Mitől hízunk 50 felett, s mire kellene még jobban odafigyelni?

Egészség

Mitől hízunk 50 felett, s mire kellene még jobban odafigyelni?

50 év felettiek gyakran panaszkodnak arra, hogy bár valamilyen diétát követnek, csak nagyon lassan csökken, stagnál vagy akár még növekszik is a súlyuk. Ilyenkor a dietetikus, illetve orvos alaposan kikérdezi a panasszal élőt, s nem egyszer kiderül,  mozgáshiányos életmódot él az illető, és rossz, zsír- és cukorgazdag táplálkozást folytat. Ezek mellett pedig egy harmadik, elfelejtett szempont is előkerülhet: az, hogy olyan gyógyszert szed az illető, amely közvetlenül vagy még gyakrabban közvetve vezethet súlygyarapodáshoz.

Mi az oka annak, ha 50 felett hízunk egy-két kilót?

Az Egyesült Államok legnagyobb nyugdíjas szervezete, a több mint 40 millió tagot számláló AARP internetes oldalán nemcsak érdekvédelmi cikkekkel találkozunk, hanem rendszeresen közölnek egészségügyi, elsősorban életmód-változtatásra felhívó cikkeket is. Ezek közül több is a fogyókúrával kapcsolatos. Nem meglepő ez, hiszen az elhízás és a túlsúly minden fejlett társadalomban népbetegség. Magyarországon például a lakosság több mint 58 százaléka rendelkezik túlsúllyal.

Idén február közepén ezen az amerikai nyugdíjas honlapon megjelent egy cikk, Kimberly Goad, neves amerikai egészségügyi újságíró és szerkesztő tollából, amelyben a szakorvosokkal történt konzultációk után sorra veszi azokat a gyógyszertípusokat, amelyek mellékhatásaként kisebb vagy nagyobb súlygyarapodás jöhet szóba. Fontos hangsúlyozni, hogy akár 2-3 plusz kilogramm is átrendezheti szervezetünk működését, s rövid- vagy hosszútávon különféle jelentős egészségi problémákat okozhatnak: súlyosbíthatják a meglévő problémáinkat (pl. szív- vagy cukorbetegséget), akár egészen újakat teremthetnek.

Kimberly Goad cikkében a következőket sorolja fel súlygyarapító lehetőségként:

  1. Egyes cukorbetegség elleni gyógyszerek (pl. szulfonilureák)
  2. Egyes antidepresszánsok (pl. az ún. SSRI-tartalmú készítmények)
  3. Egyes bétablokkolók (pl. atenolol-tartalmúak)
  4. Kortikoszteroidok (pl. metilprednizolon-tartalmúak)
  5. Egyes migrén elleni vagy migrént megelőző komplex gyógyszerek (pl. propranolol-tartalmúak)

Nyilvánvaló ugyanakkor: gyógyszereket okkal ír fel az orvos, s igen nagy kárunk származhat belőle, ha nem a javallott módon alkalmazzuk őket. Ugyanakkor a magunk felelősségét sem szabad elfelejteni vagy lekicsinyleni. Már egy-egy gyógyszer első felírásakor fontos konzultálni a körzeti orvossal vagy a szakorvossal, s megkérdezni tőle: közvetlenül vagy közvetve számíthatunk-e súlygyarapodásra, s ha igen, akkor mit kell tennünk ennek elkerülése érdekében? Amennyiben ugyanarra a problémára létezik olyan gyógyszer is (például az antidepresszánsok második generációja), amely már nem vezet súlygyarapodáshoz, akkor nagyon fontos, hogy inkább ezeket írják fel nekünk. És természetesen ne feledkezzünk el a mozgásról és a megfelelő táplálkozásról!

Cukorbetegség 50 felett

Néha minden óvintézkedés ellenére – vagy éppen azok hiánya okán – cukorbetegséggel kell szembenéznünk. Ez egy életszakaszban sem egyszerű, ám időskorban, mikor jellemzően nehezebben változtatunk s erősebben ragaszkodunk megszokásainkhoz, még nagyobb gondot jelenthet. Fontos hát, hogy figyeljünk a megelőzésre, s tudjuk, mikor mi a teendő!

Az időskori cukorbetegség rizikófaktorai

Az időskori cukorbetegséget előkészítő tényezők közül az egyik legfontosabb a reggeli elmaradása. Egy 2019-es, korábbi vizsgálatokat összefoglaló amerikai tanulmány egyértelműen kimutatta, hogy a reggeli elmaradása vagy nagyon csekély volta a nap folyamán gyakorlatilag folyamatos éhséget eredményez, így aki nem reggelizik, nap közben sokkal többet fogyaszt annál, mint aki könnyű ételeket (mondjuk müzlit vagy sovány joghurtot) fogyaszt, s ezzel szervezetét egyensúlyban tartja. Ezzel együtt az is elmondható, hogy nem ártalmas a reggeli kávéfogyasztás sem, feltéve, hogy nem cukrozzuk túl az italunkat.

Nagyon sokan úgy gondolják, hogy az alkoholfogyasztás általában súlyos rizikófaktor, és belépője az időskori cukorbetegségnek. Ebben a tekintetben is számos kutatás szól arról, hogy a napi minimális, 1-2 dl alkohol elfogyasztása egyáltalán nem jelent gondot a cukorbetegség szempontjából. Az alkohollal leginkább az a probléma, hogy „léptető” jellege van: nem mindenki tudja megtartani a minimális mértéket, illetve sokan valami mással fogyasztják az alkoholt, mondjuk mogyoróval vagy chips-szel, így viszont már jelentősen növekszik a cukorbetegség kockázata. 

Sokak számára meglepő lesz, de az időskori cukorbetegséget kialakító tényezők között ott van az alváshiány is. Nemcsak arról van szó, hogy az az ember, aki fáradtabb, nem egyszer az ételekhez menekül, hogy több energiához jusson, hanem arról, hogy szervezetünk hormonszintje meg tud billenni a kevés alvással, s ez a megbillent állapot emelő hatással lehet vércukorszintünkre. Mindezek okán nagyon fontos az, hogy alvásunk zajmentes legyen, és a lehető legjobban besötétített szobában történjen. Így hosszabb lesz az ún. mélyalvás szakasza, s az ember kipihenten ébred.

Az időskori cukorbetegség előszobája a mozgáshiányos életmód és az ennek következtében bekövetkező elhízás. Nagyon fontos ezért, hogy

a futó-rohanó, most harmincas-negyvenes, ún. középgeneráció is legalább heti rendszerességgel mozogjon.

Az optimális persze az volna, ha legalább napi egy órát mozgással töltenének, amelynek során „mindent kikapcsolunk”, s a mozgás „flow”-állapota okozta jó állapot energiával tölti fel az embert – így már nincs szükség arra, hogy az energiát az ember sörök, chipsek vagy édességek formájában fogadja be, előkészítvén önmagát egy cukorbetegségtől szenvedő időskorra. Nagyon fontos tehát, hogy ennek a problémának a megelőzését gyerekkorunktól kell elkezdeni, de harmincas-negyvenes éveinkben sem késő! 

Ajánljuk még:

A kettős olvasás fontossága időskorban – online és nyomtatva is!

Online felületen másképpen olvasunk, mint amikor elmélyülünk egy könyvben, folyóiratban. A szövegek szerkezete is másképpen épül fel, de mi is átfutunk, kihagyunk részeket az interneten és másként figyelünk a nyomtatott írásra. A kétféle tevékenység eltérően mozgatja meg az agyunkat és fontos mindkét képességünket fenntartani, illetve gyakorolni mind fiatalként, mind időskorban. Az utóbbi esetben ez ugyanis kifejezetten védhet a demencia kialakulása, erősödése ellen.

 

Már követem az oldalt

X