A sarkantyúkák újra ragyognak!
Halmos Monika | fitoterapeuta, virág- és borsommelier, író |
2024.09.30.
Imádom ezt a kedves kis növényt. A különös formájú virágkelyheit, az ellenállhatatlan zamatát. Háromévente nyár derekán megjelennek a földibolhák, akik, úgy fest, még nálam is jobban szeretik. Néhány óra leforgása alatt teszik a földdel majdnem egyenlővé a töveket. Mit tehetek ilyenkor? Ejtek néhány könnyet, de szépen visszavágom a maradékot, és várom, hogy elérkezzenek az őszi arany napok. Amikor a bőséges csapadék után új erőre kapnak, és elkezdik ontani virágaikat. Ilyenkor kapunk még egy kis ízelítőt a nyárból, kerül sarkantyúka nem csak a salátába, hanem üde, aromás fűszerként jelenik meg reggel, délben, este.
Sarkantyúkás vaj reggelire
Egy nagy maréknyi sarkantyúkavirágot ugyanannyi levéllel együtt vágjunk apróra, és dolgozzuk bele 15 dkg puha vajba. Néhány órán át tartó érlelés után kenhetjük a kenyérre. De ha egy frissen grillezett csirkemell vagy halszelet tetején olvad szét, az sem megvetendő falat lesz!
Sarkantyúkás vaj – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Sarkantyúka a levesbe
Az őszi krémlevesek levesbetétje, ízesítője, vagy salátadresszing? Vágjunk egészen apróra egy maréknyi sarkantyúkát a leveleivel együtt, keverjük össze kevés olíva- vagy tökmagolajjal. Egy-egy kanálnyi a krémleves tetejére, és egészen új dimenzióban látjuk a zeller-, gomba-vagy zöldségkrémlevest. Kanalazhatjuk salátára is.
Sarkantyúka a levesben – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Sarkantyúkás cukor
Ha gazdag virágzásban van részünk, akkor magunk kényeztetésére készítsünk sarkantyúkás cukrot! Ehhez kell 15-20 virág, és nagyjából 10 dkg cukor. A virágokat a cukorral aprítógépben dolgozzuk össze. Süteményre, szilvás gombócra, rizsfelfújtra, teába, palacsintába csodálatos színű és egészen új ízvilágot kínáló finomság!
Sarkantyúkás cukor – Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho
Nyitókép: 123RF
Ajánljuk még:
Nemszeretem-főzelék, megtűrt levelek a levesben? Vagy éppen a téli zöldségkínálat favoritja? A kelkáposzta ősszel olyan szemet gyönyörködtető, ha kézbe vesszük, és alaposan megfigyeljük, akár egy rózsa. Egymásra boruló, fodros levelei egymás után terülnek szét, ahogyan a rózsabimbó feslik a fényre, és még a színe is egy üde kavalkád, a zöld megannyi árnyalata. A haragoszöld külsők ölelik körbe az egyre haloványabb s így egyre zsengébb társaikat. Egész tavaszig lehet azután rájárni a télire eltárolt kelkáposztákra – addigra zamatosra érik vajszínű „szíve” is.