Filléres szuperélelmiszer, amit érdemes rendszeresen fogyasztani – tanuljunk meg csíráztatni!

Egészség

Filléres szuperélelmiszer, amit érdemes rendszeresen fogyasztani – tanuljunk meg csíráztatni!

A csíráztatás pozitívumairól sokat lehet hallani, de hogy pontosan milyen hatása van az egészségünkre, és hogy hogyan kell nekiállni, azt nem biztos, hogy mindenki helyesen tudja. Utánajártunk a miérteknek, és annak is, hogy – ha megtetszett a csíráztatás gondolata – hogyan vessük bele magunkat ebbe az érdekes botanikai és gasztronómiai kalandba!

A zöldségek jószerivel teljesen kifejlődött formában kerülnek az asztalunkra. Ez nem jelenti azonban azt, hogy csíra formájában nem fogyaszthatók: a csírák rendkívül egészségesek, és akár több hasznos anyagot is bejuttathatunk  általuk a szervezetünkbe, mintha kifejlett formájukban fogyasztanánk őket! 

Jó példa erre a lizin, aminek nagy szerepe van immunrendszerünk megfelelő működésében. Ez az aminosav a csírázási fázisban a legmagasabb, ezért jóval nagyobb mennyiséghez juthatunk hozzá a csírák által. Nemcsak a lizin szintje magasabb azonban a csírákban, ugyanis a különböző vitaminok tartalma akár a húszszorosára is nőhet a csírázási fázisban, ráadásul a szervezetünk sokkal hatékonyabban használja fel ezeket az anyagokat, ha ilyen formában visszük be őket.

Mit érdemes csíráztatni?

A rövid válasz az, hogy szinte bármit, a hosszú, hogy összeválogathatjuk a magokat az alapján, hogy milyen problémára keresünk megoldást: 

  • ha vérnyomás- vagy vércukorproblémánk van, a búza- vagy a zöldborsócsíra normalizálhatja az értékeinket,
  • ha a bőrünk és a hajunk egészségét támogatnánk, a zab-, illetve a rozscsíra lehet a segítségünkre 
  • amennyiben arra ügyelnénk jobban, hogy szervezetünk hozzájusson a szükséges ásványi anyagokhoz, lencsét érdemes növesztenünk,
  • ha pedig az immunrendszerünket erősítenénk, a hagymafélék és a retek csírája lehet a leghasznosabb.

 

Hogyan csíráztassunk?

A csíráztatáshoz csupán négy dologra lesz szükségünk: magra, üvegekre, gézlapokra és befőttes gumikra. Ez utóbbi három mennyisége attól függ, hogy hány típusú növényt szeretnénk fogyasztani. A csíráztatást – bár nem bonyolult –könnyű elrontani! Ügyeljünk arra, hogy csakis tiszta üveget használjunk, így elkerülve, hogy baktériumok zavarhassák meg a folyamatot.

Fontos, hogy a csíráztatandó magokat enyhe citromleves és ecetes keverékben áztassuk, majd forró vízzel öblítsük le, és hideg vizes áztatás után öblítsük újra le a magokat.

Ezzel a módszerrel gondoskodunk arról, hogy elkerüljük az esetleges fertőzéseket. Ha találunk hibás vagy sérült szemeket, vegyük ki a többi közül, majd öblítés után mehetnek is a kiválasztott üvegbe! Fontos, hogy üvegenként egyféle magot használjunk, és érdemes nagyobb üveget választani, mert némelyik növény meglehetősen helyigényes.

Ha a magok az üvegekbe kerültek, felöntjük annyi tiszta, hideg vízzel, amennyi pont ellepi őket, és a befőttes gumi segítségével az üvegek tetejére szorítjuk a gézdarabokat. Ha a magok megduzzadnak, leöntöjük róluk a vizet a gézen keresztül, majd meleg helyre tesszük az üvegeket. Fontos, hogy világos, de nem napsütötte helyen történjen a csírázás, és, hogy naponta két-három alkalommal enyhén langyos vízzel leöblítsük a magokat. Amennyiben az öblítés kimarad, a magok bepenészedhetnek, és így hamar tönkremehetnek.

Ha jól dolgozunk, egy-két nap elteltével megláthatjuk az első levélkéket. Innentől kezdve csak az a dolgunk, hogy folytassuk az öblítést egészen addig, míg számunkra szimpatikus méretűek nem lesznek a csírák. Ez a legtöbb mag esetében két-három nap, de vannak olyan fajta növények, amiknek valamivel több kell ahhoz, hogy fogyasztható csírákat növesszenek. Ha késznek ítéljük a csírákat, vegyük ki őket az üvegből, hideg vízzel öblítsük le, majd tegyük hűtőbe, ahol nagyjából öt napig tárolhatók.

 

Fotó: Pixabay

 

Mire figyeljünk, hogy sikeres legyen a csíráztatás?

Fontos, hogy csíráztatáshoz nem használhatók a kertészetben vásárolt magok! Olyanra van szükségünk, ami kifejezetten csírák fogyasztására alkalmas. A kiválasztásnál ügyeljünk arra, hogy megbízható forrásból szerezzük a magokat, amiket nem kezeltek azokkal a vegyszerekkel, amelyeket a cserépbe vagy kertbe ültetett magokat szokás.

A kisgyerekek, azok, akik gyermeket várnak, az idősek vagy a gyenge az immunrendszerrel rendelkezők ne fogyasszanak nyersen csírákat! A hajdina csíráztatásával ne kísérletezzünk, ugyanis olyan vegyület található benne, ami bőrbetegséget okozhat. Ezt elkerülendő leforrázhatjuk csíráztatás előtt, ám ezzel a magok nagy része megsemmisül.

A lenmagcsírából ne együnk harminc grammnál többet, mert nagy mennyiségben mérgező lehet, és hasonló okokból a lucernacsírát se vigyük túlzásba!

Fontos, hogy paradicsomot, paprikát és padlizsánt csakis akkor csíráztassunk, ha növényt szándékozunk nevelni, ugyanis önmagában a csírájuk mérgező.

Mibe használjuk a csírákat?

A csírákból önmagukban is csipegethetünk, de ételek készítéséhez is kiválóak. Azontúl, hogy nagyon jól mutatnak díszítőelemként, salátákba is kerülhetnek, válhatnak köretté, de a reggeli szendvics is sokkal színesebb, ízletesebb és egészségesebb lesz általuk. Meg is főzhetjük vagy párolhatjuk őket, de zöldségköretek mellé is kiváló kiegészítők, és tésztaételekhez is sokat hozzáadnak külcsínben és belbecsben egyaránt.

Ajánljuk még:

Horgászcsaliból orvosság és superfood: a krillolaj világhódító útja

Körülbelül egy évtizede robbant be a köztudatba a krillolaj és annak jótékony hatásai. A krillek, vagy más néven világítórákok a bálnafélék és fókák egyik fő táplálékai, a világ összes óceánjában megtalálhatóak. Eleinte akváriumi haleledel és horgászcsali gyártására használták, azonban nemrégiben a gyógyszeripar is felfedezte őket.