Támadás vagy menekülés? – Szakértők véleménye a koronavírus-pánikról

Egészség

Támadás vagy menekülés? – Szakértők véleménye a koronavírus-pánikról

Pár hete mindenki eseti virológus. Míg a hagyományos influenza szinte el sem éri az ingerküszöböt, a koronavírusról szóló cikkek ellepték a világhálót, és jobban terjednek, mint maga a betegség. Kell tartani tőle? Persze hogy kell, minden betegséget érdemes kerülni. Van ok a pánikra? Szerintem nincs, de az eligazodásban a hatóságokra, szakmai szempontból a Pécsi Tudományegyetem kutatóira hagyatkozom inkább, és kerülöm az internet sötét oldalát, az öltözői pletykákat és a városi legendákat. Lássuk hát a tényeket!

A jelenlegi, február 26-ai hivatalos adatok szerint Olaszországban, Iránban és Dél-Koreában vannak úgynevezett önálló terjedési láncolatok, ezekben az országokban mutattak ki hirtelen nagyszámú fertőzöttet. A nagy szám persze relatív fogalom, ezek az értékek nem haladták meg az ezret egyelőre. Észak-Korea ebből a szempontból jó kérdés, de hogy ott mi a helyzet nyilván sosem tudjuk meg, köszönhetően az ott regnáló rezsimnek. 

Szingapúr és Japán is érintett, itt már egyértelműen javasolt az aktív védekezés. Mielőtt bárki arra gondolna, hogy ez egy félkilós lakat vásárlásával és a bejárat eltorlaszolásával kezdődik, jelzem, hogy sokkal banálisabb dolgokat ajánlanak az egészségügyi szakemberek.

Az első és legfontosabb a gyakori kézmosás, jómagam a cikk írása közben is megtettem, és ajánlom az olvasás közbeni kipróbálását, kézfertőtlenítővel kiegészítve. Kerülni kell az arcunk érintését is, a vakarózást, felesleges tapogatózást. Ugyanez vonatkozik a kényszeres rágcsálásra is, sokan észre sem veszik, hogy folyamatosan van valami a szájukban: toll, szemüveg szára, gémkapocs vagy éppen köröm. Kerülendőek a nagy tömegrendezvények és a bizalmas üdvözlések is hanyagolhatóak mostanság. Ha jól végiggondoljuk, mindezek egy sima influenzaszezonban is ajánlatos szabályok.

A legfontosabb teendő a hatósági szabályok betartása, mert ezeknek az intézkedéseknek a hatékonysága döntő tényező pandémia, azaz olyan járvány esetén, ami sokakat fertőz meg, több kontinensen. Tehát azokat az intézkedéseket kell betartani és betartatni, amiket a hivatalos formában kapunk, ellenőrzött forrásból, nem szóbeszéd útján, facebookon megosztott bejegyzés alapján.

A koronavírus nem az első a nap alatt, a H1N1 és a SARS is hasonló világjárvány volt. A 2009-es madárinfluenza néven ismert pandémia halálos áldozatainak száma meghaladta a tízezret, a 2002-es tüdőgyulladást okozó SARS 774 életet követelt. 

Mostani ismereteink alapján nincs Magyarországon regisztrált beteg, a pécsi kutatók pedig hangsúlyozzák, hogy az egyéni fertőzés kockázata rendkívül alacsony. De amennyiben itt is kialakul az önálló terjedési láncolat, akkor tudatosan kell alkalmazni a korábban említett aktív védekezési formákat.

A tanszék kutatói úgy fogalmaznak, egyre valószínűbb, hogy a vírus újabb területeken is megjelenik, Továbbra sem ez fogja az „emberiség végét jelenteni”, ugyanakkor komolyan kell venni, mert sokszor drasztikus intézkedéseket eredményez a vírus megjelenése.

A tünetek az 5-6. napon jelentkeznek, eleinte száraz, majd hurutos köhögés, és lehet hasmenés vagy ízületi fájdalom is. A gyanús eseteket elkülönítik, a laboratóriumi vizsgálatok néhány óra alatt adnak eredményt. Amennyiben kimutatják a fertőzést, a beteg a Dél-pesti Centrumkórház izolációs kórtermébe kerül. 

Az országos tiszti főorvos hivatalos tájékoztatása szerint a karanténban lévő magyaroknál nem mutatták ki a vírust, mindannyian tünetmentesek. Minden más csak szóbeszéd, ami terjed, jobban, mint a koronavírus.

Források itt és itt, további hasznos információk pedig itt elérhetőek. 

Nyitókép: Czeglédi Zsolt/MTI

 
X
Már követem az oldalt