Húsos táskával búcsúzunk a sárkánytól, köszöntjük a kígyót

Kísérőnk az Új szemle kínai hetilap főszerkesztője, Geng Jie, Sziszi volt, aki 34 éve él hazánkban. A kedves kínai hölgy egyben a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület vezetője is. Az egyesület sokat tesz azért, hogy választott hazájukban minél jobban megismerjék a sok ezer éves kínai kultúrát, és egyben a magyar kultúra is minél közelebb kerülhessen a magyar emberekhez. E cél érdekében szerveznek időről-időre olyan eseményeket, ahol testközelből találkozhatnak egymással a különböző kultúrák.

Geng Jie, a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület vezetője – Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet

Ezúttal a húsos táska, a kínai újév szimbolikus jelentőségű étele mentén beszélgettünk. Idén január 18-19-én került sor a budapesti Chinatown-ban, vagyis a kőbányai kínai negyedben a tavaszünnepre, az újévi fesztiválra. Én már nem egyszer voltam ezen a nagyszabású ünnepen, és mindig lenyűgöztek a színei, a forgatag, az illatok és az ízek.

Úgy látom, évről-évre egyre gazdagabb programkínálattal várják a szervezők az ünneplőket. Mit élhetett át az, aki kilátogatott a rendezvényre?

Ami biztos, hogy sosem maradhat el a kínai újévből: a tűzijáték, petárda, a sárkánytánc, ezek a hiedelem szerint elűzik a rossz szellemeket.

Kaifeng városa jól ismert a különleges papírsárkány készítési módszereiről, amiket a Song dinasztia óta generációk adtak tovább napjainkig. Ez a hagyomány része Kína nemzeti kulturális örökségének.

Egy papírsárkány készítő mester vezetésével megtanulhattuk a „kígyó” papírsárkány készítését, vagy akár a saját horoszkóp-állatunkat is elkészíthettük. A kész műveket együtt röptettük, így is minden jót kívánva a beköszöntő Kígyó Évére.

Geng Jie és Halmos Monika – Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet 

Most első alkalommal a 2025. évi Kínai Újévi Fesztiválon felállítottak egy Buddha szobrot. A hagyományoknak megfelelően a két népszerű kívánságfa is várta majd a kívánságkártyákat, amelyeket a papírcsíkokra írtak a látogatók és a fára akasztották. Reméljük, hogy minden kívánságunk, amit a fára tettünk, valóra válik majd a kígyó évében! Idén megérkezett a hagyományos cukorkafújás is a fesztiválra, ami a legtöbb kínai embernek szép gyermekkori élménye. Ki lehetett próbálni ezt a varázslatot, ahogyan egy cukordarab csillogó kristály-állatfigurává változik át!

Minden évben látom, mekkora sikerük van azoknak az asztaloknak, ahol a különféle kínai írásjegyeket, illetve festési módokat lehet elsajátítani. Magam több éven át gyakoroltam a kínai kalligráfiát, és bizton állítom, hogy egy igazán izgalmas feladat, és öröm, amikor elkészül egy-egy saját mű!

A kínaiak szeretnek újév idején ablakmatricákat és papírkivágásokat tenni az ablakokra és az ajtókra, valamint különféle feliratokat, amelyek boldogságot, bőséget, jó egészséget kívánnak.

A legjobban ismert hagyományok egyike, hogy a kínai újév alkalmával a kínai „福” (Fu) karaktert írjuk le a kalligrafikus ecsettel, amelynek jelentése: szerencse és boldogság.

A 2025-ös Kínai Újévi Fesztiválon is sokan vállalkoztak arra, hogy saját kezűleg, egy kínai mester segítségével leírják ezt a karaktert.

Jao-zi, azaz hússal töltött batyu – Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet 

A Tang dinasztia idején élt Teng herceg a rajztudásáról volt híres, különösen a pillangórajzai miatt. A tudását generációk adták tovább egészen napjainkig. A pillangók annyira élethűek ezeken a festményeken, hogy néha valódinak vélik őket. Idén egy kínai művész irányításával megtanulhattunk néhány egyszerűbb „gongbi” ecsetvonást. A sok más mellett még a piros borítékok és újévi fametszetek készítésébe is betekinthettünk.

