Házi szilvalekváros, vaníliapudingos pite

Gasztro

Házi szilvalekváros, vaníliapudingos pite

Széll Tamás receptje

Hozzávalók

A tésztához:

  • 450 g liszt
  • 300 g vaj
  • 1,2 dl víz
  • 1 db tojás
  • 1 nagy csipet só

A töltelékhez:

  • 1 üveg házi szilvalekvár
  • 3 db tojás
  • 180 g kristálycukor
  • 3 dl tejszín
  • 45 g liszt
  • 1 csipet só
  • 1 vaníliarúd
  • 1 csipet fahéj
  • 1 csipet kardamom

Elkészítés

A tésztához minden alkotóelemet tegyünk fagyasztóba legalább 40 percre, míg a víz meghártyásodik, a vaj pedig keményre fagy. Ha minden hozzávaló lehűlt, a lisztre reszeljük durva sajtreszelővel a vajat, hozzáadjuk a szinte jeges vizet és a sót, valamint az 1 db tojást is. Lehető leggyorsabban, homogén tésztává dolgozzuk, lehetőleg robotgépben, majd a tésztát kilapítjuk, és szorosan fóliába csomagoljuk, hűtőbe tesszük pihenni egy órára, de jobb, ha egy éjszakát tud pihenni. Pihenő után a tésztát két sütőpapír közt vékonyra, kb. 3 mm vastagságúra nyújtjuk, majd egy pités porcelántálba tesszük és alaposan lenyomkodjuk. A tál mentén a túllógó tésztaszéleket késsel levágjuk. Villával sűrűn megszurkáljuk a pitetésztát, majd sütőpapírt terítünk rá, és porcelán sütőgolyókkal feltöltjük. 180 fokos sütőben sütjük 30 percet, majd miután a tészta megszilárdult, a sütőpapírt és a nehezéket is eltávolítjuk. Visszatesszük a sütőbe, és gyenge arany színűre sütjük.

Ha elkészült, félretehetjük pihenni.

A tojásokkal alaposan kikeverjük a kristálycukrot, majd mikor kezd habosodni, mehet hozzá a liszt, a só, a vanília és a tejszín is. Az egész keveréket simára, csomómentesre keverjük, hagyjuk picit pihenni.

A kisült pitetésztába kiskanál segítségével szilvalekvár „kupacokat” pötyögtetünk. Nem sajnáljuk, legyen sok kupac! Majd felöntjük a vaníliapudinggal, és mehet az előmelegített, 190 fokos sütőbe, kb. 30-40 percre, míg a puding megszilárdul és aranybarnára sül a teteje. Hagyjuk langyosra hűlni, majd cikkekre vágjuk és már kóstolhatjuk is.

Ajánljuk még:

Teába mártogatós, cukorbundás linzer karika

Ebből az aprósüteményből szinte mindig volt nagyanyám kredencében. Ő nevezte „pereckulának”, hiszen virágos formájával, ropogós állagával aprócska perecekként tűntek el az unokák kezéből – villámgyorsan. Egyszerű linzertésztából készül, és legfőbb érdekessége, hogy a ráégetett cukorbunda mögött a tészta puha marad. Leginkább teába, tejeskávéba áztatva, és egy jó könyv olvasása közben majszolva mutatja meg igazi egyéniségét.