20 éve lett volna igazán jó, de most is életmentő: 10 millió fát ültetnek, ha segítesz

GolfÁramlat

20 éve lett volna igazán jó, de most is életmentő: 10 millió fát ültetnek, ha segítesz

A legalkalmasabb időpont egy fa ültetésére húsz évvel ezelőtt volt. A második legalkalmasabb időpont most van. Egy fa gyökerei mindig emlékeztetnek arra, honnan jövünk, ágai pedig megmutatják, hová érkezhetünk. A fa nemcsak ökológiai szempontból oszlopos tagja világunknak, hanem szimbolikusan is sokat mesél nekünk. A 10 millió Fa civil szervezet e kettőt szem előtt tartva jött létre. Az alapító-ötletgazdával, Bojár Ivánnal beszélgettem.
 

A zöld gondolat évek óta egyre hangsúlyosabb szerepet kap a világon. Nagy szükség is van rá, hiszen a globális felmelegedés, a fajok sokféleségének eltűnése, a városok légszennyezettsége hangosan ordító probléma. Az egyik ilyen kezdeményezés a 10 millió Fa civil szervezettől származik, aminek tagjai két éve azért dolgoznak szakadatlan, hogy lelkes lakosokat támogatva minél több fát ültessenek szerte az országban.

 

Az alapító, Bojár Iván művészettörténészként és kulturális újságíróként dolgozik, két évvel ezelőtt gondolt egyet, majd ezt a gondolatot rögtön tett is követte. Országos faültetési projektet álmodott meg, és nem sokkal ezután a valóságban is elrajtolt a 10 millió Fa, ami már az indulásnál rohamosan növeszteni kezdte ágait, és néhány hónap alatt hatalmas, egyre terebélyesebb erdővé kerekedett: az egész országot lefedve, százhatvan településen vannak jelen, és több mint százharminc közösség működteti a különböző települési csoportokat.

A cél sokkal inkább ökológiai, mint utcaszépítő jellegű. A szervezet eddig több mint százezer fa elültetését szervezte meg, bonyolította le, és az utókövetés sem maradt el. Egy-egy szezonban több ezer embert képesek mozgósítani. A civil szervezet nagykövete Pokorny Lia, színművész, és a sok lelkes önkéntes mellett a világhírű etológus, csimpánzkutató, Jane Goodall is ültetett fát a közösséggel.

„Szinte véletlenül jött létre a 10 millió Fa, eleinte egyáltalán nem volt tervezett a folyamat, nem volt eltökélt szándék mögötte” – meséli a kezdetekről Iván. „Írtam egy kétségbeesett Facebook-posztot, miszerint nagy szükség lenne erre a projektre, ehhez viszont egyedül kevés vagyok, így önkéntes kertészeket, ökológusokat, jogászokat, közgazdászokat kerestem. Olyan mozgósító erővel bírt ez a néhány sor, hogy százával jelentkeztek az önkéntesek, ez pedig akkora erkölcsi terhet rótt rám, hogy nem volt kérdés: összerakom és megvalósítjuk ezt a civil szervezetet. A mélyebb ok természetesen az egyre erősödő klímaváltozás, amit ma már mindenki érez. 

Kezd megváltozni a Föld eddigi élete, és ez az átalakulás egyre fenyegetőbb az emberi faj számára is. 

Egymillió állatfajt pusztítottunk már el, épp itt az ideje újragondolnunk a működésünket. Az állatok próbálnak rugalmasan adaptálódni különböző helyzetekhez, az ember viszont azt szokta meg, hogy ő a teremtés koronája, leigázzuk hát a természetet, mindenen mi uralkodunk, és ez most visszaüt. Muszáj lépnünk!” – hangsúlyozza az ötletgazda.

Nem mindegy azonban, hogy hova, mikor és milyen fát ültetünk, ráadásul közterületen nem lehet bármit megtenni, ezért érdemes a 10 millió Fa közösséghez csatlakozni, hiszen ők nemcsak különböző szakemberekkel dolgoznak együtt, hanem az önkormányzatokkal is kapcsolatban állnak. A utcafásításon kívül, a települések határait átlépve nagyobb földterületek fásításával is foglalkoznak, és rendre érkeznek hozzájuk tíz-húsz hektáros felajánlások magánszemélyektől, akik azt szeretnék, hogy fákkal borított legyen a földjük. Ivánnak, csapatának és leginkább a környezetünknek

fontos a biodiverzitás visszaerősítése, így még nagyobb teret kapnak az őshonos fajták. 

