Az illír szirti pereszlény (Micromeria thymifolia)
Mérete nem nagy: mindössze harminc centiméter körülire nő. A szirti pereszlény pelyhes, lilás szárakkal bokrosodó törpecserje, amelynek levelei pár centiméteres, elliptikus-lándzsás formát öltenek. Bogernyői tömött leveles füzérbe csoportosulnak, a virágok pedig fehéres-ibolyás színűek.
Mai ismereteink szerint az egyetlen ismert őshonos állományát a Bél-kő sziklaoldalán találhatjuk meg, azonban ez is komoly veszélyben van.
A laikusok gyakorta tévesztik össze a kakukkfűvel, ami nem meglepő, hiszen még illata is hasonlít rá kicsit, és ahogy a kakukkfüvet, úgy az illír szirti pereszlényt is kedvelik a méhek. Aromája miatt távoli vidékeken teákhoz is alkalmazzák, nagyrészt Észak-Amerika vidékein.
Fokozottan védett növényünk: természetvédelmi értéke 100 000 forint.
Ez a meleg kori reliktum 1993 óta élvez védettséget hazánkban, ahol a mészkő-sziklagyepek jellegzetes fajaként lelhető fel: ma már csak az Északi-középhegység és a Bükk egyes területein.
Az illír sáfrány (Crocus tommasinianus)
Eleinte tévesen a kárpáti sáfrány változataként, Csapody-sáfrány (Crocus heuffelianus var. csapodyae) néven írták le, de ezt a félreértést mára sikerült tisztázni. Idehaza a somogyi területeken találkozhatunk az illír sáfránnyal, ahol erdei fenyőkkel elegyes cseres-tölgyesekben, illetve patak menti fekete diósokban él.
Kis termetű, mindösszesen 5–15 cm-es hagymagumós vadvirágunk, amelynek virágzási időszaka tavaszra esik, azonban fűnemű, a főér mentén hosszanti csíkos, 4–6 mm széles leveleiről egy nyári séta alkalmával is felismerhető. Érdekessége, hogy az évszázadok során kedvelt kerti dísznövénnyé vált, így számos színváltozatú fajtáját nemesítették ki- ezek napfénykedvelők, a talaj tekintetében nem igényesek és nagyon jó hidegtűrő fajták.
A kertünkben nevelt növények magfogási ideje nyár végén esedékes,
így ha szeretnénk odahaza is megpróbálkozni szaporításával, a magok begyűjtését tervezzük be az előttünk álló hetekre – akárcsak az átültetést, amit nyár végén kezdhetünk meg, és egészen kora őszig lehetőségünk van új helyekre helyezni kedvenc sáfrányainkat.
A természetes élőhelyein előforduló illír sáfrányok felismerése körültekintést igényel, óvatosan járjunk lehetséges előfordulási helyein, és csak körültekintően közelítsük meg.
Az illír sáfrány 1982 óta élvez védettséget idehaza, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
Még egy faj a védett illír-fajok között...
Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból az illír tarszát (Isophya modestior) sem, amely bár nem növény, harmadik faja a védett lista illírjeinek.
A függőszöcskék családjába tartozó, Közép-Európában honos szöcskefaj 1993 óta élvez védettséget hazánkban, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Változatos összetételű erdei tisztások és erdőszélek lakója, aki a gyepszinten mozog, és kétszikű növények leveleivel táplálkozik. Az illír tarsza röpképtelen, rosszul ugró és kevésbé mozgékony szöcskefaj, amelynek kifejlett példányaival augusztus elejéig találkozhatunk.
Legnagyobb eséllyel a Mecsek (Orfű, Abaliget, Kovácsszénája), a Villányi-hegység, a Kőszegi-hegység és a Vértes tisztásain csodálhatjuk meg, de nagyon szemfülesnek kell lennünk, hiszen zöld rejtőszínének köszönhetően nem egyszerű észrevenni a sűrűben.
Nyitókép: Illír sáfrány – Fotó: 123RF
