Egészség

Olívaolaj, a folyékony arany – mi mindenre jó?

Az olívaolaj fenséges ízt ad a salátáknak, és azt is tudjuk már, hogy egészségesebb, mint sok más zsiradék. Valójában még ennél is több lehetőséget rejt: univerzális csodaszerként tekintenek rá azokban az országokban, ahol az olajfa megterem. A kutatások szerint csökkenti a különböző krónikus betegséggel kapcsolatos korai halálozást.

A mediterrán országokban nem csak étkezéshez használják az olívaolajat. Törökországi életem hajnalán érdeklődéssel hallgattam a családi legendáriumot arról, hogyan kezeltek egy-egy sérülést olívaolajjal. A férjem olyan, kisebb gyerekkori baleseteket vészelt át e csodaszer segítségével, mint a rozsdásszögbe-lépés. Ma, anyaként elképzelhetetlennek tartom, hogy ne vigyem el a gyerekemet orvoshoz egy ilyen ballépés után, de akkor ezt nem tartották szükségesnek. Anyósomnak még ma is az olivaolaj az első reakciója egy-egy elvágott ujj, lehorzsolt seb láttán, és mostanra én is megtanultam, érdemes esélyt adni a „folyékony aranynak”.

Mióta ismerjük a folyékony aranyat?

Homérosz nem véletlenül nevezte folyékony aranynak az olívaolajat. Az ókori világ földközi-tengeri civilizációiban, ahol az olajfa megtermett, sokoldalúan felhasználták a sajtolás során kinyert anyagokat, melléktermékeket. Szappant, gyógyszert, bőrápoló szereket, lámpást készítettek belőlük, de akár kulturális események fontos kellékeit is.

Azt nem tudjuk, hogy pontosan mikortól szüretelik az olajbogyót, de a mai Görögországhoz tartozó Szantorini szigetén 39 ezer éves olajfalevél-kövületeket tártak fel, míg a Szahara területén 12 ezer éves olajfa lenyomatokra bukkantak. A Földközi-tenger medencéjében bárhol elkezdődhetett a termelés, ám sokan úgy tartják, hogy a krétai civilizáció i.e. 4500 körül kulcsszerepet töltött be a gyártásban és a terjesztésében, hatalmas kereskedelmi flottáik olívaolajat is szállítottak a környező népeknek.

A régészeti feltárások alapján az előállítása az i.e. 6. század körül még úgy történt, hogy lábbal zúzták össze a leszüretelt termést, majd forró vízzel mosták ki belőle az olajat. Később hatalmas kőkorongok között őrölték a bogyót, majd a technológia fejlődésével egyre modernebb eszközökkel nyerték ki belőle az olajat.

Az olívaolaj hatása a szervezetre

Színe zöldes és sárgás árnyalatok között változhat, a benne lévő anyagok szerint: ha több klorofillt tartalmaz, akkor inkább zöld színű, míg a béta-karotin adja a sárgásabb színezetet.

Ma már sok változatban és minőségben kapható, de a szakemberek a hidegen sajtolt, extra szűz változatot ajánlják. A kíméletes préselési eljárásnak köszönhetően ennek a legmagasabb az antioxidáns- és flavonoidtartalma, vagyis ebben marad benne a legtöbb jótékony hatóanyag.

Sokan tartják csodaszernek, többek között tisztítja és serkenti a májműködést, magas antioxidáns tartalma hozzájárul az emésztőrendszer egészségéhez, gyorsítja az anyagcserét, gyulladáscsökkentő hatása van, magas kalciumtartalma erősíti a csontokat, a kozmetikai szerekhez adagolva ápolja a bőrt és a hajat, hozzájárul a vérnyomás és a vércukor szinten tartásához, sőt, még stresszoldó is.

Alkotóelemeinek egy része képes szembeszállni az olyan káros gyomorbeli baktériumokkal, mint például a Helicobacter pylori, ami fekélyeket vagy akár rákot is okozhat. Gazdag A- és E-vitaminban, amelyeknek szintén szerepe van a káros szabadgyökök semlegesítésében. Egyszeresen telítetlen olaj, tehát csökkenti az rossz, LDL-koleszterin szintjét, részt vesz a szív- és érrendszer támogatásában. Új kutatások szerint csökkenti a mellrák és a csontritkulás kialakulásának esélyét is.

Az egészséges mediterrán étrend

Az olívaolaj fontos része a mediterrán étrendnek is, amelyről számos kutatás kimutatta már, hogy jót teszünk vele a szervezetünknek. A Journal of the American College of Cardiology egészségügyi szaklapban nemrég publikált tanulmány szerint csökkenti bizonyos krónikus betegségekben lezajló korai elhalálozás valószínűségét. A közzétett kutatás során közel 10 ezer amerikai állampolgár egészségügyi adatait és olívaolaj-fogyasztási szokásait elemezték, és arra jutottak, hogy azok esetében kisebb a halálozási kockázat, akik több mint fél teáskanálnyi olívaolajat fogyasztottak naponta.

Az ő esetükben 19 százalékkal csökkent a keringési rendszeri elégtelenségben történő elhalálozás kockázata, 17 százalékkal a daganatos betegségek, 29 százalékkal a neurodegeneratív betegségek, 18 százalékkal a légzőszervi betegségek okozta halálozás kockázata.

Érdemes megfontolni a használatát, de ne pluszban adagoljuk a megszokottak ételeinkhez, hanem váltsunk ki vele más zsiradékokat.

Ajánljuk még:

„Merjük megkérdőjelezni a belső hangunkat” – Lili és István története fájdalomról, örömről és újrakezdésről

Sok stigmát visel magán az, aki kilép egy házasságból, pláne, ha gyerekek is születettek a kapcsolatból. Csakhogy valójában a házasságban élő két fél tudja, mi történik közöttük, bennük. És olykor igenis a váltás a legjobb döntés, minden fél számára. Ilyenkor pedig életbátorság és nem kevés energia kell ahhoz, hogy a reménytelen helyzetből ismét fölépítsük a bizalmat önmagunkban, majd egy új kapcsolatban, egy másik partnerrel. Lukács István és felesége, Lukács Lili negyvenes éveik derekán találkoztak, és alakítottak ki egy új, közös, mozaikcsaládos életet.
 

 

Már követem az oldalt

X