Egészség

Egyre több fiatal kap stroke-ot – hogyan előzhetjük ezt meg?

Az Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben 11 százalékkal nőtt meg a stroke-esetek száma, és ami a legaggasztóbb: nem a legidősebbeknél, hanem a fiatal- és középkorú embereknél volt nagyon magas az emelkedés. Mi ennek az oka, és hogyan vigyázhatunk magunkra?  

Megdöbbentő cikk jelent meg a legnagyobb amerikai nyugdíjas szervezet, az American Association of Retired Persons (AARP) oldalán azzal kapcsolatban, hogy minden korosztályban nő a stroke esetek száma, de a fiatalabbak között még inkább. Ennek oka pedig a túlsúly magas aránya. Sajnos ez nemcsak az Egyesült Államokban, hanem nálunk, Magyarországon is erősen jellemző.

A KSH 2019-ben publikált BMI-indexes vizsgálata alapján a magyar férfiak 40,1 százaléka túlsúlyos és további 25,1 százaléka súlyosan elhízott. Valamivel jobb a helyzet a lányoknál-asszonyoknál, ahol 29,2 százalék túlsúlyos és további 22,7 százalék súlyosan elhízott. Sajnálatos módon ez a helyzet a stroke-kockázaton kívül a cukorbetegség, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is jelentősen növeli. Fontos tehát, hogy ha eddig nem tettük meg, keressünk az interneten egy BMI-mérő oldalt, adjuk meg az adatainkat, és ha a BMI-szám túlsúlyt vagy elhízottságot mutat, kezdjünk azonnal életmódváltásba, amely nemcsak a mozgás, hanem az étrendünk terén is változást kell, hogy hozzon.

További kockázati tényező a stroke kapcsán a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. A cikk kiemeli, hogy az USA-ban a 40-59 éves korosztály felének magas a vérnyomása. Magyarországon is hasonló számokkal találkozhatunk, hiszen a felnőtt lakosság 40 százalékának magas ez az értéke, s a férfiak felének, a nők több mint egyharmadának pedig magas a koleszterinértéke.

Ha csak a most felsorolt három kockázati tényezőt figyeljük, és kiegészítjük a hazánkban szintén nagyon magas értékeket mutató alkoholfogyasztással és dohányzással, illetve a stresszes életmóddal, egyértelmű, hogy bár már a csapból is az egészséges életmód folyik, mi, magyarok továbbra sem vesszük azt túl komolyan, és sokkal inkább számonkérjük másokon, mintsem betartanánk saját magunkon.

Mi a leggyakoribb magyar szokás a témával kapcsolatban? Ha megjönnek az első rossz laboreredményeink, pár hétig kicsit komolyabban vesszük az étkezés reformjait, esetleg mozgunk is valamennyit, hogy aztán újra átadjuk magunkat a túlfogyasztásnak, az egészségtelen ételeknek, és a mozgásszegény életmódnak.

Mindezek okán fontos, hogy a magunk számára kialakított egészséges életstratégiát vegyük komolyan, és tartsunk ki mellette, akkor is, ha fárasztó, és időnként fájdalommal, lemondásokkal jár. Egyáltalán ne tartsunk például nagyevési szüneteket vagy többhetes mozgáshiányos alkalmakat, mert ezek után sokkal lassabban regenerálódik a szervezetünk.

Ha egyedül nem vagyunk képesek arra, hogy kialakítsunk egészséges táplálkozási szokásokat, nem szégyen dietetikus szakértőhöz fordulni. Ő egy teljes, általában egész hónapra szóló étrendet fog nekünk ajánlani, miután megismerte leleteinket, s annak vonatkozásában tanácsokat is ad majd, hogy ehhez az étrendhez körülbelül milyen mozgásprogram illeszkedik. Innentől fogva már csak az a dolgunk, hogy tartsuk be az előírásokat, akkor is ha nehéz, vagy nincs hozzá kedvünk, hiszen az életünkről van szó!

Kevesen tudják, de a túlsúly körülbelül három évvel rövidíti meg az életünket, míg a kóros elhízás akár hat-hét évet is jelenthet. Rajtunk áll, hogy mit választunk!

Ajánljuk még:

Nyolc tipp a gerinckímélő(bb) főzésért

Könyvtárnyi szakácskönyv szól az egészséges ételekről, amelyekkel az ember akár idősebb korában is megőrizheti a neki ideális testsúlyt vagy éppen vigyázhat a gyomor- és bélrendszerére. A tavaly májusban megjelent The Healthy Back Kitchen Cookbook (Egészséges hát-főzőkönyv) című album viszont egy másik aspektusát mutatja meg az időskori egészségnek, felhívva a figyelmet: sokan feleslegesen hosszú ideig és túl intenzív és megerőltető mozgással működnek a konyhában.