„Ha valaki szeretne általunk fát ültetni, akkor csatlakozhat egy már megalakult csoporthoz, de ha nincs ilyen a környezetében, akkor a 10 millió Fa segít létrehozni egy újat. De nemcsak a közösség szervezésében, hanem az ültetésben is közreműködünk. Ha egy közösség jelzi, hogy nyáron túl meleg a játszótér, nincs elég fa a kutyafuttatónál, a buszmegálló járdáját nem szegélyezi egyetlen fa sem, akkor szakembereink bevonásával pontosan meghatározzuk, hogy arra a földterületre, milyen fát érdemes elültetni, hiszen más fajokra van szükség Sopronban, más adottságok jellemzőek Szolnokon. Ezekhez a természeti igényekhez minden esetben igazodunk.

 

Kapcsolatban állunk különböző faiskolákkal és együttműködünk az önkormányzatokkal, a létrejövő csoportok pedig szinte aprópénzből dobják össze a fákra való összeget” – mondja Iván, aki csapatával együtt az idén ballagó diákokra is gondolt, ezért létrehozták a Csokor helyett gyümölcsfa programot, ami arra hivatott, hogy magyarországi és a Kárpát-medencében őshonos gyümölcsfákat ültessenek el lufieregetés helyett. Ezeket a fákat, például a duránci barackot a nagyipari mezőgazdaság elpusztította, pedig méltó helyük lenne hazánkban. Kétezerötszáz ilyen és hasonló gyümölcsfát juttattak már el az ország különböző pontjaira, így

ezzel az akcióval Európa egyik legnagyobb génmegőrzési növényvédelmi programját hajtják végre. 

És hogy világviszonylatban mennyire zöld Budapest vagy Magyarország? A számok azt mutatják, hogy valóban nagy szükség van a 10 millió Fa szervezet munkájára. 

„Egy településnek optimálisan kilenc százalékának zöldnek kell lennie” – szögezi le Bojár Iván. „Budapestnek csupán hat százaléka az, és ez is inkább a budai oldalon található. De még ezekkel a számokkal is jól áll a főváros, ha a világ településösszetételét nézzük. Ritka egy nagyvárosban az olyan egybefüggő zöldterület, mint nálunk a Népliget, a Margit-sziget, a Vérmező, a Városmajor vagy a budai erdők, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell fejlődnünk e téren. 

A belső kerületek ugyanis siralmas képet festenek, főleg a pesti oldalon. Itt radikális változásra van szükség zöldítés terén, 

amihez az autóforgalom jelentős csökkentése elengedhetetlen, hogy itt húsz-harminc év múlva is élni lehessen. Ezek után pedig fel kéne törni az aszfaltot ott, ahol csak lehet, és nagyon sűrűn beültetni odavaló fákkal, növényekkel. Ez egy hosszú folyamat, mégis úgy érzem, hogy apró léptekkel ugyan, de elindultunk ezen az úton” – osztja meg velünk tapasztalatait az ötletgazda, aki nem véletlen választotta a 10 millió Fa elnevezést. Azt vallja, ha a sok kicsi összeadódik, az komoly eredményekhez vezet. Szerinte nem a tízmillió darab fával fogjuk érezni a környezet pozitív változásait, hanem a fák elültetésével egy igazán szimbolikus gondolat is szárba szökken majd az emberek fejében. 

„Ha Magyarországon mindenki csak egyetlen fát elültetne, akkor hamar tízmillió fával gazdagodna az ország. Ez tehát mindenki felelőssége. Egy fát elültetni nem nagy cucc, ennyit mindenki hozzá tud tenni környezetünk jobbátételéhez, és azt hiszem, ez mindenkinek bele is fér az életébe.

József Attila Kertész leszek, fát nevelek mély mondanivalója ültetődik el ekkor az emberekben, általa az életünkhöz, a természethez, és a környezethez való viszonyunk módosulni fog. Másként dönt az az ember a boltban, a palackos vizek mellett állva, aki már elültetett egy fát, mint az, aki nem. Rengeteg ponton beépül majd ez a szimbolika, és így összefonódva egészen biztos, hogy jelentősebb hatást fejt ki. A mai Magyarország zöldtudata más, jobb, mint néhány évvel ezelőtt volt. Nem állítom, hogy a 10 millió Fa civil szervezetnek köszönhetően, de jelentősen hozzájárultunk ehhez az új szemlélethez.”

Fotók: 10 millió Fa

Ajánljuk még:

Pelenka-matek: mosható vagy eldobható a jobb? Kiszámoltuk!
Melyik pelenka éri meg jobban: a mosható vagy az eldobható? Melyik igazán környezetbarát? Víz, áram, mosószer, vasalási idő kontra műanyag-újratermelés és az űrből is jól látható ökológiai lábnyom. Mennyi az annyi? Tantermen kívüli matematikaóra következik.