Egészség

Olívaolaj, a folyékony arany – mi mindenre jó?

Az olívaolaj fenséges ízt ad a salátáknak, és azt is tudjuk már, hogy egészségesebb, mint sok más zsiradék. Valójában még ennél is több lehetőséget rejt: univerzális csodaszerként tekintenek rá azokban az országokban, ahol az olajfa megterem. A kutatások szerint csökkenti a különböző krónikus betegséggel kapcsolatos korai halálozást.

A mediterrán országokban nem csak étkezéshez használják az olívaolajat. Törökországi életem hajnalán érdeklődéssel hallgattam a családi legendáriumot arról, hogyan kezeltek egy-egy sérülést olívaolajjal. A férjem olyan, kisebb gyerekkori baleseteket vészelt át e csodaszer segítségével, mint a rozsdásszögbe-lépés. Ma, anyaként elképzelhetetlennek tartom, hogy ne vigyem el a gyerekemet orvoshoz egy ilyen ballépés után, de akkor ezt nem tartották szükségesnek. Anyósomnak még ma is az olivaolaj az első reakciója egy-egy elvágott ujj, lehorzsolt seb láttán, és mostanra én is megtanultam, érdemes esélyt adni a „folyékony aranynak”.

Mióta ismerjük a folyékony aranyat?

Homérosz nem véletlenül nevezte folyékony aranynak az olívaolajat. Az ókori világ földközi-tengeri civilizációiban, ahol az olajfa megtermett, sokoldalúan felhasználták a sajtolás során kinyert anyagokat, melléktermékeket. Szappant, gyógyszert, bőrápoló szereket, lámpást készítettek belőlük, de akár kulturális események fontos kellékeit is.

Azt nem tudjuk, hogy pontosan mikortól szüretelik az olajbogyót, de a mai Görögországhoz tartozó Szantorini szigetén 39 ezer éves olajfalevél-kövületeket tártak fel, míg a Szahara területén 12 ezer éves olajfa lenyomatokra bukkantak. A Földközi-tenger medencéjében bárhol elkezdődhetett a termelés, ám sokan úgy tartják, hogy a krétai civilizáció i.e. 4500 körül kulcsszerepet töltött be a gyártásban és a terjesztésében, hatalmas kereskedelmi flottáik olívaolajat is szállítottak a környező népeknek.

A régészeti feltárások alapján az előállítása az i.e. 6. század körül még úgy történt, hogy lábbal zúzták össze a leszüretelt termést, majd forró vízzel mosták ki belőle az olajat. Később hatalmas kőkorongok között őrölték a bogyót, majd a technológia fejlődésével egyre modernebb eszközökkel nyerték ki belőle az olajat.

Az olívaolaj hatása a szervezetre

Színe zöldes és sárgás árnyalatok között változhat, a benne lévő anyagok szerint: ha több klorofillt tartalmaz, akkor inkább zöld színű, míg a béta-karotin adja a sárgásabb színezetet.

Ma már sok változatban és minőségben kapható, de a szakemberek a hidegen sajtolt, extra szűz változatot ajánlják. A kíméletes préselési eljárásnak köszönhetően ennek a legmagasabb az antioxidáns- és flavonoidtartalma, vagyis ebben marad benne a legtöbb jótékony hatóanyag.

Sokan tartják csodaszernek, többek között tisztítja és serkenti a májműködést, magas antioxidáns tartalma hozzájárul az emésztőrendszer egészségéhez, gyorsítja az anyagcserét, gyulladáscsökkentő hatása van, magas kalciumtartalma erősíti a csontokat, a kozmetikai szerekhez adagolva ápolja a bőrt és a hajat, hozzájárul a vérnyomás és a vércukor szinten tartásához, sőt, még stresszoldó is.

Alkotóelemeinek egy része képes szembeszállni az olyan káros gyomorbeli baktériumokkal, mint például a Helicobacter pylori, ami fekélyeket vagy akár rákot is okozhat. Gazdag A- és E-vitaminban, amelyeknek szintén szerepe van a káros szabadgyökök semlegesítésében. Egyszeresen telítetlen olaj, tehát csökkenti az rossz, LDL-koleszterin szintjét, részt vesz a szív- és érrendszer támogatásában. Új kutatások szerint csökkenti a mellrák és a csontritkulás kialakulásának esélyét is.

Az egészséges mediterrán étrend

Az olívaolaj fontos része a mediterrán étrendnek is, amelyről számos kutatás kimutatta már, hogy jót teszünk vele a szervezetünknek. A Journal of the American College of Cardiology egészségügyi szaklapban nemrég publikált tanulmány szerint csökkenti bizonyos krónikus betegségekben lezajló korai elhalálozás valószínűségét. A közzétett kutatás során közel 10 ezer amerikai állampolgár egészségügyi adatait és olívaolaj-fogyasztási szokásait elemezték, és arra jutottak, hogy azok esetében kisebb a halálozási kockázat, akik több mint fél teáskanálnyi olívaolajat fogyasztottak naponta.

Az ő esetükben 19 százalékkal csökkent a keringési rendszeri elégtelenségben történő elhalálozás kockázata, 17 százalékkal a daganatos betegségek, 29 százalékkal a neurodegeneratív betegségek, 18 százalékkal a légzőszervi betegségek okozta halálozás kockázata.

Érdemes megfontolni a használatát, de ne pluszban adagoljuk a megszokottak ételeinkhez, hanem váltsunk ki vele más zsiradékokat.

Ajánljuk még:

Ősszel érnek – télen egy lakomával is felérnek

Nincs is annál finomabb, mint mikor a zord, hűvös napokon előkerül egy-egy nyáron, kora ősszel eltett kincs a kamrából, és a gasztronómiai élvezet mellett emlékeinkből is csemegézhetünk. Ehhez nemcsak a nyári hónapok, hanem az ősz termései is kiváló alapanyagként szolgálhatnak, hiszen elkészítésük sokszínűsége mindennapjainknak is új színeket, új élményeket adhat.