131 kg élelmiszert dobunk a kukába évente: ez vállalhatatlan pazarlás! – Mentsd a maradékot!

GolfÁramlat

131 kg élelmiszert dobunk a kukába évente: ez vállalhatatlan pazarlás! – Mentsd a maradékot!

Nálunk soha nem volt maradék – olyan, ami a kukában végezte volna. A statisztika szerint a jóléti társadalmakban a megtermelt élelmiszernek legalább egyharmada felesleges, kidobásra kerül. Személyenként 131 kg élelmiszer évente! Ezért mindegy is, hogy miért mented meg a maradékot, csak kérlek, vedd komolyan és tedd meg ezt a szívességet magadnak és a bolygónak. A bolygó, a pénztárca kímélete és a lelki béke miatt – vagy csupán azért, mert ezt a mintát hoztad otthonról. A lényeg az, hogy ami ennivalónak termett, soha ne kerüljön a szemétbe!

Néhány éve hatalmas visszhangot kapott a Zero waste szakácskönyv. Mint vendégszerző, egy recepttel magam is hozzájárultam a műhöz. A szerzővel, Kocsis Dórával beszélgetve furcsa érzések kerítettek hatalmukba. Hetekig ízlelgettem magamban a gondolatokat, fontolgattam, hogy vajon tegyem-e szóvá azt, ami a maradékmentés kapcsán megfogalmazódott bennem.

Mert nálunk soha nem volt maradék – olyan, ami a kukában végezte volna.

Szigorúan ügyeltünk arra, mennyit vásárolunk. Ennek praktikus és egyszerű okai voltak: egyrészt, haza kellett cipelni, másrészt be kellett osztani nagyon minden fillért. Ami meg a kertben termett, annak minden grammja kincs volt.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Így nem is ismertük a #zerowaste fogalmát. Idejekorán megtanultuk ugyanis, hogy ha mégis akad egy kis maradék, mit kezdjünk vele.

A maradék főtt burgonyából lett levesbetét burgonyagombóc, vagy nudli. A nudli főzőlevéből rántott leves.

Ha a tej megaludt, lehetett vele sűríteni a főzeléket, vagy készült belőle túró. A lecsöpögött tejsavó reszelt tésztás savanyú leves képében éledt újjá. A káposztatorzsa, a paprikacsuma belefőtt a húslevesbe, a csirkehúsról lefejtett bőrt kisütöttük töpörtyűnek. A megmaradt tojásfehérje volt az alapja több kedvenc süteményünknek is.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

A szikkadt kenyér bundás kenyérré változott, vagy gondosan megszárítva zsemlemorzsává lényegült. Semmi sem veszett kárba!

A korabeli szakácskönyvek szinte mindegyike külön fejezetet szentelt a maradékok észszerű újrahasznosításának. A maradék leveshúsból legyen húspástétom, a leveszöldségből francia saláta, a bab- vagy borsófőzelékből leves – javasolja Horváth Ilona, akinek szakácskönyvein több nemzedék nőtt fel.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A „Modern háziasszony” könyve 1967-ben azt írja: főzzünk eleget, de ne túl sokat, sem túl keveset! Bölcs gondolat ez, ám a kezdő, kellő gyakorlattal nem rendelkező háziasszony számára nem túl nagy segítség. Ugyanakkor tanácsot is ad: a maradék kalácsból legyen máglyarakás, a szikkadt kifliből kiflikoch, a sült- vagy főtt húsokat pedig rakott vagy töltött zöldségfélék készítéséhez javasolja újrahasznosítani. Természetesen felhívja a figyelmet arra is, hogy

a maradékok felhasználásánál legyünk óvatosak, és romlott élelmiszert véletlenül se tálaljunk fel, mindenáron ne mentsünk meg minden falatot! Éppen arra figyeljünk, hogy ne tudjon megromlani a maradék!

Kocsis Dóra könyvében a szezonális alapanyagokra koncentrál, és minden receptnél ad instrukciót a maradékok felhasználásához is. „Mikor szembesültem vele, hogy a jóléti társadalmakban az étel közel 40%-át kidobjuk, és ennek jelentős része a háztartásokban történik, úgy gondoltam, hogy ez az a terület, ahol az egyéni, mindennapi döntéseink számítanak”– vallja a szerző, aki könyvét a Hulladékcsökkentők 10 pontjával kezdi, majd újraértelmezi az ételekhez és a táplálkozásunkhoz való viszonyunkat.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Receptjeinek alapanyagai között ott van a répazöld, a karalábé- és céklalevél – és ekkor kérdezem én, ezeket miért is nem esszük meg?

Miért tépetjük le a piacon még a zöldhagyma zöldjét is? Kidobjuk a félresikerült süteményt? Kukába kerül a zöldséghéj?

Azt hiszem, a Zero waste konyha a legfiatalabb korosztály kedvence lehet, nem a régi rend szerint főzőcskézőké. Pedig tanulhatna belőle mindenki, ha nem is teszi magáévá az összes gondolatát.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Van nekem is egy jó tippem, amit régóta használok: a muffinsütőben össze lehet ütni remek vacsorát maradékokból. Zöldség, köret, rizs, apróra vágott hús, rá egy-két felvert tojás. Vagy tojással elkevert maradék főzelék, tetejére némi sajt. Pár perc alatt jópofa harapnivalóvá válik.

A TikTokon leltem minap arra a receptre, amelyben a muffinsütő mélyedéseibe hajszálvékony szalámiszelet-bélés került, abba mindenféle maradék: összetört tortilla, sajt, zöldség. Gazdag hagymazöld-szórás, aztán némi csípős paprikakrémmel felvert tojással nyakon öntve mehetett a sütőbe. Senki sem gondolta volna róla, hogy mindenféle, a hűtőben talált maradékok egyvelege alkotta a jópofa kis tortácskákat. Maradékmentés professzinonálisan!

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

Végül is mindegy, hogy miért mented meg a maradékot. A bolygó, a pénztárca kímélete vagy a lelki béke miatt. Vagy csupán azért, mert ezt hoztad otthonról. A lényeg az, hogy ami ennivalónak termett, soha ne kerüljön a szemétbe.

Ajánljuk még:

Egyetlen fiatal fa 10 légkondicionáló 20 órányi munkáját végzi el – védekezzünk faültetéssel a hőhullámok ellen!

A Wageningeni Egyetem kutatása szerint egyetlen fiatal fa 10 darab, 20 órán keresztül üzemelő légkondicionálót is kiválthat. Ez annak fényében nagyon fontos információ, hogy a hőhullámok tragikus következményekkel járnak: egyes számítások szerint csupán az európai lakosság körében tavaly nyáron is több mint 70 ezer ember halt meg a hőség miatt.