Mit érnek most az oltásaink? – Kemenesi Gábort kérdeztük

Egészség

Mit érnek most az oltásaink? – Kemenesi Gábort kérdeztük

A koronavírus-járvány kezdeti, kaotikus szakaszát már magunk mögött hagytuk ugyan, de a vírus velünk él ma is, és rendre kisebb-nagyobb hullámokat okoz. Elég-e a három oltás? Kik veszélyeztetettek, és miért? Mennyire aggódjunk a hosszú Covid miatt? Kemenesi Gábor virológus válaszolt a kérdéseinkre.

Azt reméltük, idővel a szezonális influenza szintjére szelídül a koronavírus: ez egyelőre nem következett be, de valószínűleg ebbe az irányba haladunk. Miért komolyan veendő probléma még mindig a koronavírus? Sok tekintetben még nem tudjuk úgy kiszámítani, mint az influenza-járványok esetében, tehát felkészülni is nehezebb rá, továbbá több korosztály számára még mindig súlyos következményei lehetnek, amelyek nagy részét csak most ismerjük fel. Ezalatt a long Covidra kell gondolni: sokan a fertőzés után hónapokkal is komoly tünetekkel küzdenek, a stroke és a szívinfarktus kockázata például jelentős mértékben megnő a kórt követően. Átlagemberként ezért érdemes úgy gondolni a koronavírus elleni oltásra, mint a szezonális influenza esetében.

Jelenlegi Covid-helyzet

Tetőzött hazánkban a koronavírus legutóbbi hulláma, ez azt jelenti, hogy a fertőzöttek és a kórházban lévők száma már csökken, viszont a lélegeztetőgépen lévők száma még nő. Érdekes, hogy néhány a témában megjelent cikk ezt furcsállotta, pedig logikus következmény, a betegség lefolyásának adatai mindig néhány héttel eltolva jelentkeznek: ha egy idős ember a hullám tetőzésének közepén fertőződik meg, és esetleg súlyos tüneteket mutat, akkor sajnos három-négy héttel később kerül lélegeztetőgépre. Vagyis az utóbbi számok még csak most fognak csökkenni.

„Fontos, hogy ezerszer jobb helyzetben vagyunk a koronavírus első két évéhez képest. Közel sem tud akkora nyomást gyakorolni a kórházakra. Azt még nem jelenthetjük ki, hogy belesimult volna a többi szezonális vírus közé, részben még mindig kiszámíthatatlan, mikor, hol, mennyire fog terjedni, milyen variánsai dominálnak majd, stb. Ez a rész még káoszos, ahogy azt Kína esete mutatja, ahol a nagyon szigorú lezárás után végül most elengedték a vírust, és az láthatóan súlyos járványba torkollt.

A Covid-19 még mindig keresi a helyét a világban.

Az influenza esetében sokkal jobban tudunk tervezni az oltásokkal egy szezonra előzetesen, kiindulva a várható mutációkból, amelyek a Föld másik felén éppen terjednek, a koronavírus esetében azonban egyelőre utólag alakul ki, milyen mutáció ellen érdemes újabb oltást fejleszteni. Ráadásul sok országban már nem követik megfelelően a variánsokat, nem végeznek elég genomszekvenálást, ami pedig fontos lenne, hogy megértsük és időben észrevegyük, merre tart a vírus. S az oltások ügyében is van még hova fejlődni, fejlesztik azokat a készítményeket, amelyek a megfertőződés ellen is sokkal jobban védenek, nemcsak a súlyos betegség kialakulása ellen, mint a mostaniak” – szögezi le Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának munkatársa.

Az influenzához képest a koronavírus még mindig veszélyesebb több szempontból is, például sokkal több embert ér el, tehát ha a halálozási aránya nem is nagyobb, az elhunytak száma mégis magasabb a több fertőzött okán. Persze, a közzétett adatok nem mérvadóak, hiszen már jóval kevesebben tesztelik magukat, tehát inkább a trendek árulkodóak ebből a szempontból.

„Sokan aggódnak a kínai helyzet miatt, de Európára nézve az valószínűleg nem jelent kockázatot az ECDC szerint sem. Azokkal a variánsokkal, amelyekkel ott küzdenek, mi már bőven találkoztunk, és egy teljesen más védettségi állapotú társadalomról beszélünk. Náluk a legtöbb ember nem találkozott még a koronavírussal, hiszen valóban nagyon erőteljes korlátozásokat vittek véghez korábban, valamint más vakcinákat használnak. Ezenfelül nem jönnek tömegével ide kínai turisták, de ha mégis, szűréssel és karanténnal hatékonyan védekezhetünk” – nyugtat mindenkit Kemenesi.

Negyedik, ötödik oltás, ki számolja?

Látszik az eddigi tudományos eredményekből, hogy az omikron ellen az mRNS vakcina ad jobb emlékeztető hatást a többi oltóanyaghoz képest. Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója egy konferencián ismertette az oltások eredményességét vizsgáló HUN-VE kutatás eredményeit. Eszerint két dózis a delta variáns (4. hullám) időszakában 73 százalékkal, a három dózis 95 százalékkal csökkentette a koronavírus-halálozás kockázatát (ez minden, Magyarországon korábban felvehető vakcina összesített eredménye, tehát az egyes típusok eltérően teljesítettek).

