GolfÁramlat

5 tipp, hogyan nevelj környezettudatos gyereket

Egy kisgyerektől túlzás lenne elvárni, hogy kiszámolja az ökológiai lábnyomát vagy lemondjon a műanyag lufiról, ettől függetlenül érdemes minden napjába belecsempészni egy kis környezettudatosságot, ha szeretnénk, hogy idővel természetessé váljon számára a fenntarthatóbb életmód. Ez abban is segít, hogy csökkenjen benne az az aggodalom és szorongás, amit a környezet állapotával és az ebből következő jövőképpel kapcsolatos információk keltenek. Ráadásul az ökotudatos tevékenységek közben minőségi időt is tölthetünk a gyerekkel!

A gyereknevelés alapja természetesen a példamutatás, hiszen a kicsik elsősorban azt a viselkedésmintát viszik tovább, amit otthon megélnek. Miért figyelne oda egy kisiskolás a pazarlásra vagy a műanyagokra, ha te sem teszed, és bort iszol, miközben vizet prédikálsz? Adunk pár tippet, mivel érdemes belefogni a környezettudatosabb nevelésbe, ha nem szeretnél azonnal a karbonsemlegességi feltételekkel nyitni a csemetédnél.

1. Gyűjtsétek szelektíven a szemetet: gyermekkorom piszkos utcáihoz képest manapság meglepően kevés szeméttel találkozom a városban, ezért azt gondolom, felnőtt egy generáció, amelynek már természetes, hogy a kukáig viszi a hulladékát. A következő nemzedék pedig a hulladék szelektálását fogja megszokni és megtanulni. A gyerekek kifejezetten szeretnek ilyesmivel foglalkozni, hogy mit hová kell dobni,

ez egy kicsit hasonlít a különböző fejlesztő játékokhoz is.

A használt olajat pedig ne a WC-be öntsük, hanem adjuk le a gyűjtőpontokon! Még hasznosabb, ha a gyerekkel együtt kezdeményezzük egy ilyen tartály létesítését az iskolája vagy óvodája udvarán. Több szolgáltató közül is választhatunk, ráadásul fizetnek is a hulladékért. Ha egy évvel később valamilyen játékszert, sportszert vásárol az összegből az adott intézmény, a gyerek tapasztalni fogja, miért is érték a hulladék.

2. Hasznosítsatok újra: a kicsiknek hatalmas élmény a közös kézműveskedés, és pont az a jó benne, hogy nem feltétlenül szükséges új dolgokat vásárolnunk az alkotáshoz, épp ellenkezőleg, lehetünk kreatívak és dolgozhatunk abból, ami otthon van! Az interneten számtalan ötletet lehet találni egy DIY-délutánhoz, a fakanálból készített bábtól kezdve a levélnyomdán keresztül a házi madáretető barkácsolásáig. Bár minimalistaként sem vagyok ellene a boltban vásárolt játékoknak, azt vallom, rengeteg holmit magunk is el tudunk készíteni otthon némi ügyeskedéssel, és kézműveskedés közben nyugodtan be lehet vezetni a gyerekeket a környezetvédelem világába, koruknak megfelelően elmagyarázni nekik, miért fontos az újrahasznosítás.

3. Legyen egy kis konyhakertetek: a klímaváltozás egyik legnagyobb problémája az élelmiszertermelés lesz a közeljövőben, ezért érdemes minden gyereknek megtanulnia, hogy

az ennivaló nem terem korlátlanul a boltban,

hanem komoly munka és összetett feltételek szükségesek a termeléshez. Nem muszáj komplett veteményesben gondolkodni, de 2-3 palánta paradicsom, paprika vagy fűszernövény még az erkélyen is megterem, sőt, nemritkán a lakásban is. A gyerekek segíthetnek a gondozásban, kaphatnak egy-egy növényt ők is, és lehet mindennap figyelgetni a termés növekedését, pláne nagy a büszkeség, amikor a tányérra is kerül a kitartó munka eredményéből. Ha van kert, ott ki lehet alakítani egy kis komposztálót is a zöld hulladéknak, sajnos manapság ezt a többség a kommunális szemetesbe dobja.

4. Autózzatok kevesebbet: az általában kocsival utaztatott gyerekeknek óriási élmény a tömegközlekedés. Ráadásul ilyenkor sokkal többet lehet vele beszélgetni, mint amikor csak mögöttünk ül a gyerek, nem fogjuk megbánni, ha szeretnénk minőségi időt tölteni vele, akkor a tömegközlekedés tökéletesen alkalmas rá kamaszkorig. A kisebbeknek ilyenkor

rengeteg mesét is lehet olvasni,

hiszen közben ráérünk mi is, ők is. Ráadásul vannak nagyon jó mesék kifejezetten a környezetvédelemről vagy a tömegközlekedés népszerűsítéséről, mi Gévai Csilla író és illusztrátor köteteit ajánljuk, elsősorban a Nagyon Zöld Könyv és az Amíg zötyögünk című munkáját. Ma alap, hogy a wc-re is kocsival járunk, ne szoktassuk ehhez a gyerekeket is! Nyáron pedig a nem túl távoli célpontokra lehet a biciklit is közlekedési eszközként használni, szeretik azt is.

5. Ne pazaroljatok: nem kell a túlfogyasztással és klímaváltozással stresszelni az óvodásokat, mert így is elérik őket ezek az információk és aggódnak maguktól is. Illetve ők is tapasztalják – például a kis konyhakertjükben, hogy milyen sokáig nem esik az eső. Számukra ijesztőbb ez a helyzet, mert a kommunikáció elsősorban a felnőtt lakosságra van szabva, azzal a szándékkal, hogy végre megértessük a hitetlenkedőkkel, a globális felmelegedés nem a következő generáció problémája, hanem az övék, és itt az ideje tenni valamit. Tehát az üzenet erőteljes, ijesztő képekkel és adatokkal megtűzdelve, ami sokkal nagyobb hatással van a gyerekekre, mint gondolnánk, hiszen őket nem kell meggyőzni,

ők tényként fogadják el azokat az információkat, amelyek elérik őket.

Ha viszont vele együtt elkezdjük elzárni fogmosás közben a vizet, lekapcsolni a villanyt az üres szobában, lejjebb venni a fűtést és közben felvenni egy pulóvert, akkor mindez megnyugtatja őket, mert azt élik meg, hogy tehetnek valamit a szörnyű jövőkép ellen.

Ajánljuk még:

800 millió éhes száj nem érti, miért a kukában landol a megtermelt élelmiszer egyharmada

Becslések szerint világszerte több, mint 800 millió ember szenved az éhezéstől, és kétmilliárd ember küzd a vitamin- és ásványianyag-hiány következtében fellépő problémákkal. Még súlyosabb a helyzet a gyermekek körében: milliónyi ártatlan életnek kell elviselnie az alultápláltság kilátástalan helyzetét, miközben a másik oldalon a mértéktelen fogyasztás és a pazarlás uralja a mindennapokat. Azt hiszem, egy dologban mindannyian egyet érthetünk: nincs ez rendben így. Ma van az élelmiszerpazarlás világnapja – nézzünk körül, vajon mi hogy állunk ezzel a kérdéssel!