A hegyvidéki emberek aranya – kamránk kincse: a som

A som nagy beltartalmi értékű, C vitaminban gazdag, régóta használja a népi gyógyászat, vércukorszint-stabilizáló, gyulladáscsökkentő hatása miatt. Pektintartalma magas, almasavat, fenolsavat tartalmaz. Nem magvaváló, és a vadon termő som magja jóval nagyobb a „szelíd” társainál. Mert rendszerint vadon gyűjtjük, de egyre több helyen ültetik kertekbe is. Kora tavasszal sárga virágival ékes, kemény fáját szívesen használják szerszámnyélnek.

Egyes fajtáit a kerttervezők szívesen ajánlják díszkertekbe vagy sövénynek, mert lombjával és színes vesszőivel télen is díszít.

Nálunk mégsem örvend népszerűségnek, nem így a szomszédos Ausztriában.

Miközben szedegettem a somot a bokorról, eszembe jutott, hogy néhány éve som-farmon jártunk egy festői völgyben. Pielachtal Alsó-Ausztria gyöngyszeme, ahol rengeteg som terem.

Ott egy 2-300 éves fán nem ritka az ötven kilónál is több termés és a statisztika szerint a környéken több mint tízezer sombokor található, melyek közt akad 800 éves példány is.

Nagy becsben tartják a somot, a somhoz köthető hagyományokat. Olyannyira, hogy a német neve ugyanaz, mint az osztrák lányok és asszonyok szép viselete: a Dirndl.

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho 

A som-farm szívhez szóló projektje a Dirndl tanösvény, vagyis egy olyan útvonal, amit végigjárva megtudhatunk mindent, ami a som körül izgalmas és meglepő. Megtudhatjuk, milyen szerepet töltött be a som az emberiség történetében, hiszen

Ötzi, az előember is fogyaszthatta 5000 évvel ezelőtt.

A somnak hatalmas a jelentősége a hegyvidéki emberek életében, a talaj megkötésétől az összes felhasználási módján át egészen a somhoz kötődő hiedelmekig és legendákig. Kóstolhatunk somlekvárt, sompálinkát, somból készült gyümölcsszeletet, somos házi joghurtot és más csemegéket.

Fotó: Unsplash / Orkhan Musayev

A hazai szakemberek úgy gondolják, vissza kellene állítani náluk is a som megbecsülését, hiszen a vadászok, az erdészek, az erdőt járó emberek szuperlatívuszokban beszélnek róla. Termesztése nem igényel nagy erőfeszítést, jól bírja és szereti a városi létet, fagytűrő.

Ha valaki nemcsak gyönyörködni szeretne, de például lekvárt is akar főzni, annak érdemes egyszerre több somfát ültetni, mert lassúbb növekedésű, és néhány évnek el kell telnie, mire 3-5 kg gyümölcsöt hoz.

Az ausztriai som farmon találkoztam azzal a recepttel, amikor olíva-módon készítették el a savanykás bogyókat. Ehhez egy tengeri sós főzetet készítenek, rozmaringgal, babérral, szegfűborssal, majd langyosra hűlve a kisebb üvegekbe rakosgatott somra öntik. Olívaolajjal betakarják, vagyis annyit öntenek a tetejére, amennyi teljesen befedi a felszínét, hogy ne érje levegő. A gondosan lezárt üvegeket hűvös helyen tárolják, és legalább 3 hónapig érlelik, mielőtt felbontanák.

Fotó: Pixabay / Goran Horvat

Nekem a mi kis somunkból néhány kis üvegnyi somlekvár készül. Szeretem az őszi bogyókat, mert különlegesen izgalmas ízeket hoznak.

A som minden erdei finomsághoz illik: vadhúshoz, sült gombához, de csak úgy elcsemegézni is szuper. Sosem lehet eleget készíteni belőle!

Lehet úgy is készíteni, hogy a nyers, puha somot szitán áttörjük, a magokat eltávolítjuk, majd fele annyi súlyú cukorral addig keverjük, míg a cukor teljesen fel nem olvad. Kis üvegekbe porciózzuk, hűtőben tároljuk és 2 héten belül elfogyasztjuk. A megmaradt magokat érdemes vízzel felönteni, hogy a rajtuk maradó gyümölcshús leázzon, és kellően megédesítve üdítőitalként elfogyasztani.

Somlekvár

Hozzávalók

• 2 kg som
• 60 dkg befőzőcukor

Fotó: Halmos Monika @rozsakunyho

Elkészítés

A somot egy kevés vizet aláöntve addig főzzük, míg a húsa elválik a magjától. Szitán áttörjük, majd a som-pépet megmérjük. Hozzáadjuk a megfelelő mennyiségű befőzőcukrot, és szüntelenül kevergetve 5-6 percig főzzük. Azon forrón kisebb üvegekbe töltjük, és gondosan lezárjuk.  Sötét, hűvös helyen tároljuk. Különleges, pikáns aromája igazi ínyencség.