Régen a szegény ember gyönyörűsége, ma gazdag vitaminforrás – A borsó, és ami mögötte van

Talán kevesen tudják, hogy a tavasz egyik zsenge finomsága, a zöldborsó egy közel-keletről származó zöldség, amely sokáig ismeretlen volt a magyar konyha számára. Az arab és a török gasztronómia egyik főszereplője, a rizs és a kuszkusz mellett a legtöbbet fogyasztott növények közé tartozik ezeken a területeken. Három fő fajtája ismert: a legkorábban termést adó kifejtőborsó, a sokáig zsenge maradó velőborsó és a legízesebb képviselő, a cukorborsó.

A történészek szerint már barlanglakó őseink is ismerték, de például az időszámításunk előtti 8000-es évekből származó maradványait ásták ki régészek a Nílus mentén, és bizonyíthatóan az ókori görögök és rómaiak kedvelt csemegéjének is számított. A középkorban nemcsak ették, gonosz szellemeket is űztek vele, és termékenységet fokozó hatást is tulajdonítottak neki.

Fotó: Unsplash / Nadiia Ganzhyi

A híres botanikus, Lippay János 1664-es Veteményeskertje is említi, de olvashatunk róla Mikszáth Kálmán utolsó nagyregényében is: „A borsó az volt a szegény felvidéki népnél, ami a kínainál a rizs. Ha bor nem termett, vagy ha kevés búza termett, ezt még lehetett pótolni, a zabkenyérke is jó, meg a szilvapálinka se kutya, hanem a borsó – annak lenni kell, anélkül nincs az innenső világban semminemű gyönyörűsége a szegény embernek.” (Mikszáth Kálmán: A fekete város).

Feltételezések szerint a magyarság még vándorlása alatt ismerkedhetett meg vele, maga a borsó szó pedig török eredetű, termését pedig eredetileg szárazon fogyasztották.

Fogyasztása rengeteg előnnyel járhat: jelentős A-, B- és C-vitamin-tartalma miatt kedvelt alapanyaga az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozási ajánlásoknak. Található benne béta-karotin, cink, vas és kálium, emellett szénhidrátban, fehérjében és cukorban gazdag, kifejezetten tápláló étel. Ballasztanyag-tartalma tisztító és méregtelenítő hatású, csökkentheti a koleszterinszintet, és segíthet székrekedéses panaszok esetén is.

Fotó: Unsplash / Sam Hoyati

Nukleinsav tartalma is figyelemre méltó, ezeket a nukleinsavakat pedig az egyik legjobb természetes fiatalító szerként tartják számon. A nukleinsavak építőkövei, a nukleotidok felelősek a sejtszintű regenerációért, ezeket pedig csak magnézium segítségével tudja kinyerni a szervezet az emésztési folyamatok során. De a borsó ennek a bonyolult együttállásnak is megfelel: jelentős magnéziumtartalma lehetővé teszi, hogy sikeres legyen a nukleotidok kinyerése. A borsó tehát egy igazi Jolly Joker:

segíti az anyagcserét, vitalizál, regenerál, méregtelenít, segíti a szív- és érrendszer megfelelő működését, erősíti a kötőszöveteket, segít az egészséges hajnövekedésben és a megfelelő látás megőrzésében is.

A legjobb frissen fogyasztani, vagy a lehető legkisebb és legrövidebb ideig tartó hőkezelésnek alávetni, mert vitaminjainak egy részét a magas hőmérséklet hatására könnyen elveszítheti.

Jó megoldás lehet a párolás is: egy kevés vajon vagy hidegen sajtolt olajon ráncosra pároljuk, esetleg egy kevés maradék alaplével felöntjük. Angolszász területeken hagyománya van a cukorborsó héjából készült levesnek is, amely állítólag szinte azonnal rendbe teszi a háborgó beleket.

Fotó: Unsplash / Jesper Brouwers

Az egyik személyes kedvencem a borsó pesto: egy bögre borsót, fél marék bazsalikomot és egy kis darab avokádót turmixoljunk össze. A fokhagyma kihagyhatatlan, ebből pár gerezdet törjünk bele, pár csepp citromlé sem árt, és érdemes ízlés szerint fűszerezni. Már csak a hidegen sajtolt olaj van hátra. Erre a legjobb választás egy extra szűz olívaolaj. Turmixoljuk össze mindezt jól, amíg homogén nem lesz, és már mehet is a pirítósra vagy éppen egy frissen főtt tészta mellé.

Pajzsmirigyproblémák esetén érdemes kipróbálni az alábbi borsós smoothie receptet is: két uborka, egy répa, egy szárzeller, egy avokádó, két púpos kanál friss borsó, egy pohár joghurt és pár levél fűszernövény (petrezselyem, kapor, bazsalikom, menta). A hozzávalókat turmixoljuk össze, és hetente legalább kétszer fogyasszuk!

Fotó: Unsplash / Daniel Brubaker 

Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során?

Ha piacon veszünk fejteni való borsót, akkor mindenképpen zsenge, zöld és ropogós, ép hüvelyű darabokat válasszunk. Fejtés után minél hamarabb érdemes elkészíteni, mert gyorsan veszít víz- és cukortartalmából. Ha mégsem tudjuk azonnal felhasználni, érdemes egy vizes konyharuhával letakarnunk, így megóvhatjuk a kiszáradástól. Jól fagyasztható, ezért érdemes adagonként eltenni belőle későbbre is.

A frissen fejtett szemeket nem kell túlfőzni, néhány perc alatt megpuhulnak. Többet árthatunk azzal, ha túlfőzzük, hiszen ekkor megkeményedhetnek. Ha szeretnénk élénk zöld színét megőrizni, akkor érdemes egy kanál cukorral vagy egy csipet szódabikarbónával együtt párolni, ha pedig levest készítünk belőle, főzzünk bele a hüvelyből is, így még erőteljesebb és zamatosabb ízt kaphatunk.

Friss borsóból a legfinomabb a rizibizi, főleg ha így készítitek!

Nyitókép: Unsplash / David Todd McCarty