Ahogy a hosszú, borús, téli napok után megjelenik az első napfény, úgy érezzük, teljesen újjászületünk, még a kedvünk is jobb. Nem véletlen, hogy az izzó gömb fényét versek, irodalmi szövegek sora dicséri, az élet forrásának, a természet megújulásának fontos szimbóluma. Nem csoda, hogy a napsütést a vitalitással és az egészséggel azonosítjuk. Az utóbbi években azonban egyre többször halljuk, hogy nem feltétlenül a „barátunk”, és már tavasszal is komoly támadást indíthat a bőrünk ellen. Dr Péter Iván bőrgyógyásszal sorra vettük a leggyakoribb tényeket, tévhiteket és azokat a lehetőségeket, amelyek segítenek megvédeni a bőrünket szükség esetén.
Tények és tévhitek a tavaszi napsütésről
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy tavasszal még nem kell védeni a bőrünket a naptól, hiszen a fénysugarak olyan lágyan simogatják a bőrünket, hogy ez a gyengéd érintés biztosan nem árthat. A szakember megerősíti, hogy a nap beesési szöge ilyenkor alacsonyabb, mint nyáron, így a leégésért felelős UVB sugárzás valóban alacsonyabb. „Ez azonban félrevezető, hiszen az UVA sugárzás viszont már a nyári szint háromnegyedét is elérheti. Ez viszont alattomos, egész évben jelen van, áthatol a felhőn és az ablaküvegen is, így a bőr mélyebb rétegeibe jutva hosszú távon károsítja a bőr rugalmasságáért felelős kollagén és elasztin rostokat. Az is elterjedt tévhit, hogy tavasszal nem lehet leégni. Valójában ilyenkor is fennáll a kockázat, itt elsősorban a világosabb, kelta vagy germán bőrtípusú embereknél. A téli időszakot követően a bőr még „edzetlen”, nem alkalmazkodott az UV-sugárzáshoz, miközben egyre több időt töltünk a szabadban. Ilyenkor jobb esetben enyhe bőrpír alakulhat ki, de előfordulhat egy komolyabb égés is. Ideje leszámolni azzal a makacs elképzeléssel is, hogy a barnulás egészséges. A barnulás valójában a bőrünk védekező reakciója. A melanin termelődése azért fokozódik, hogy csökkentse az UV-sugárzás okozta károsodást. Ez már önmagában is jelzi, hogy a bőrt stressz éri.”
Mértékkel mehet – a napfény pozitív hatásai
A napfényre is vonatkozik, ami az életben sok minden másra is: mértékkel mindent lehet. Az éltető sugárnak természetesen kedvező hatásai is vannak, ha nem visszük túlzásba. Egy kis napfürdőtől jobb lesz a hangulatunk, hiszen serkenti a szerotonintermelést, csökkenti a stresszhormonok szintjét, és abban is segít, hogy a téli hónapok után visszaálljon a szervezet természetes bioritmusa. Hozzájárul a D-vitamin termeléséhez, ezáltal segíti az immunrendszer megfelelő működését. A bőrgyógyász szerint ehhez nincs szükség hosszú napozásra. A vitamintermeléshez rendszeres, de rövid napfürdő is elegendő, aminek az ideális mennyisége függ a bőrtípustól, napszaktól, így nincs mindenki számára egységes recept, de mindenképp mérvadó az odafigyelés és a mértékletesség. „A napozás akkor válik kockázatossá, ha nem figyelünk oda az időjárásra és az időpontokra. Derült, napos időben sokkal több UV-sugárzás éri a bőrünket, mint borús időszakokban. A napszakot tekintve pedig a délelőtt 10 és délután 4 óra közti időszak a rizikós, főként, ha hosszabb ideig, megszakítás nélkül tartózkodunk a napon. Az úgynevezett Fitzpatrick-skála szerint, amely a bőrtípusokat osztályozza, az I-es és II-es típusú, azaz a nagyon világos és a világos bőrű emberek különösen veszélyeztetettek. Ám a sötétebb bőrtípusú emberek sem teljesen védettek, náluk inkább a lassú, évek alatt felhalmozódó károsodás jellemző.
Hogyan védekezzünk? – mindennapi rutin
A szakember szerint a fényvédelemnek ma már nem az évszakok váltakozásához kell igazodnia. A mindennapok során folyamatosan ér bennünket az UV-sugárzás. Gondoljunk csak egy könnyű, vagy akár egy kiadósabb sétára, egy kávéra, vagy limonádéra, amit egy kávézó teraszán kortyolgatunk a szikrázó napsütésben, esetleg egy hosszabb autóútra, amikor a szélvédőn keresztül folyamatosan kapjuk az UVA sugárzást. A fényvédő használata ma már nem kuriózum. „Az a luxus, ha valaki megengedi magának, hogy ne használjon valamilyen védőeszközt. Alkalmazzuk a tudatos védekezés egyszerű, de fontos alapelveit. Rendszeresen használjunk fényvédőt tartalmazó krémet, ne csak az arcunkra, hanem a kezünkre és a fedetlenül maradó bőrfelületekre. Rendszeresen hidratáljuk a bőrünket. Emellett támogassuk a szervezetünket antioxidánsokkal, amelyek semlegesítik a napsugárzás hatására keletkező szabadgyököket, ezáltal csökkentik a sejtek károsodását. Antioxidánsban gazdagok például a bogyós gyümölcsök, a paradicsom, a zöld leveles zöldségek és a zöld tea is. Emellett fontos a fokozatosság is. Igyekezzünk a bőrünket lassan hozzászoktatni a megnövekedett napsugárzáshoz.”
A bőrünk is emlékszik – sok kicsi sokra megy
Dr. Péter Iván hangsúlyozza, hogy az évek, évtizedek során a bőrünk által elszenvedett UV-sugárzások összeadódnak és idővel sajnos igencsak láthatóvá válnak. Pigmentfoltok, ráncok, rugalmatlan bőr formájában találkozhatunk velük. Bár sokak számára vonzó a lebarnult bőr, biológiai értelemben valójában nem az egészség, hanem a védekezés jele. „A leggyakoribb hiba, amikor valaki tavasszal alábecsüli a napsugárzás kockázatát. Ha elhagyja a fényvédőt, mondván, hogy még nincs nyár, vagy elfelejtik, hogy az UV-sugárzás felhős időben is ugyanúgy hat a bőrünkre, még ha nem is vesszük észre.”
A tavaszi napsütés egyszerre lehet áldás és kihívás. Nem az a cél, hogy teljesen elkerüljük, hanem az, hogy tudatosan éljünk áldásaival és kerüljük el káros hatásait Ha tisztában vagyunk a tényekkel és nem hisszük el a tévhiteket, akkor nyugodtan élvezhetjük a pozitív hatásokat anélkül, hogy hosszú távon ártanánk a bőrünknek.
Fotók: 123rf
Merjünk egyéniségek lenni!
Interjú Dr. Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológussal 2.rész
