Önként vállalt lemondás – Dr. Raposa L. Bence dietetikussal beszélgettünk a hatékony böjt feltételeiről

Nyugalom, békesség, lelassulás, befelé fordulás, test és lélek megszabadítása a terhektől, a méreganyagoktól – ezt reméljük a böjttől. A böjt több ezer éves hagyománya éppúgy jelen van a katolikus vallás húsvétot megelőző negyven napos böjtjében, mint a muszlimok 30 napos testi-lelki tisztulást jelentő részleges ételmegvonása, a ramadán során. A böjt a keresztény hagyományban főként a húsvétot megelőző 40 napos időszakhoz kötődik, amely hamvazószerdától nagycsütörtökig tart. A hívők számára is a megtisztulás, az önvizsgálat, a bűnbánat és a lelki megújulás ideje.

Dr. Raposa L. Bence nemcsak a böjttel kapcsolatos alapkérdésekre ad választ, hanem a kapcsolódó tudományos kutatások alapján a legújabb eredményekről is beszámol.

„Táplálkozástudományi szempontból a böjt nem feltétlenül éhezést vagy szélsőséges diétát jelent, sokkal inkább tudatos lelassulást és megtisztulást.

Ilyenkor sokan csökkentik az állati eredetű ételek, édességek vagy feldolgozott élelmiszerek fogyasztását, és helyette több növényi eredetű, természetes ételt építenek be az étrendjükbe.

Fotó: 123RF 

Ez a fajta átmeneti folyamat nemcsak lélekben való készülést jelent, hanem tehermentesítheti az emésztőrendszert, javíthatja a közérzetet és lehetőséget ad az étkezési szokások tudatosabb újraértékelésére is. A szakirodalom szerint segít a megfelelő súly elérésében és megtartásában. Böjt hatására jobban viselhetjük a stresszt, de erősítheti az immunrendszert is, valamint elősegítheti az úgynevezett autofágiát. Az autofágia a saját sejtek tűpontosan felépített mechanizmusa, melynek során a szervezet megszabadul azoktól a sejtmembránoktól, fehérjéktől, amelyek már nem megfelelően működnek, ezáltal csökkennek a gyulladásos folyamatok és a krónikus betegségek kialakulásának kockázata.”

A szakember szerint fontos tisztázni, mit is jelent pontosan a böjt: „A böjt lényege, hogy adott ideig tart, ez idő alatt kisebb mennyiségű ételt viszünk a szervezetbe, egyes élelmiszercsoportokat (például húst) kizárunk az étrendből, vagy időszakosan minden ételről lemondunk. A böjt időtartama alapján beszélhetünk néhány órás, vagy több napos böjtről is.

Létezik ismétlődő és folyamatos böjt is. Ez nem azonos a rosszul kivitelezett, szakmailag megalapozatlan méregtelenítéssel vagy léböjtkúrával, amelyek nemhogy nem használnak testünknek, hanem még árthatnak is.

Fotó: 123RF 

A kutatók számos jótékony hatást mutattak ki a jól kivitelezett böjt esetén. A tudományos kutatásokban az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap a böjt és a bélflóra bakteriális összetétele közti kapcsolat.

Az időszakos vagy hosszabb böjtök jelentős hatást gyakorolhatnak a bél-mikrobiom összetételére,

ami közvetlenül befolyásolja az emésztőrendszer működését, az immunrendszert és az általános egészségi állapotot.”

Fotó: 123RF 

A dietetikus arra is felhívja a figyelmet, hogy a hosszútávú vagy helytelenül kivitelezett böjtölés negatívan befolyásolhatja a bélflóra egyensúlyát, így böjtölés után a probiotikumok szedése, valamint a természetes probiotikumokat tartalmazó ételek – például joghurt, kefir, savanyú káposzta – fogyasztása hozzájárulhat a bélbaktériumok egyensúlyának helyreállításához. „Mindemellett a probiotikumok megfelelő működéséhez szükséges prebiotikumok (például rostok, inulin, rezisztens keményítő) bevitelére is nagy hangsúlyt kell fektetni, elősegítve ezzel az optimális bakteriális összetétel visszaállítását és fenntartását. A böjtölést mindig érdemes megfontolni a pozitív hatások és a kockázatok mérlegelésével. Amennyiben böjtölés mellett dönt valaki, célszerű dietetikus szakember segítségét kérnie.

Gyakori tévhit, hogy a klasszikus értelemben vett böjt mindenki számára biztonságos lehet.

A hosszabb távú ételmegvonás akár kiszáradáshoz, jelentős vércukorszint ingadozáshoz vezethet, mivel a szokásos folyadékbevitelünk mintegy húsz százaléka az ételekből származik, emellett a böjt jelentős energiadeficitet okoz. Bizonyos csoportoknak, mint például gyermekeknek, tizenéveseknek, várandósoknak, szoptató kismamáknak, időseknek, cukorbetegeknek vagy egyéb anyagcsere betegségben, étkezési zavarokban szenvedőknek abszolúte nem ajánlott a böjtölés.”

Fotó: 123RF  

Raposa L. Bence hangsúlyozza, hogy a böjt célja optimális esetben elsősorban nem a fogyás vagy a „gyors méregtelenítés”, hanem a testi és lelki egyensúly keresése.

Nem szerencsés, ha szélsőséges lemondássá vagy gyors fogyási kísérletté válik – különösen nem egyoldalú, tápanyaghiányos étrend formájában.

„Fontos, hogy amikor a a böjt véget ér, fokozatos legyen a visszatérés az előtte megszokott étkezési szokásokhoz. Sokan várják már a kedvenc ételeiket, a rendes étkezést – ugyanakkor fontos, hogy a visszatérés fokozatos és tudatos legyen, ne egyik napról a másikra történjen. A böjt után nem érdemes hirtelen nagy adagokat, nehéz, zsíros, túl cukros vagy túlfűszerezett ételeket fogyasztani. Az emésztőrendszernek idő kell, hogy alkalmazkodjon – különösen, ha valaki hosszabb ideig hús- vagy tejmentesen étkezett, vagy ritkábban evett a megszokottnál. Érdemes fokozatosan visszavezetni azokat az ételeket, amelyeket kihagytunk, figyelve arra, hogyan reagál rájuk a szervezet.

Fotó: 123RF 

Jó alkalom lehet ez arra is, hogy megtartsunk néhány jó szokást, amit a böjt alatt kialakítottunk – például több zöldséget, hüvelyest, teljes értékű gabonát, vagy éppen azt, hogy tudatosabban étkezünk, kevesebbet nassolunk.

A cél ne az legyen, hogy visszatérünk a régi kerékvágásba, hanem inkább az, hogy átmentsük a böjt értékeit a hétköznapokba is – legyen szó mértéktartásról, tudatosságról vagy az ételhez való hálásabb hozzáállásról.

Ugyanakkor egyre elterjedtebbek az egészségügyi célú böjtök is, például az időszakos böjt (intermittent fasting), amelyeknél már inkább az anyagcsere-támogatás, a testsúlykontroll vagy az egészségi állapot javítása áll a középpontban.”

Fotó: 123RF 

Hogy ki miről mond le – legyen az alkohol, cigaretta, édesség vagy valamilyen élelmiszer – azt magunk döntjük el. Az önként vállalt lemondás pedig erősíti önbecsülésünket, s elvezethet egy egészségesebb életmód felé is. Erről következő cikkünkben olvashatnak bővebben….

Nyitókép: 123RF