Tanuljunk a régiektől! – Miért jó a böjt, és hogy kell csinálni?

Ahogyan van ideje az ünnepnek és a táncnak, úgy van ideje a csendnek és a befelé figyelésnek is. Az évkör rendjében a magyar hagyomány szerint két hosszabb böjti időszak volt: a karácsonyt megelőző „kisböjt”, valamint a húsvét előtti 40 napot felölelő „nagyböjt”. Előbbit ma már inkább adventként ismerik, és a böjt helyett még keresztény körökben is inkább egyfajta karácsonyra való békés készülődést jelent, utóbbi inkább él valódi böjtként az emberek tudatában.

Míg a római egyház a böjti időszakokat egyértelműen Krisztus életének valamely eseményéhez (születéséhez, halálához és feltámadásához) köti, számos böjti szokás ennél jóval régebbi hagyományokban, tudásban gyökerezik. Az ezen időszakokra jutó termékenység- és bőségvarázsló, valamint a halottkultuszhoz köthető szokások némelyike még ma is él. A Dunántúl egyes részein azokat az ételeket, melyeket a böjt során nem fogyasztottak el, az Ősök számára külön terítve érintetlenül az asztalon hagyták. Ugyanitt szokás, hogy az étel egy részét, bár elkészítik, de az asztalra felterítve egy napig érintetlenül hagyják, s csupán az ünnep hajnalán fogyasztják el.

A böjti szokások közül talán a legismertebb a húsételek részleges vagy teljes elhagyása, amely nem csupán a hosszabb böjti időszakok jellegzetessége, de a hagyomány és a szokásrend szerint a legtöbb vidéken minden pénteki napra is vonatkozott. A húsételek elhagyásának hátterében nem csupán lelki-szellemi, de testi, egészségügyi okokat is találunk, de ugyanilyen súllyal kell tekintenünk a korunk túlkínálat jellemezte piacgazdaságát megelőzően gyakorta jelentkező szűk-séget is!

Napjaink egyik valamirevaló életmódtanácsadója sem engedheti meg magának, hogy klienseit időről időre valamiféle tisztítókúrára ne küldje.

Léböjt, paleo-étrend, gyümölcskúra, és még ezernyi technika. Szögezzük le rögtön, alapjait tekintve többségük valóban működhet, de valódi eredményt (mind testi, mind lelki síkon) csak akkor várhatunk tőlük, ha nem pusztán extrém kihívásként, trendi hivatkozásként illesztjük az amúgy felborult és természettől, rendtől elszakadt életünkbe.

Az igazi böjt nem írható fel receptre, sem nem jegyezhető speciálisan összeállított étlapon. Ha a testi (étkezési) kontrollt nem kíséri lelki-szellemi befelé figyelés, a különféle ételek visszautasítását célszerűbb inkább méregtelenítés következményeként említeni…

A böjti időszakoknak minden korban megvoltak – és máig meg is vannak – a jellegzetes ételei. Jó ha tudjuk azonban, hogy a különleges étrend helyes összeállítása mellett szervezetünket ebben az időszakban különféle gyógynövényekkel is segíthetjük!

A tisztítókúrák egyik alapvető gyógynövénye a közönséges csalán, amely méregtelenítő hatását többek között a vese fokozottabb működésre való serkentésének köszönheti: az intenzívebb vizeletkiválasztás révén a méreganyagok is a szokásosnál nagyobb mennyiségben távoznak a szervezetből. Minden tisztítókúra esetén azonban oda kell figyelni a megfelelő ásványianyag- és vitamin bevitelre is, mivel a méreganyagokkal együtt a szervezetből ezek is fokozottabb mennyiségben távozhatnak!

A méregtelenítő teakeverékek másik alapvető összetevője a diólevél, melyet tea-alapanyagként akár önmagában is használhatunk. Serkenti a máj működését, emellett csersav tartalmának köszönhetően számos emésztési problémára is kedvező hatással bír.

A máj egyik legerősebb gyógynövénye a máriatövis. A terméséből készült különféle termékek – orvossal való előzetes egyeztetést követően! – akár komolyabb májbetegségek esetén is sikerrel alkalmazhatók. Erőssége okán azonban egy egyszerű méregtelenítés vagy a betegségek megelőzése céljából ne használjuk, helyette inkább az említett csalán- vagy diólevél teáját fogyasszuk.

Az epe tisztításának egyik legismertebb gyógynövénye a mezei katáng, melyet cikóriaként is ismerhetünk. Az epehólyag működésének serkentése révén hozzájárul a tápcsatornába jutott ételek minél hatékonyabb emésztéséhez, bontásához.

A borsmentát a gyomor működésének és az emésztés hatékonyságának javítására világszerte alkalmazzák. Teáját keleti népek rendszeresen fogyasztják, az epeműködést serkentő hatása mellett fertőtlenítő hatással is bír.

Más vonatkozásban is említettük már a gyömbért, amely a bélműködést serkentő hatásának köszönhetően lehet fűszeres ízű része a tisztítókúrák során fogyasztott ételeinknek.

Mint az élet során mindent, úgy a különféle tisztítókúrákat is mértékkel végezzük. Nem véletlen, hogy a régiségben is csupán két kiemelt időszaka volt a böjtnek!

A túlzott önsanyargatás, szervezetünk extrém kilúgozása ugyanis eredeti szándékainkat könnyen visszájára fordíthatja!

Évezredektől függetlenül a böjtről szóló különféle rendelkezések szinte mindegyike kitér rá, hogy a beteg, vagy nehéz fizikai munkát végző emberek, várandós édesanyák a böjtöt egyáltalán ne, vagy kizárólag mértékletesen végezzék!

Bár a böjt kiváló kiegészítője lehet szinte mindenféle orvosi kezelésnek, ugyanakkor ilyen esetekben mindenképpen javasolt egyeztetni az orvossal a méregtelenítés formájáról, az esetlegesen fogyasztani tervezett gyógynövényekről!

A régiség embere számára az év legsötétebb időszakában, a téli napforduló előtti időben tartott böjt egyszerre jelentette az elmúlt évvel való belső számvetést és a test próbáját. A húsvét előtti tavaszi idő az új élet születésének, a megtisztulásnak az időszaka. „Ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz” – olvashatjuk a Bibliában. És mit is jelent ez? Azt, hogy a régi embernek meg kell halnia, hogy újjászületve képes és alkalmas legyen a tavasz teremtő erejét kihasználva életet teremteni. S ha ez sikerül, még a legjobban marketingelt tisztítókúra is teremtő böjtté válhat bennünk!