Az omikron variáns (5. hullám) idején a két oltás 40, a három oltás 82, míg a négy oltás 98 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát.

Tehát a különbség a két és a három oltás hatásossága között tetemes.

Az omikron halálozási aránya alacsonyabb, mint a korábbi változatoké, az oltás is jól megvéd a súlyosabb megbetegedéstől. A hetven év felettiek és a kockázati csoportba tartozó – túlsúllyal, cukorbetegséggel, szív- és érrendszeri vagy egyéb krónikus betegségekkel élő – emberek számára továbbra is veszélyesebb a vírusfertőzés, számukra különösen fontos a folyamatos, megfelelő védelem fenntartása. Ez az aktuálisan javasolt oltások felvételét és járványos időszakban az egyéb megoldásokat, például a jó szűrőképességű maszk viselését is jelenti. Magyarországon a lakosság 63,2 százaléka kért eddig két oltást, 39,7 százalék harmadikat is, 4,2 százalék vette fel az első emlékeztető és 0,1 százalék a második emlékeztető oltást. Kemenesi Gábor szerint a harmadik oltás aránya még mindig rendkívül alacsony, erről többet kellene beszélni.

Mennyit ér ma a lakosság nagy részének a védelme?

„Először is, a két dózis édeskevés az omikron megjelenése óta, a három oltás ad megfelelő védettséget, a harmadikra már úgy kell tekintenünk, mint az alap oltási sor végére. Ezt sziklaszilárdan, tudományos vizsgálatok alapján tudjuk az omikron óta, az elhunytak között nagyon nagy arányban szerepelnek az oltatlanok, másodsorban pedig a kétszer oltottak. A harmadik oltás után négy hónappal már fel lehet venni a kifejezetten az omikron ellen fejlesztett komponenssel kiegészített mRNS-oltást. Ez kétféle tüskefehérjét kódoló mRNS-t tartalmaz: az eredeti vuhani vírusét és az omikron BA1-es variánsét. Erre az ECDC az ajánlásában már nem is negyedik vagy ötödik oltásként hivatkozik, hanem emlékeztető dózisként. Erre szükség van a védettség szinten tartásához, és hosszú távon várhatóan rendszeresen ajánlott lesz legalább a kockázati csoport számára egy-egy aktuális variánsra hangolt adag. Azt látjuk, hogy alapvetően a 70 év felettiek kerülnek most már kórházba, illetve a tartós betegséggel küzdőkre kell vigyáznunk. A hozzátartozók számára szintén ajánlott a védelem fokozása, ha ugyanis kevésbé fertőződhetnek meg, kevesebb vírust ürítenek, tehát kevésbé adják tovább azokat. Ezenfelül

nem értjük még a hosszú Covid kialakulásának okait és a működési mechanizmusait, pedig sok millióan szenvednek tőle.

Ha hagyom rumlizni a szervezetemben a vírust, akkor annál nagyobb esélyt adok a kardiológiai vagy idegrendszeri problémák kialakulásának. Erre egyre növekvő mennyiségű tudományos adatunk van. Nem különleges egy vírusnál a hosszútávú komplikációk megjelenése. A probléma az, hogy ezt a vírust és az általa okozott komplikációk hátterét nem ismerjük. Ez évekbe is telhet, de az már most látszik: a megfelelően oltottak sokkal jobb helyzetben néznek szembe ezekkel a kockázatokkal” – mondja a virológus.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) becslése szerint

a SARS-CoV-2 vírussal fertőzött felnőttek közül minden ötödiknél jelentkeznek hosszabb távú szövődmények.

Sokan panaszkodnak például nem múló fejfájásról, az íz- és szaglásvesztés fennmaradásáról, fogyásról, nem beszélve azokról a tünetekről, amelyek közvetlenebb kapcsolatban állnak az akut betegséggel, mint a gyengeség, a kisebb tüdőkapacitás, a trombózis kialakulásának növekedett esélye. A legérintettebb a tüdő, a szív, a keringési rendszer, az agy, illetve az anyagcsere különböző szervei. A neurológiai panaszok közül gyakori a szédülés, a szorongás, a depresszió, és az agyköd néven ismert jelenség, amiről bővebben ITT ÍRTUNK. Előfordul a vese vagy a pajzsmirigy érintettsége, felborul a vérnyomás, gyakran alakul ki szívinfarktus. Ezenfelül korábban elég sok szívizom-, szívburok-gyulladással is találkoztak. Menstruációs zavarok is előfordulnak, aminek hormonális váltás az oka, ennek is elég kockázatos kitenni magunkat. Az kiderült, hogy a fertőzés gyakran idézi elő a cukorbetegség egy típusának a kialakulását. Nem jelentéktelen apróságról van szó, hiszen sok betegnek hosszú ideig még több szakorvoshoz is járnia kell a fertőzés után Kemenesi szerint, ezenfelül a felsorolt problémák egyébként más vírusfertőzéseknél is jelentkezhetnek, a gond itt az, hogy ennél a vírusnál nem ismertek még a mechanizmusok, amelyek ide vezetnek, így a kezelésük is nagyobb kihívás.

