
„Keletkezésének voltaképpen tárgyi tévedés az alapja: a szódavíz készítéséhez felhasznált szénsavat tévesen azonosították a sziksóval. Magyarországon a különlegességnek számító szénsavas szódavizet, orvosok biztatására, mint a baktériumok szaporodását gátló széndioxid-alapú természetes tartósítószer folyadékot Jedlik Ányos, a természetbúvár bencés szerzetes készítette először 1826-ban, és az első szikvízgyártó üzemet is ő hozta létre 1841-ben Pest-Budán. A polgárosodó társadalom éttermeiben, kocsmáiban, cukrászataiban hamarosan elterjedt a szódavíz. A tiszta bor helyett az üdítő hosszúlépés, a kisfröccs, a nagyfröccs, az édes cukrászsütemények mellé a szódavíz volt a legjobb szomjoltó. A 19. század végén, még a millenniumi ünnepségek pompájában is helyt kapott a szódavíz, mint a kor újdonsága” – olvashatjuk a szikvíz bemutatását a Hungarikumok Gyűjteményében.
A szódavíz készítésével először az angol Joseph Priestley kísérletezett 1767-ben, gyártására először Dublinban adtak ki szabadalmat 1809-ben. Johann Jacob Schweppe állítólag már korábban is kísérletezett szódavíz készítésével, és ki is dolgozott egy a Pristleyénél hatékonyabb megoldást, és meg is alapította Schweppes & Co. nevű vállalkozását. A szódavíz elterjedését 1813-tól számíthatjuk, amikor Charles Plinth feltalálta a szódás szifont, amely képes volt a palackban tartani a szénsavat úgy, hogy az adagolásnál ne illanjon el.
Jedlik Ányos érdeme tehát nem magának a szikvíznek a feltalálása, hanem a szódavíz gazdaságos nagyüzemi gyártási technológiájának a kidolgozása:
felfedezte ugyanis, hogy amennyiben egy hosszú csövet enged le a palackban, és az leér az üveg aljára, akkor a csövön keresztül adagolt szódavíz mellett a palackban maradó ital is megőrzi szénsavtartalmát.

Tudtad? A szódavíz és szikvíz valójában ugyanazt a készítményt jelöli. Ugyanakkor sokan használják a palackozott ásványvizek szinonimájaként, azonban a szódavíz és a szénsavas ásványvíz között jelentős különbség van, hiszen az előre palackozott ásványvizek kibontás után gyorsan veszítenek erejükből, a szódavíz ezzel szemben egyenletes minőségű marad.
Hogyan készül a szódavíz?
A mai szódavíz készítése egy viszonylag egyszerű kémiai folyamaton alapul, amelyet a CO2 + H2O ⇌ H2CO3 egyenlet ír le. Ez azt jelenti, hogy szén-dioxidot adunk a vízhez, amiből szénsav jön létre. A folyamat azonban korántsem egyszerű, mivel nagy nyomáson, 4-6 bar között történik, ami sokkal jobban telíti a vizet szénsavval, mint légköri nyomáson lehetséges lenne.

Tudtad? Míg a szénsavas ásványvíz palackozása műanyag göngyölegbe jelentős környezetszennyezést okoz, addig a szódavíz nem igényel ilyen pazarló tárolást, így környezetkímélő és fenntartható alternatívája a szénsavas vizeknek. A leggazdaságosabb és legegészségesebb megoldás a szódagép, amely speciális, magas nyomásra tervezett palackokba töltött vízhez adagolja a szén-dioxidot, és amely újratölthető.
A palackokat ezen a nagy nyomáson töltik, amikben a gáz oldódása még folytatódik, így azokban a nyomás valamelyest, körülbelül 10%-kal lecsökken. A palackban a szabad gáz és a víz aránya 15% és 85%, ami biztosítja a víz kinyerését a palackból. Az oldott szén-dioxid tartalom körülbelül 7-8 gramm literenként, pH értéke pedig 3 és 4 között alakul, ami megadja a szódavíz jellegzetes savanykás ízét.
Az igazi szikvíz zárt rendszerben készül el, nagy nyomással palackozzák, és mindig széndioxiddal dúsított. Általában üvegben vagy műanyag palackban van, de rozsdamentes acélban is megvásárolható nagyobb mennyiség esetén. A közös bennük az, hogy szifon feje van, ami biztosítja a tökéletes zárást. Ez különbözteti meg a csavarható kupakokkal lezárt termékektől, mivel a zárt rendszer hozzájárul ahhoz, hogy nagyon kevés szén-dioxid távozzék csak az üvegből.

A szódavíz kultúrtörténete Magyarországon
Jedlik Ányosnak köszönhetően gyorsan kedvelt lett a szikvíz fogyasztása. A fővárosban a legtöbb akkori rézműves átállt a gépek gyártására, így a 19. században szinte virágzott a szikvíz elkészítése, és kisipari mesterséggé nőtte ki magát. Az üveg szódásszifonokat úgy készítették el, hogy visszaválthatóak legyenek.
Budapesten 1927-ben Hechst Károly, későbbi nevén Horányi alapította meg a Józsefvárosi Ipartestületet. Az 1920-as évektől az általa forgalomba hozott szikvizes palackok több helyen is megtalálhatóak voltak. Nem sokkal később megjelentek a fémből készült palackok, az úgynevezett szifonok. A 20. század végén már műanyag palackokban tárolták a szódát, amit rendszerint házhoz szállítottak.

A 2000-es évek azonban nagy változást hoztak, ugyanis az olcsóbb ásványvizek elterjedésével a szódavíz ideiglenesen háttérbe szorult. Szerencsére az egyre népszerűbbé váló fenntarthatósági szempontok és az egészséges életmód hívei ismét felfedezték a szikvízben rejlő lehetőségeket, amit csak erősít a magyar fröccskultúra reneszánsza is.
A szódavíz nemcsak önmagában fogyasztva élvezetes, hanem különféle koktélok és italok alapanyagaként is kiváló. Az egy.hu oldalán található receptek között számos olyan ötletet találhatunk, amelyek ezt a hungarikumot használják fel, mutatjuk egyik kedvencünket:
Nyári frissítő koktél
Borbás Marcsi receptje
Hogyan válassz jó szódagépet?
A modern technológia lehetővé teszi, hogy otthonunkban is élvezhessük a szóda sokoldalúságát. A szódagép vásárlásakor azonban több fontos kritériumot is figyelembe kell venni, hogy a megfelelő készüléket válasszuk.
A minőségi szódagép ismérvei közül a könnyű kezelhetőség mellett a szénsavtartalom-szabályozási funkció az egyik legfontosabb manapság. Szeretnénk magunk meghatározni a víz erősségét, és ehhez olyan szódagépet érdemes választanunk, amelyik rendelkezik szénsavtartalom-szabályozó gombbal.

Ez az intuitív rendszer lehetővé teszi a CO₂-szint beállítását, így minden ital a felhasználó ízlésének megfelelően testre szabható, akár enyhén szénsavas, akár erősen szénsavas vizet szeretne. A mágneses záródással ellátott csepegtetőtálca biztosítja, hogy a használat mindig cseppmentes legyen.
Nincs időnk már azon lamentálni, hogy vajon mit tehetünk otthonunkban környezetünk védelme érdekében, így ma már minden felelős ember arra törekszik, hogy olyan eszközöket vásároljon, amelyek ökológiai lábnyoma a lehető legkisebb. A háztartásban használt göngyölegek fenntartható alternatívákra cserélése az egyik ilyen lépés: léteznek már olyan innovatív, újrahasznosított műanyagból készült szódás palackok is, amelyek kiállják az idő próbáját és a környezetre sem károsak.

Tudtad? A SMEG 800 ml-es palack Tritan™ Renew innovatív műanyagból készült, amely 50%-ban újrahasznosított. Tartós, átlátszó és mosogatógépben mosható, így nagyszerű alternatívát kínál az egyszer használatos műanyag palackokkal szemben. A szódagép a legtöbb csavaros CO₂ palackkal is kompatibilis, 400-425 g / 60 l közötti háztartási használatra, és az első használat során nem igényel telepítést. Továbbá a palack újrafelhasználási lehetőségének köszönhetően a Smeg hozzájárul az eldobható palackok fogyasztásának csökkentéséhez, elősegítve a fenntarthatóbb életmódot és a felelős fogyasztást.
Egy kisgép ne csak praktikus legyen, hanem esztétikailag is illeszkedjen otthonunkba: ez is jogos elvárás vásárlás során. A fehér örök divatja mellett ma már olyan különleges árnyalatokban is találunk minőségi szódagépeket, mint a matt viharkék, amely az ég és a tenger esszenciáját ragadja meg. Ez az intenzív kék szín egyszerre tükrözi a természet erejét és a szemlélődésből fakadó nyugalmat, így egy csipetnyi autentikus szépséget hozhat otthonunkba.

A szódavíz tehát sokkal több egyszerű szénsavas víznél: életérzés, hagyomány, egészség és stílus, mely a mindennapokhoz és a különleges alkalmakhoz is örömbuborékokkal szolgál. A megfelelő szódagép kiválasztásával pedig otthonunkban is tökéletes szikvizet készíthetünk. Váljék egészségünkre!









