GolfÁramlat

10 pont, 10 lehetőség, 10 feladat a mai napra – Tégy te is azért, hogy ne tartson fél évig a nyár!

Idén tavasszal megjelent egy tanulmány a Geophisycal Research Letters című folyóiratban, miszerint az északi félteke lakóinak meg kell barátkozniuk a hosszú, akár hat hónapig is tartó nyarak gondolatával. Ha ugyanis nem sikerül változtatni a globális felmelegedés ütemén, a századforduló szülöttei már csak hírből fogják ismerni a havat, de a zsenge zöldborsó ízét is.

A probléma adott, de a kérdőjel még midig ott a mondat végén: mi, a nagybetűs EMBERISÉG, valójában mit szeretnénk? És mit teszünk meg érte?

Játszunk el kicsit a gondolattal. Abban az esetben, ha nem változtatunk a mindennapi szokásainkon és a hőségriadó hírére továbbra is a klíma-távirányító holléte lesz a legnagyobb problémánk, csúfos jövő elé nézünk. Ha ugyanis a panaszkodás mellett a zsugorszám betárazott ásványvíz, az egyenként polimer-láncba bugyolált jégkrém idegnyugtató fogyasztása és a külföldön megtermelt görögdinnye vásárlása lesz a legfőbb válaszunk, a hírekben a természeti katasztrófák veszik át a főszerepet.  Tűzvész, aszály, tornádó, jégkár és árvíz… a folyamatos hőség hatására az egész ökoszisztéma szép lassan felborul. És nincs kivétel: növények, állatok, emberek életciklusa változik meg azáltal, hogy a ma szélsőségesnek tartott időjárási viszonyok mindennapossá válnak.

Nem lehet elégszer mondani, hogy ha mindezt el szeretnénk kerülni, tennünk kell, minél hamarabb, és minél többet. Nem (csak) arra várni, hogy a felettünk állók döntéseket hozzanak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése kérdésében globálisan, hanem cselekedni, lokálisan. Megtenni azt, ami tőlünk telik.

A WWF szerint Magyarország idén már június elején elérte a túlfogyasztás napját. Azaz, ha mindenki úgy élne, mint mi, akkor már egy hónappal ezelőtt felhasználtuk volna a bolygó erre az évre szánt energiaforrásait. Vannak nálunk sokkal rosszabbul, és jóval jobban teljesítő országos is. Tavaly világviszonylatban a túlfogyasztás napja augusztus második felére esett, idén egy hónappal korábban, július 29-re datálják a kutatók. Az előbbiből egyértelműen látszik, hogy a járvány egy hónapnyi haladékot adott a Földnek, de nem volt elég ahhoz, hogy a pazarló életmódunkon tartósan változtassunk. Ennek azért van óriási jelentősége, mert ha évről évre többet fogyasztunk világszinten, akkor

a Földnek nincs elég ideje újratermelni az erőforrásokat és regenerálódni. Mi, emberek pedig szép lassan kiszipolyozzuk az utolsó csepp erejét is.  

A túlfogyasztás mint fogalom, nagyon összetett jelenséget takar, de ha csak belegondolunk abba, hogy tegnap mi került a konyhai szemetesbe, hány üres ásványvizes palackot gyűrtünk össze, és hogy biztos szükség van-e a nyolcadik fürdőruhára, amiért autóval mentünk a plázába, rátapintunk a lényegére. Logikusan végiggondolva, nekünk, egyszerű embereknek óriási felelősségünk van abban, hogy sikerül-e lassítani a klímaváltozást. Lassítani, mert elkerülni már lehetetlen.

Ezért hát képletesen kapcsoljuk fel együtt azt a bizonyos villanykörtét a fejekben és lássuk, hogy mi, a saját mikrokörnyezetünkben mi mindent tehetünk a klímaváltozás ellen, egy nap alatt.

10 pont, 10 lehetőség, 10 feladat a mai napra. Hajrá:

  1. Vigyél magaddal kulacsot és igyál csapvizet! (Ha nem vagy elégedett a minőségével, ízével, nézz utána, milyen környezetbarát megoldás érhető el a számodra, például: vízszűrő kancsók, beépített szűrők, cserélhető ballonos ásványvizek)
  2. Dobozolj! Vigyél magaddal a munkába otthonról reggelit, ebédet vagy újrahasznosítható dobozt, amit a menzán felhasználsz!
  3. Tegyél az élelmiszer-pazarlás ellen, ne dobj ki ételt! A maradék nem hulladék, ez legyen a jelszó!
  4. Vigyél magaddal vászonszatyrot, szütyőt, kosarat a boltba!
  5. Ma próbálj meg egyszerhasználatos zacskók nélkül vásárolni! (Ha nem megy, de tudatosan legalább egy-két darabbal kevesebbet használsz, már akkor is tettél valamit!)
  6. Légy ma igazán tudatos vásárló! (Tedd fel kétszer a kérdést a döntés előtt magadnak: biztos szükségem van rá?)
  7. Figyelj oda tudatosan, hogy kevesebb villamos-energiát használj! (Lekapcsoltad a villanyt magad után? Vagy biztosan fel kell kapcsolni?)
  8. Tusolj ma 3 perc alatt! (Mi a gyerekek pocskolását megszüntetendő vezettük be a homokórás módszert, és jelentem, működik!)
  9. Mosol ma? Csak teli gépet indíts, a félig üres járat egyet jelent a pazarlás netovábbjával! (És ne felejtsd el visszább venni a centrifuga-fordulatszámát. Nyáron felesleges 1200-on pörögnie.)
  10. Mostál? Ha van erkélyed, kerted, a szárítógép bekapcsolása helyett teregess ki ma a szabadba! (Ha jól kirázol minden darabot és nem hagyod belegyűrődni a megszáradt ruhákat a kosárba, nem lesz több vasalnivaló, mint általában)

+ 1 Főztél bodza-zselét Marcsi receptje alapján? Ha igen, végy elő egy üveggel és pálcikás jégkrémformába öntve tedd a fagyóba, mert megérdemled a jutalmat, ha akár egyet, akár többet is megfogadtál a fenti tanácsok közül. Közben pedig gondolj arra, hogy ezzel megint csak tettél valami jót – felesleges csomagolóanyag és mindenféle adalékok nélkül – önmagad és a bolygó érdekében!  

Ajánljuk még:

„Legyen Alsómocsolád Magyarország kék zónája!” – Beszélgetés a Klíma-kávézó ötletgazdájával

Van egy aprócska település Baranya megyében, aminek lakói pár évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy megújulóenergia-közösséget. Útjuk során sok nehézséggel találkoztak, de számtalan jó gyakorlatot, ötletet, izgalmas kezdeményezést és figyelemre méltó eredményeket is láthattak, ami miatt úgy érezték, hogy ezeket másokkal is meg kell osztaniuk. Így született meg a Klíma-kávézó ötlete, ami lehetőséget ad arra, hogy az érdeklődők többet tudhassanak meg a klímavédelemről, a fenntarthatóságról, a természetalapú megoldásokról, a vízmegtartás lehetőségeiről, az energiamenedzsmentről, vagy épp az okos eszközökben rejlő lehetőségekről.