Az ünnephez hozzátartoznak a jellegzetes ételek is. Mi az, amit most, a Kínai Újév idején mindenképpen érdemes megkóstolnunk?

Az ételek régiónként különbözőek lehetnek, de mind a szerencsét, a gazdagságot, jólétet szimbolizálják.

A legismertebb a jao-zi, a hússal töltött batyu, amely a régi pénzérmék formáját idézi fel.

Az új évre való felkészülést és az elmúlt év nehézségeinek magunk mögött hagyását is jelképezi, jóval több, mint egy gombóc, vagy batyu. Kulturális érték, a kínai újév ünneplésének nélkülözhetetlen része. Karakterét a finoman fűszerezett töltelék és a tészta kombinációjának íze adja. Készül belőle zöldséges, gombás, húsos, és olyan is, amelybe a hústöltelék mellett apró rákok is kerülnek. Kézzel hajtogatják egyenként, különös figyelemmel és szeretettel, szinte műalkotásként. A párolás, vagy párolás és pirítás során létrejövő zamatok és textúrák egyensúlya teszi a jao-zit nem csak Kína-szerte, hanem ma már az egész világon kedvelt finomsággá.

Készül a jao-zi – Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet  

A tökéletes jao-zi titka nem csak a töltelékben rejlik, hanem a hajtogatási technikában is, ami egyszerűnek tűnik, de sokat kell gyakorolni, hogy a professzionális megjelenést elérjük. Fontos, hogy ne legyen benne túl sok töltelék, mert akkor nem lehet szépen behajtogatni, és főzés közben szétnyílik. A kész húsos batyukat egy mutatós tányéron, olykor friss fűszernövényekkel vagy finomra vágott mogyoróhagymával megszórva tálaljuk. Kis tálkájában mindenki kever magának mártogatót szójaszószból, rizsecetből, szezámolajból, chilikrémből, és ebbe mártogatja pálcikájával a batyukat.

Sok családnál hagyomány, hogy körbeülik az asztalt, és együtt készítik el a húsos batyukat, mert ez az étel a családi összetartozást is jelképezi.

Nálunk is húsos batyu készül az újévi családi ünnepre, az anyósom a nagy mestere a készítésének.

Jao-zi tálalva – Fotó: Németh Róbert / Roggs Fényképészet  

Vannak még másféle szimbolikus jelentőségű ételek is, mint ragacsos rizssütemény, ami az előre haladást és a sikert jelképezi, formája a harmóniára és az egységre utal. Neve az új évben a magasabbra jutásra utal, fogyasztásra az új évre a növekedést és emelkedést vetíti előre.

Az elmaradhatatlan hal pedig a bőség és a jólét jelképe – a hal szó maga túlcsordulást jelent, hogy minden jóból még több jusson.

10 nappal a hivatalon holdújév beköszönte előtt került sor a budapesti fesztiválra, de lesz egy másik esemény is, a tavaszünnep zárásaként.

Éveken keresztül a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület szervezte az újévi ünnepséget, szerte Magyarországon. Azt szerettük volna, hogy minél több helyre vigyük el a kultúrát, oda is, ahol nem élnek nagy számban kínaiak. A covid idején szabadtéri fotókiállításokkal, adományokkal próbáltunk minél közelebb kerülni az emberekhez. Most a kőbányai eseményt az itteni üzletemberek közössége szervezte, az egyesületünk pedig február 8-án Törökbálinton hív életre egy különleges programot.

Ahogy említettem, fontosnak tartjuk, hogy az itt élő közösségünk bevonja életünkbe a magyarokat is, hogy megmutassuk egymásnak hagyományainkat. Így ezen az eseményen is bemutatkoznak helyi népművészeti csoportok, a kínai művészekkel párhuzamosan. Várunk minden érdeklődőt nagy szeretettel, ismerjük meg egymás kultúráját, kóstoljunk bele egymás táncába, zenéjébe, képzőművészetébe és természetesen konyhájába. Az ízek világa az a hely, ahol a nyelvi nehézségeket is könnyen áthidalhatjuk, még jobban megismerve egymást.

Nyitókép: