Merre csörög a csöröge? – Mindent a cifra fánkokról

A legegyszerűbb magyarázatok szerint a forgácsfánk, avagy a herőce közkeletű neve a kisülő vagy már elkészült tésztadarabok hangjára utal. Más vélemény szerint arra, ahogy az összegyúrt alapanyagokat a forró zsiradékba helyezés előtt hajtogatják, csűrik, csavarják...Voltak azután, akik addig tekergették a szót, hogy török eredetet véltek felfedezni.

Brehmnél a csöröge a madarak egy seregélyekkel rokon csoportját jelenti; nálunk, magyaroknál, ugye a szarka is csörög, meg a gyermekdalban a dió és a mogyoró is, hol erre, hol arra…

Tovább olvasok

Bizonyos érzékszervi hatásaiban ugyan nagyon eltérő, ám másokban elég hasonlatos a töpörtyű, amit a Dunántúlon csak csörgének becéznek.

Ez a fánk is a farsang kísérője, de még inkább a lakodalmak egyik szereplője. Maga a sütemény az ágakra aggatva, tésztája meg azokra tekerve az életfa dísze...(Utóbbit a menyasszonykalácsba állítják –meglehetősen gyakorlatias termékenység szimbólum alakul így ki, ahol a lágy részek a nőt, a kemények pedig a férfit képviselik.)

És mi is a herőce? A hérész nem más, mint egy másnapos szokás, gyakorlatilag az elhálás bizonyítására. Így hívják az ifjú párt ébresztő csapat tagjait is, akik vihetnek magukkal osztogatni való, s a fentebb vázolthoz meglehetősen hasonlatos édességet. A lepedőellenőrző (és a hírt a faluban szétkürtölő) csapat szinte bizonyosan zenével, hegedűszóval érkezik, s ezek a „hajnalosok” azután „tsörégéznek” meg „ugrántzolnak” a házaknál. Szóval lehet, hogy a táncol értelemben használt csörögnek is van köze a fánkhoz?!

És néhány recept, ha valakinek megjött volna kedve a sütéshez: