Ahány név, annyi lehetőség – a burgonya ezer arca

Gasztro

Ahány név, annyi lehetőség – a burgonya ezer arca

Más földrészeken már több mint hétezer évvel ezelőtt fogyasztották, Európába viszont csak a 16. században jutott el, és további két évszázadot kellett várni arra, hogy idehaza is termeszteni kezdjék. Történelme során sokféle névvel illették: hívták földi almának vagy földi körtének, svábtöknek, bandurkának, csucsorkának, de viselte már a golandé, kukulyó, pityere, tótrépa neveket is. A legtöbben mégis krumplinak vagy burgonyának hívják. A világ negyedik legtöbbet fogyasztott élelmiszere, a kertek és kamrák állandó lakója. De vajon tudunk-e mindent róla? Valóban ismerjük-e felhasználási lehetőségeit, és megfelelően alkalmazzuk-e mindennapjaink során?

A „krumpli” szó hallatán rögtön eszünkbe jutnak gyermekkorunk klasszikusai: paprikás krumpli, rakott krumpli, krumplis tészta, krumplifőzelék. A sültkrumpli az egyik leggyakoribb köret, és gyakorlott háziasszonyok pontosan tudják, hogy nem létezik szilvás gombóc főtt krumpli nélkül. Ki ne emlékezne a klasszikus krumplipürére, vagy a héjában sült burgonya fűszeres ropogására? Krumpli főve vagy sütve, hámozva vagy héjastól, sós ételekhez, vagy kiváló desszertekhez. Több ezer hagyományos és újragondolt recept, de mi a helyzet a gasztronómián túl?

Nézzük először a krumpli héját: a vágyott étel elkészítésekor gyakran végzi a szemetesben vagy a konyhai hulladékok között. Pedig nem kellene így lennie.

Mindamellett, hogy a krumplihéjból ízletes fűszeres chips készíthető, kitűnő ablaktisztító is válhat belőle.

Fotó: Pixabay / Sina W.

 

Tovább olvasok

Nem kell ehhez mást tenni, mint a megmaradt héjat leönteni forró vízzel, hagyni kihűlni, majd a levet szórófejes flakonba öntve a szokásos módon megtisztítani az üvegfelületeket. Amikor először hallottam róla, én is jót mosolyogtam, de legifjabb gyermekem aktív közreműködésével bebizonyítottuk, hogy a zsírkréta-, a filctoll- és a makacs zsírfoltokkal is könnyen elbánik. Nem marad utána más, csak foltmentes csillogás.

Keményítőtartalmának köszönhetően kitűnően fényesíthetsz vele kopott, megfakult bőrcipőt,

de a lábbeli belsejébe helyezve, újságpapírral kitömve egy éjszaka alatt megoldja a szoros cipő problémáját is. A fel nem használt héjakkal fényesíthetsz evőeszközt, üvegeket, de új színt adhatsz szobanövényeidnek is. A felforralt héjak segíthetnek eltüntetni a vízkőfoltokat a fürdőszobában, de a lábosok és főzőedények makacs szennyeződései ellen is felveszik a harcot.

Fotó: Pixabay / Couleur

Ha a sütés-főzés előkészületei során elszíneződött a vágódeszka, egy kis nyers krumplis dörzsölés sokat segíthet; az erősebb zsírfoltokat pedig szódabikarbónába mártott felezett krumplival tudod eltüntetni.

A burgonyát régen gyógynövényként is fogyasztották: a nyers burgonya leve állítólag gyógyítja a gyomor nyálkahártyájának gyulladását és a fekélyeket is.

A kéthetes kúra alatt minden reggel éhgyomorra fél pohár nyers burgonyalevet kellett elfogyasztani. A népi gyógyászat szerint a krumplihéj-tea növeli a szervezet ellenállóképességét. Ehhez egy maroknyi krumplihéjat kell fél liter vízben megfőzni, és egész nap kortyolgatni. Refluxban szenvedőknek gyakran javasolják, hogy fogyasszanak sok krumplit, mert a benne található nagy mennyiségű keményítő lassú lebomlása miatt leköti a gyomorsavat. Egyesek szerint lereszelve és nejlonzacskóval a talphoz erősítve hatásosan alkalmazható természetes lázcsillapítóként.

Fotó: Pixabay / Conger Design

Mivel olyan vitaminokat tartalmaz, amelyek védik és ápolják a bőrt, illetve a nyálkahártyát, a néphagyomány szerint bőrelváltozások kezelésére is sikerrel alkalmazható. Üdévé és kisimulttá varázsolja a bőrt, ha nyersen lereszelve, pakolásként az arcunkra helyezzük.

Ha főtt burgonyát meleg tejjel simára keverünk, a kapott masszát kezünk ápolására is használhatjuk. Simává, fehérré teszi a kéz bőrét, eltünteti a bőr elszíneződéseit.

Számomra az egyik legkedvesebb recept mégiscsak a konyhához kapcsolódik: két közepes puhára főtt krumplit felöntök 3 dl sörrel, és belecsurgatok 3 teáskanál mézet (méz híján cukrot). Alaposan összekeverem, üvegbe töltöm, az üveget pedig textillel takarom. 5 napig pihentetem meleg helyen, télen radiátor mellett, nyáron tűző naptól óvva. Minden nap kétszer megrázogatom. Az ötödik nap leszűröm, és az így kapott folyékony élesztőt használom házi kenyerek és péksütemények sütésére. Felhasználásig hűtőben tárolom, ahol hosszú hetekig eláll.

Fotó: Pixabay / Blandine Joannic

Látható tehát, hogy ennek az ősi zöldségnek számos felhasználási lehetősége van a háztartásban, azonban a legfontosabbakat se felejtsük el: a burgonya gazdag kalciumban, C- és B-vitaminban, bővelkedik vasban, magnéziumban és káliumban, tartalmaz foszfort, niacint, folsavat és cinket. Alfa-liponsav nevű összetevője részt vesz a cukor energiává való átalakításában, a héjában található flavonoid erőteljes gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatással is rendelkezik. A burgonya fogyasztása jót tesz a szívnek, közvetetten csökkenti az infarktus veszélyét, a benne található nagy mennyiségű rost jótékony hatással van a vér koleszterinszintjére, a bélrendszer és az emésztés egészségére.

Nyitókép: Pixabay / Couleur

Ajánljuk még:

Nincsen diós mákos nélkül! – Bejglitörténelem az ünnepekre

Ahány ház, annyi recept. Ahány íz, annyi történet. Ahány karácsony, annyi bejgli. De honnan ered a sztársütemény? Minek köszönheti népszerűségét? A bejgli még a karácsonyi kalácsot is lesöpörte az első helyről, mai napig őrzi királyi pozícióját az ünnepi desszertek között.