Hot cross bun: a tradicionális angol nagypénteki zsemle

Gasztro

Hot cross bun: a tradicionális angol nagypénteki zsemle

Ez a gyönyörű péksütemény az angolszász területeken kerül az asztalra a nagyböjt időszakában, főként nagypénteken. Abban az időszakban, amikor még nagyon szigorú böjtöt tartottak, természetesen tejtermék nélkül készült, aki szeretné, a receptben ki is tudja váltani a vajat olajjal.

Ennek az ételnek nemcsak az íze, hanem a története is nagyon izgalmas, hiszen a föníciaiaktól kezdve a druidák, a görögök és a rómaiak is készítettek hasonló szent süteményeket, ők például Diána, a vadászat és a hold istennőjének tiszteletére. A kereszt ekkor még a hold négy fázisát jelképezte. A szászok is keresztekkel jelölt zsemlét ettek a tavasz, illetve a fény istennőjének tiszteletére.

 

Tovább olvasok
 
Antal Csilla
 

A keresztény világban a zsemlék a nagypéntek szimbólumává váltak, a felületükre rajzolt kereszttel emléket állítva Krisztus keresztre feszítésének. A fűszerek pedig, melyeket a zsemléhez használtak, azokra a balzsamokra utalnak, melyekkel Jézus testét is megkenték a halála után. Ezenkívül úgy gondolták, hogy a sütemény egyfajta védelmező erővel is bír, megvédi a háziakat a rontástól. A legenda szerint, ha valaki nagypénteken fellógat egy ilyen zsemlét a konyhában a gerendára, akkor az egész évben friss marad. Minden évben le lehet cserélni a zsemlét, a régit pedig össze lehet törni, ami aztán gyógyszerként működik. Ez a romlatlanság is Krisztusra utalt, akinek a testében a halál sem tehetett kárt.

Érdemes kipróbálni, hiszen nem nehéz elkészíteni, és nemcsak frissen, hanem másnap, harmadnap pirítva is nagyon finom.

Hozzávalók

A zsemléhez:

  • 500 g félfogós liszt
  • 25 g élesztő
  • 2 ek kristálycukor
  • 1 ek vaníliás cukor
  • 1 csipet kardamom
  • 1 csipet szerecsendió
  • 1 kk fahéj
  • 1 citrom reszelt héja
  • 1 kk só
  • 3 dl tej
  • 55 g puha vaj
  • 1 marék mazsola
  • kandírozott gyümölcsök ízlés szerint

A kereszthez:

  • 75 g liszt
  • 1 dl víz
  • a fényezéshez baracklekvár vagy méz

Elkészítés: 

A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne az élesztőt, a cukrot és a vaníliás cukrot. A lisztben elkeverjük a sót és a fűszereket, belereszeljük a citrom héját, majd a tejes keverékkel bedagasztjuk. Ha a tészta összeállt, 2-3 részletben beledagasztjuk a puha vajat is. Rugalmas, de lágy tésztát kell kapnunk. Ha a tészta felületén kis levegőbuborékok jelennek meg, készen is van a dagasztás. Ekkor langyos helyen hagyjuk pihenni, míg a duplájára nem kel. Ezután borítsuk egy lisztezett felületre, és dagasszuk bele óvatosan a mazsolát, illetve, ha szeretnénk, akkor a különféle kandírozott gyümölcsöket is. Ezután újra hagyjuk megkelni.

Ha megkelt, akkor tizenkét egyenlő részre osztjuk, és mindegyik tésztaadagból egy szép zsemlét gömbölyítünk. Egy sütőpapírral bélelt nagyobb tepsibe rakjuk őket, és a tenyerünkkel egy kicsit lelapítjuk. Hagyjunk közöttük helyet, mert még nőni fognak, de az sem baj, ha picit összenőnek. Ezután újra hagyjuk őket megkelni. Közben a sütőt felmelegítjük 200 fokra.

 
Antal Csilla
 

Ha megkeltek a zsemléink, akkor elkészítjük a keveréket, mellyel a tetejükön lévő keresztet fogjuk megrajzolni. A vizet és a lisztet csomómentesre elkeverjük, és betesszük egy habzsákba. Egy olyan fejet válasszunk a habzsákra, mellyel vékony vonalat is tudunk készíteni. A zsemlékre ezután szépen megrajzoljuk a kereszteket olyan módon, hogy egyszer vízszintesen végighúzzuk a csíkot az össze zsemle felett, utána pedig keresztirányban is.

Ezután berakjuk a zsemléket a forró sütőbe, és 15-20 perc alatt szép pirosra sütjük őket.

 
Antal Csilla
 

Ha elkészültek, azonnal, még forrón megkenjük őket mézzel vagy baracklekvárral. Hagyjuk őket langyosra hűlni, majd pedig vajjal, lekvárral vagy csak magában tálalhatjuk is.

Ajánljuk még:

A töltött káposztát többféleképpen is készítheted! 6 receptet hoztunk

A töltött káposzta olyan klasszikus, amelyet sokféle recept szerint tudunk elkészíteni. Mutatjuk a recepteket, így mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelőt: van exkluzív, hagyományos, diétás, és olyan is, ami földhöz vág, pedig vegetáriánus. A savanyú káposztát régen a „magyarok címere” névvel illették, hiszen rengeteg olyan receptünk volt, amelynek ez a fő alapanyaga. Mindenütt közkedvelt, még sincs belőle két egyforma.