Annak idején, amikor a szőlő nagyüzemi termesztése elkezdődött, majd a gombás betegségek is túlságosan elszaporodtak, a biztonságos termés érdekében felszívódó, kémiai anyagokkal kezdték őket pusztítani. Ezek az erősen ható növényvédőszerek ugyan megvédték a fürtöket a károsítóktól, de ezzel párhuzamosan megzavarták a szőlő életterét és az abban érvényesülő biológiai egyensúlyt. Ebből a helyzetből adódott a nem újkeletű dolog, a rezisztens (ellenálló) szőlőfajták szükségessége.
Az ökológiai termesztés lényege, hogy hogyan lehet minél kevesebb beavatkozással, egy gazdaságilag is minél inkább fenntarthatóbb bort alkotni. Erre lehet talán válasz a rezisztens szőlőfajta. „Van, aki úgy gondolja, hogy beavatkozás nélkül nem lehet jó minőségű szőlőt termeszteni, a másik ideológia meg a károsító anyagokkal nem tud megbékélni. Itt kerülnek képbe a rezisztens szőlőfajták, melyek főleg a gombás betegségek támadását képesek kivédeni. Jó lenne tehát a rezisztens szőlőkben megtalálni az arany középutat...” -kezd bele történetébe a 28 éves Káli Balázs, akinek szülei 2009-ben vették meg a mostanra 4 hektárossá bővült balatonedericsi területet egy 30 éves szőlőültetvénnyel, mely ma már Pálla Borbirtok néven működik.
2011-ben ökológiai termesztésbe kezdett a család, ami azt jelenti, hogy nem felszívódó szerekkel és főleg, azok nem mértéktelen használatával nevelik szőlőiket. Az Ausztriában közkedvelt, itthon viszont kevésbé ismert zöld veltelini lett borbirtokuk fő fókusza, amely jó savtartó fajta, és megfelelő terméskorlátozás mellett kiváló minőséget tud nyújtani.
„Borászat ez hobbi jelleggel, jó sok munkával – teszi hozzá Balázs, aki maga is erősen érintett a témában, nem csak családi vonatkozása, hanem tanulmányai kapcsán is. Jelenleg a biodinamikus és rezisztens szőlőfajták témájából írja diplomamunkáját a Kertészeti Egyetemen.
„A természetes borászat és a minél kevesebb adalékanyag híve vagyok. Számomra a természetes bor az, amiben nincs semmilyen adalékanyag sem szőlőtechnológiai, sem pedig bortechnológiai szempontból, vagyis egyszerűbben kifejezve: semmit nem adunk hozzá a szőlőhöz és semmit nem veszünk el belőle. Persze sok odafigyelést és időt is igényel, de tényleg különleges borok készülnek így. Ez ma már egy irányvonal és nyilván egy döntés is, hogy adunk fajtaélesztőt a szőlőhöz vagy sem.
Nemrég két rezisztens szőlőt, Andor és Merlin fajtákat telepítettünk. A szőlészetben a rezisztens szőlőtermesztés mondhatni egy külön irányzat, ezen szőlők ellenállnak az olyan komolyabb gombás betegségeknek, mint a lisztharmat, a perenoszpóra vagy a szürke rothadás. Majd 5 év múlva kiderül, igazunk volt-e. Sokan azt mondják, hogy ezek nem hoznak jó ízeket, de Anyukámék sok utánajárás után úgy gondolják, hogy igenis érdemes ezzel foglalkozni, csak a technológiai eljárást meg kell találni hozzá.”
A fenntartható birtok lényege tehát, hogy nincs semmilyen felszívódó szer a szőlőben. A réz és kén alapú szerek a gyümölcs felületén hatva ölik meg a gombákat, és kis hatással vannak a szőlőre.
Mivel azonban sűrűn kell használni őket, lehet, hogy előbb-utóbb kideül: ez sem fenntartható út.
Az utóbbi időben itthon is nagy divatja lett a természetes úton készített boroknak, léteznek radikalizált módok is, például a biodinamikus szőlőtermesztés révén készült borok. Engem is érdekel ez a terület, bár nem tudok azonosulni az összes szegmensével, de abban hiszek, hogy a holdállásnak hatása van adott esetben a permetezés idejére, ugyanis, ha teliholdkor van permetezés, a gombaspórák könnyebben engednek és szállnak az erősebb gravitáció miatt, illetve a szőlők is fogékonyabbak.
Amúgy mi sem értünk mindenben egyet a családban – mondja mosolyogva Balázs –, én a sok kóstolás révén, idővel a vadélesztés hívévé váltam. Természetesen ennek is megvannak a hátulütői, hiszen nagy odafigyelést igényel, illetve az ilyen jellegű borok nagymértékben elrugaszkodhatnak a megszokott ízvilágtól, így ez egy megosztó dolog a borászok között. Ennek ellenére úgy gondolom, ha ennek megfelelő módon hagyunk teret, különleges fajtajelleges vagy terroir-t bemutató borok készülhetnek.”
Balázs édesanyja jogász hivatása mellett képezte magát tovább szőlészetben, párja pedig építészmérnöki végzettsége mellett, a Keszthelyi Egyetemen kezdte meg, majd a mostani Szent István Egyetemen szakmérnöki képzésen folytatta tovább tanulmányait. A borbirtok ma már nemcsak életük része, hanem főszereplője is. Szülei kétlaki életet élnek, és minden hétvégén lejárnak a birtokra. Balázs, ahogy ideje és kedve engedi, úgy folyik bele ebbe a témába, de úgy érzi, ha eljön egyszer az ideje, szívesen továbbviszi majd a borbirtokot. Nem azért, mert ez adatott vagy ez az elvárás, hanem mert ennek tovább építése érték, ami a családjához köti.
Ajánljuk még:
A FÖLD, A KERT, A GAZDASÁG – ÉS NEKED MI AD BIZTONSÁGOT A VÁLSÁGOS IDŐKBEN?
MI LENNE, HA PARASZTBÁCSIKTÓL TANULNÁNK A FOCIT… AKAROM MONDANI, A KÖRNYEZETVÉDELMET?
7 TANÁCS, HA TÉNYLEG KÍMÉLNÉD A KÖRNYEZETET IDÉN!
