Rémálmokat okoznak bizonyos ételek?

Sajtos álmok

Egy sajtipari vállalat 2005-ben egy furcsa kísérlettel próbálta felhívni magára a figyelmet: arra kérték a résztvevőket, hogy lefekvés előtt különböző típusú sajtokat egyenek, hogy kiderüljön, milyen álmokat generál-e az esti sajtfogyasztás. Ha most azt hinnénk, hogy ez megint csak egy újabb „brit tudósok is megmondták” eset, akkor igencsak tévednénk: állítólag vannak ételek, amelyek rémálmokat okoznak.

A fent említett tanulmány azt is igyekezett tesztelni, hogy a lefekvés előtti sajtfogyasztás segít-e az embereknek elaludni. Feltételezték, hogy igen, mert a sajtnak viszonylag magas a triptofántartalma, és ez az aminosav részt vesz az alvás-ébrenlét ciklusunkban fontos szerepet játszó melatonin termelésében, és erre a vizsgálat sem cáfolt rá.

A rémálmok kapcsán kapott eredmények szerint a kék Stilton sajt okozta a legfurcsább álomképeket: a résztvevők körülbelül 80 százaléka számolt be beszélő állatokról, krokodilokról, harcos cicákról, stb. Fontos kiemelnünk, hogy a kísérletben nem szerepelt kontrollcsoport, így erős kételyek merülnek fel az eredmények helytállóságával kapcsolatban. Meg persze azért is, mert magát a kutatást egy sajtipari cég finanszírozta...

De nem ez volt az első ilyen kutatás, már a hatvanas években is foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a sajt fogyasztása hatással van-e álmainkra. Többen azt feltételezik, hogy a sajtban lévő baktériumok és gombák felelnek azért, hogy az esti sajtevés után álmaink aktívabbak. Úgy vélik, a gombákban található különböző vegyületeknek pszichoaktív hatásai érvényesülnek alvás közben is, ráadásul a sajtban lévő tiramin befolyásolhatja a noradrenalin felszabadulását, ami megváltoztathatja álmainkat.

Rémálmokat okozó ételek

Nem a sajt az egyetlen élelmiszer, ami elképzelhető, hogy rémálmokat okoz. Okolják a tésztákat is magas szénhidráttartalmuk miatt, ahogyan – az álomelemzők szerint – a fűszeres ételek sem segítik, hogy szép álmaink legyenek.

Egy közel 400 főiskolai hallgató részvételével zajlott kutatás arra a következtetésre jutott, hogy résztvevők leginkább a tejtermékek, a cukor és a szénhidrátok fogyasztása után számoltak be rémálmokról. A konkrét élelmiszercsoportok valódi hatása nehezen felmérhető, ugyanis az értékelés a résztvevők szubjektív beszámolóin alapszik, ez pedig sok esetben téves lehet, az emberek ugyanis hajlamosak az étkezést hibáztatni a nem megfelelő alvásért, és olyan összefüggéseket gyártanak, amelyek nem bizonyíthatóak, vagy éppen nem is helytállók. 

Azt viszont e kutatásnak is sikerült tisztáznia, hogy a nagy mennyiségű vacsora, a falási rohamok és érzelmi evések komolyan megterhelik a szervezetet, ezáltal pedig rossz álmokhoz vezethetnek. De nem járnak jobban a böjtölők sem: régóta ismert tény, hogy

a böjtölés is élénk álmokat okozhat.

Ha jobban szétnézünk a rémálmokat okozó ételek „piacán”, akkor nemigen találunk olyan alapanyagot, amit ne hibáztattak volna eddig a kutatók: a fagylalt tejtartalma miatt okozhat problémát, a cseresznye a melatonintartalma okán feketelistás, de a pisztácia, a dió, a lazac, a hering és a tonhal sem tesz jót. A mustár állítólag a testhőmérséklet megemelése miatt vezethet rémálmokhoz, a savanyúság pedig a benne található tiramin miatt kerülendő...

A japánok körében végzett kutatások arra jutottak, hogy az ételek glikémiás indexe határozhatja meg az alvás minőségét: a magas értékű élelmiszerek javítják, az alacsonyabbak rontják a pihenés hatékonyságát.

Elmélet tehát van bőven, viszont egyértelmű eredmények és megcáfolhatatlan bizonyítékok egyelőre nincsenek. Egy tényt viszont mindannyian elfogadhatunk: a túl késő esti étkezés negatívan befolyásolhatja anyagcserénket, a szervezetünkben zajló emésztési folyamatokat, ezáltal hatással van alvásunk minőségére, álmainkra is. Érdemes tehát nem a min, hanem a mikoron (is) gondolkodni. A legjobb, ha elalvás előtt néhány órát hagyunk a szervezetünknek, hogy feldolgozza az ételeket.