A konkrét szervekre vonatkozó kutatások elég aggasztóak. az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság eredményei szerint a COVID-túlélők agyáról készített felvételek jelentős eltéréseket mutattak. A St. Louis-i Washington Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy a gyógyulást követő egy évben az egykori fertőzöttek 52 százalékkal gyakrabban kaptak vagy sztrókot a kontrollcsoporthoz képest, a szívbetegségek kockázata 72 százalékkal növekedett. A gyógyultak között háromszor annyian kaptak tüdőembóliát, és 69 százalékkal megnövekedett a szívritmuszavar kialakulásának kockázata is. Ráadásul ez nem mutatott összefüggést más kockázatokkal, mint a dohányzás, az életkor, a cukorbetegség vagy az elhízás. Viszont azok, akik a fertőzés miatt kórházi kezelésre szorultak, gyakrabban panaszkodtak szívproblémákra a felépülésük után. Ez azt jelenti, hogy a súlyosabb betegség jobban megnövelte a későbbi problémák kockázatát, mint az enyhe: ennek az esélyét az oltás szintén csökkenti.

A Cambridge-i Egyetem részvételével folyt átfogó, brit kutatás pedig arra jutott, hogy a Covid úgy hatott az érintettek agyára,

mintha néhány hónap alatt hirtelen 20 évet öregedtek volna.

Az IQ-juk ráadásul nagyjából tíz ponttal csökkent. Az MRI-felvételeken olyan elváltozásokat fedeztek fel a kutatók, mint amilyeneket például a demenciában szenvedők esetében szoktak.

Az oltottak minden vizsgálat szerint kevésbé kitettek a hosszú Covidnak.  

Újabb Covid-variánsok

Mostanában új mutációk jelennek meg, az Egyesült Államokban és Európában is terjed az XBB.1.5, ami elkezdte kiszorítani a korábbiakat, és esetleg többek számára aggodalomra adhat okot.

„Valamiért ezzel kapcsolatban pánikkeltő és hatásvadász szalagcímek is megjelentek. Szeretném hangsúlyozni: olyan variáns nem fordulhat elő, ami ellen teljesen elveszítenénk a megszerzett adaptív immunitásunkat. Szokták azt a kifejezést használni, hogy kikerülheti az immunrendszert, de ilyen nem létezik. A kórokozók elleni immunitásnak számos szereplője van, a megszerzett védelem egy részét áttörheti a vírus, de a teljes palettát nem tudja kikerülni.

Itt nem nulla és száz százalék van, hanem a vírus mindig farigcsál a védelmünk bizonyos komponenseiből.

Ez logikus, hiszen azok a variánsok terjednek jobban, amelyek egy picit jobban át tudják törni az antitestek adta, leginkább első védvonalnak nevezhető, védelmi szintet, ez minden vírusnál így működik. Erre van a vakcinánk: amikor az omikron megjelent, és ez az érték csökkent, akkor a harmadik oltással hatékonyan vissza lehetett állítani, ezt egy kis emlékeztetővel még inkább megerősíthetjük. Ez a stratégia innentől kezdve működni fog” – állítja Kemenesei Gábor.

Egyelőre az omikron korszakban vagyunk, ám mindig lesznek újabb és újabb variánsok, hiszen a vírus is változik, és evolúciós fejlődésen megy keresztül, mint minden a Földön. „De láthatóan van már adaptív válasz és megoldás, van több fegyverünk is, figyelőrendszerünk, jó tudományos kutatási gyakorlatunk, illetve olyan vakcinánk, amit instant módon fel lehet javítani újabb komponenssel. Ráadásul a tudomány gőzerővel dolgozik még jobb vakcinákon, amelyek a fertőzés ellen is jobban védenek, illetve nagyobb skálán fedik le a különféle variánsokat” – ad megnyugtató választ Kemenesi Gábor.

Most már elképzelhetetlen az forgatókönyv, mint az első év teljes lezárásai és szigorú intézkedései, hiszen azok egy ismeretlen vírus elleni megelőző lépések voltak.

Ajánljuk még:

A kettős olvasás fontossága időskorban – online és nyomtatva is!

Online felületen másképpen olvasunk, mint amikor elmélyülünk egy könyvben, folyóiratban. A szövegek szerkezete is másképpen épül fel, de mi is átfutunk, kihagyunk részeket az interneten és másként figyelünk a nyomtatott írásra. A kétféle tevékenység eltérően mozgatja meg az agyunkat és fontos mindkét képességünket fenntartani, illetve gyakorolni mind fiatalként, mind időskorban. Az utóbbi esetben ez ugyanis kifejezetten védhet a demencia kialakulása, erősödése ellen.

 

 

Már követem az oldalt

X