10 pont, 10 lehetőség, 10 feladat a mai napra – Tégy te is azért, hogy ne tartson fél évig a nyár!

GolfÁramlat

10 pont, 10 lehetőség, 10 feladat a mai napra – Tégy te is azért, hogy ne tartson fél évig a nyár!

Idén tavasszal megjelent egy tanulmány a Geophisycal Research Letters című folyóiratban, miszerint az északi félteke lakóinak meg kell barátkozniuk a hosszú, akár hat hónapig is tartó nyarak gondolatával. Ha ugyanis nem sikerül változtatni a globális felmelegedés ütemén, a századforduló szülöttei már csak hírből fogják ismerni a havat, de a zsenge zöldborsó ízét is.

A probléma adott, de a kérdőjel még midig ott a mondat végén: mi, a nagybetűs EMBERISÉG, valójában mit szeretnénk? És mit teszünk meg érte?

Játszunk el kicsit a gondolattal. Abban az esetben, ha nem változtatunk a mindennapi szokásainkon és a hőségriadó hírére továbbra is a klíma-távirányító holléte lesz a legnagyobb problémánk, csúfos jövő elé nézünk. Ha ugyanis a panaszkodás mellett a zsugorszám betárazott ásványvíz, az egyenként polimer-láncba bugyolált jégkrém idegnyugtató fogyasztása és a külföldön megtermelt görögdinnye vásárlása lesz a legfőbb válaszunk, a hírekben a természeti katasztrófák veszik át a főszerepet.  Tűzvész, aszály, tornádó, jégkár és árvíz… a folyamatos hőség hatására az egész ökoszisztéma szép lassan felborul. És nincs kivétel: növények, állatok, emberek életciklusa változik meg azáltal, hogy a ma szélsőségesnek tartott időjárási viszonyok mindennapossá válnak.

Nem lehet elégszer mondani, hogy ha mindezt el szeretnénk kerülni, tennünk kell, minél hamarabb, és minél többet. Nem (csak) arra várni, hogy a felettünk állók döntéseket hozzanak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése kérdésében globálisan, hanem cselekedni, lokálisan. Megtenni azt, ami tőlünk telik.

A WWF szerint Magyarország idén már június elején elérte a túlfogyasztás napját. Azaz, ha mindenki úgy élne, mint mi, akkor már egy hónappal ezelőtt felhasználtuk volna a bolygó erre az évre szánt energiaforrásait. Vannak nálunk sokkal rosszabbul, és jóval jobban teljesítő országos is. Tavaly világviszonylatban a túlfogyasztás napja augusztus második felére esett, idén egy hónappal korábban, július 29-re datálják a kutatók. Az előbbiből egyértelműen látszik, hogy a járvány egy hónapnyi haladékot adott a Földnek, de nem volt elég ahhoz, hogy a pazarló életmódunkon tartósan változtassunk. Ennek azért van óriási jelentősége, mert ha évről évre többet fogyasztunk világszinten, akkor

a Földnek nincs elég ideje újratermelni az erőforrásokat és regenerálódni. Mi, emberek pedig szép lassan kiszipolyozzuk az utolsó csepp erejét is.  

A túlfogyasztás mint fogalom, nagyon összetett jelenséget takar, de ha csak belegondolunk abba, hogy tegnap mi került a konyhai szemetesbe, hány üres ásványvizes palackot gyűrtünk össze, és hogy biztos szükség van-e a nyolcadik fürdőruhára, amiért autóval mentünk a plázába, rátapintunk a lényegére. Logikusan végiggondolva, nekünk, egyszerű embereknek óriási felelősségünk van abban, hogy sikerül-e lassítani a klímaváltozást. Lassítani, mert elkerülni már lehetetlen.

Ezért hát képletesen kapcsoljuk fel együtt azt a bizonyos villanykörtét a fejekben és lássuk, hogy mi, a saját mikrokörnyezetünkben mi mindent tehetünk a klímaváltozás ellen, egy nap alatt.

10 pont, 10 lehetőség, 10 feladat a mai napra. Hajrá:

  1. Vigyél magaddal kulacsot és igyál csapvizet! (Ha nem vagy elégedett a minőségével, ízével, nézz utána, milyen környezetbarát megoldás érhető el a számodra, például: vízszűrő kancsók, beépített szűrők, cserélhető ballonos ásványvizek)
  2. Dobozolj! Vigyél magaddal a munkába otthonról reggelit, ebédet vagy újrahasznosítható dobozt, amit a menzán felhasználsz!
  3. Tegyél az élelmiszer-pazarlás ellen, ne dobj ki ételt! A maradék nem hulladék, ez legyen a jelszó!
  4. Vigyél magaddal vászonszatyrot, szütyőt, kosarat a boltba!
  5. Ma próbálj meg egyszerhasználatos zacskók nélkül vásárolni! (Ha nem megy, de tudatosan legalább egy-két darabbal kevesebbet használsz, már akkor is tettél valamit!)
  6. Légy ma igazán tudatos vásárló! (Tedd fel kétszer a kérdést a döntés előtt magadnak: biztos szükségem van rá?)
  7. Figyelj oda tudatosan, hogy kevesebb villamos-energiát használj! (Lekapcsoltad a villanyt magad után? Vagy biztosan fel kell kapcsolni?)
  8. Tusolj ma 3 perc alatt! (Mi a gyerekek pocskolását megszüntetendő vezettük be a homokórás módszert, és jelentem, működik!)
  9. Mosol ma? Csak teli gépet indíts, a félig üres járat egyet jelent a pazarlás netovábbjával! (És ne felejtsd el visszább venni a centrifuga-fordulatszámát. Nyáron felesleges 1200-on pörögnie.)
  10. Mostál? Ha van erkélyed, kerted, a szárítógép bekapcsolása helyett teregess ki ma a szabadba! (Ha jól kirázol minden darabot és nem hagyod belegyűrődni a megszáradt ruhákat a kosárba, nem lesz több vasalnivaló, mint általában)

+ 1 Főztél bodza-zselét Marcsi receptje alapján? Ha igen, végy elő egy üveggel és pálcikás jégkrémformába öntve tedd a fagyóba, mert megérdemled a jutalmat, ha akár egyet, akár többet is megfogadtál a fenti tanácsok közül. Közben pedig gondolj arra, hogy ezzel megint csak tettél valami jót – felesleges csomagolóanyag és mindenféle adalékok nélkül – önmagad és a bolygó érdekében!  

Ajánljuk még:

Kétévente újat? Mondj nemet a tervezett elavulásra!
Fogalma éles vitát vált ki a két tábor tagjai között, egyesek határozottan tagadják még a gondolatát is, mások viszont egyértelmű és logikus levezetésekkel igazolják mindent behálózó jelenségét. Komplett kutatócsoportok igyekeztek láthatóvá tenni a folyamatot, de egy olyan nehezen tetten érhető jelenségről van szó, amelyet a legtöbben ismerünk, talán el is fogadunk, de bizonyítani valószínűleg sosem tudjuk majd. A gazdasági fejlődés társadalmilag mélyen megvetett mumusa: a tervezett elavulás jelenségének néztünk a körmére.