedést hajtottunk végre, az épületek funkcióinak racionalizálásával és a munkavállalók rugalmas hozzáállásának köszönhetően.
Egyik ötlet hozta a másikat, majd partnereket is találtunk, és sikerült nyitásérzékelőket felszerelni az Otthon ablakaira, amik érzékelik, ha több, mint 10 perce nyitva van az ablak, és ilyen esetben lekapcsolódik a fűtés. De számos más, mindennapokhoz alkalmazkodó megoldás is született, vagy épp tervezés alatt áll – ilyen az is, hogy olyan érzékelők használatát vezessük be, amik érzékelik a levegőminőség romlását, és figyelmeztetnek a szellőztetés szükségességére. Elindítottuk a „Kapcsold ki, kapcsolódj be!” lakossági energiatakarékossági kihívást és a „Tiszta udvar, Energiatudatos ház” programot is. Gondolkodunk egy olyan közösségi pénzügyi alap létrehozásában is, ami segíti a háztartásokat abban, hogy havi, kisebb összegű befizetéseikből finanszírozni tudják az energetikai beruházásaikat.
Fotó: Zagyva Gabriella
Mivel nagyon jók voltak a tapasztalataink, szerettük volna, ha más közösségeknek, önkormányzatoknak is segíthetünk, így szinte egyszerre vált véglegessé bennünk a Klíma-kávézó útnak indítása. Az első Klíma-kávézó témája nem is lehetett volna más, mint az okos megoldások az intézményekben és az energiatakarékosság. Ezt aztán számos más inspiráló, közösségformáló beszélgetés is követte, többek között olyan témákkal, mint az esőkertek, a városi vízmegtartás vagy az energiaválság, a klímasemlegesség felé vezető út és a népességvándorlás okai és összefüggései a klímaváltozással.”
Gabi elmondása szerint az egyik legérdekesebb online kávézó az volt, amikor február 29-én az energiaszegénységről beszélgettek Lajtmann Csabával. „Csaba 1999 óta a Reflex Környezetvédő Egyesület programvezető munkatársa és az Európai Klímaszövetség hazai hálózataként 2009-ben megalakult Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség elnöke. Végigvezetett minket az energiaszegénység nagy kérdésein, és szembesített bennünket azzal, hogy a legtöbben nem is igazán tudjuk azt, mint jelent ez a fogalom.
A hivatalos megfogalmazás szerint az él energiaszegénységben, aki télen nem tudja fűteni, nyáron lehűteni a lakását, akinek a jövedelméhez képest aránytalanul magas a rezsiköltsége.
De mit jelent az aránytalanul, és mi számít elegendő mértékű fűtésnek vagy hűtésnek? Magyarországon a megkérdezettek kevesebb, mint 5%-a mondta, hogy energiaszegénységben él, a kutatások szerint viszont ez akár a 20%-ot is elérheti- miért gondoljuk azt, hogy nem élünk energiaszegénységben, mikor valószínű, hogy abban élünk? Érdekes kérdések ezek…”
Izgalmas párhuzamok, és sokszínű előadók. Talán ebben rejlik a Klíma-kávézó ereje, hogy lehetőséget ad sok különböző világ- és látásmód összegyűjtésére, aminek végeredménye egy sokszínű és egymást támogató, egyazon célért dolgozó közösség.
A soron következő alkalomra, amely a szélenergia további kiaknázásáról szól, 2024. május 9-én 8:30-10 óráig kerül sor, és itt lehet rá regisztrálni.
A májusi esemény programja és vendégei:
- Bevezető – A szélenergia helyzete és lehetőségei Magyarországon
Magyar László, szakértő, Energiaklub - A szél-szabályozások változásai – lehetőségek az önkormányzatok szempontjából
Méhes Martina, szakmai és ügyvezető igazgató, Energiaklub - A szélerőmű üzemeltetés szempontjai – biztonság, környezetvédelem
Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke - Tapasztalatok megosztása – előnyök a helyi közösség számára
Fülöp Zoltán, Sopronkövesd polgármestere.
Gabi tapasztalatai nagyon pozitívak: „Vannak visszatérő emberek, és ez nagy öröm számomra. Annak is nagyon örülök, hogy már megkeresnek konkrét témajavaslatokkal, együttműködési lehetőségekkel is. Szeretném, ha a beszélgetés, eszmecsere, a tapasztalatok és gondolatok összefonása bevett gyakorlat lenne a hazai társadalmi kommunikációban, és együtt, egymást segítve tudnánk haladni az úton. A Klíma-kávézó és a hozzá hasonló programok pótolhatatlan ereje az új tudás és az új kapcsolatok építésében rejlik.
Éppen ezért szeretnénk majd tovább fejleszteni az online beszélgetéssorozatot, és ki szeretnénk lépni a személyes találkozások világába is – méghozzá úgy, hogy a megvitatott témákhoz kapcsolódóan olyan nyílt napokat, kirándulásokat is tudjunk szervezni, amelyek egy újabb erős kapcsot képezhetnek a hozzánk csatlakozók között. Hiszünk a közösség erejében, és szeretnénk minden erőnkkel támogatni azt!”
Nyitókép: Klíma-kávézó
Ajánljuk még:
Párba állítható a Black Friday és a fenntarthatóság?
Eljön-e még a kender reneszánsza?
Mit kíván a hús? Hogyan fűszerezzük a különböző húsfajtákat?
