Egészség

Miért, és főleg hogyan készítsünk házi fürdősót?

A Föld minden pontján, ahol hosszabb-rövidebb időre a hó és a jég uralja az időjárást, az emberek kitaláltak és alkalmaznak valami módszert, ami nem csupán elgémberedett tagjaik átmelegítésére, de egészségük megőrzésére is szolgál. Gondoljunk csak a skandináv területek szauna kultúrájára, az inuit eszkimók különleges, testet-lelket egyszerre melegítő torokénekére vagy akár a magyarság hagyományában is máig jelen lévő izzasztókunyhókra. A kétségkívül hatásos technikák és gyakorlatok azonban (sajnos) sok esetben még ma sem érhetők el egykönnyen. A szervezést, speciális tudást igénylő hidegűző technikák mellett azonban szerencsére számos olyan, házilag is alkalmazható módszer létezik, melyet egy kis idő ráfordításával magunk is bármikor kipróbálhatunk.

A fűszeres forraltbor vagy az aszaltságig érett tiszta gyümölcsből készült pálinka minden kétséget kizáróan elengedhetetlen kellékei a télnek, ám a csikorgó hidegben, a szabadban végzett munka után egy forró fürdő is igen jól eshet – kiváltképpen, ha a forró fürdővizet gondosan elkészített fürdősóval tesszük még élvezetesebbé!

Ma már szinte bármelyik boltban, kézműves piacon megtalálhatjuk a különféle fürdősókat, így aki nem szeretne bajlódni saját maga készítette fürdősó kutyulásával, az is könnyen beszerezheti az aznapi fürdővízbe valót. Ne adjuk azonban olcsón a bőrünket! Mondják, hogy legnagyobb szervünk a bőrünk, ami egyúttal testünk és a külvilág ütközőzónája is. Nagyon nem mindegy tehát, hogy milyen hatásoknak tesszük ki, milyen kémiai terhelésnek vetjük alá. Az olcsó, orrbaverően erős illatú kozmetikai és fürdő termékek zöme rendszerint mesterséges anyagokból készül, melyek típustól függően egy sor problémát okozhatnak szervezetünkben. Ahogyan a társadalom egyre inkább tudatosan figyel az ételek és italok adalékanyag, ízfokozó vagy színezék tartalmára, úgy volna érdemes a kozmetikumok vonatkozásában is mindinkább tudatosabbá válni!

Az ételekhez hasonlóan egy kozmetikai termék esetében is akkor lehetünk a legbiztosabbak az összetevők listájában, amennyiben azt magunk készítjük el.

Bár a különféle fürdősók a kozmetikai termékek legegyszerűbb, legkönnyebben elkészíthető típusai közé tartoznak, néhány alapvető részletre mindenképpen érdemes odafigyelni.

A legfontosabb, hogy minden esetben kizárólag tiszta, természetes alapanyagokat használjunk! A szintetikus, ipari körülmények között előállított összetevők a legtöbb esetben ugyan olcsóbbak, mint természetes változataik, az olcsóság hosszú távon azonban könnyen megbosszulhatja magát: a mesterségesen előállított, alacsony minőségű összetevők szélsőséges esetben akár allergiás reakciókat is kiválthatnak. Egy fürdősó esetében két meghatározó összetevőről beszélhetünk: a sóról, illetve az illatot és a terápiás irányt alapvetően meghatározó valamilyen illóolajról.

Ha természetes sót szeretnénk használni, s nem kívánunk kimozdulni szeretett Kárpát-medencénkből, akkor is többféle típus közül válogathatunk: a Parajdon vagy Tordán bányászott kősó mellett az Adriai tenger mellékén párolt tengeri só is ma már bárki számára könnyen hozzáférhető. A globális faluvá szűkült Földünk  ugyanakkor számos további sólelőhellyel bír, melyek termékei a nyugati világ embere számára szintén hozzáférhető közelségbe kerültek.

A konyha világában betöltött központi szerepe mellett, a sónak rendkívül fontos szerepe volt (és van) az orvoslásban is. Baktériumölő hatásának köszönhetően évezredek óta használják tartósításra, míg a sóbarlangokat, a sóbányák hatalmas üregeit légúti betegségekben szenvedők gyógyuló helyszíneként tarthatjuk számon: a sós levegő belélegezve sokat segíthet allergiás és légúti betegségekkel küzdő embertársaink gyógyulásában, panaszaik enyhítésében. A sót ugyanezen hatásai okán külsőleg, elsősorban különféle bőrbetegségek kezelése során is alkalmazhatjuk: ekcémás, pattanásos problémák kezelésére, de az erős sóoldat öblögetőszerként akár torokgyulladás esetén is sikerrel alkalmazható. Nem véletlen, hogy egy tengerparti nyaralást követően bőrünket sokkal tisztábbnak, egészségesebbnek érezzük!

A só mindezen hatásai a fürdősó esetén is érvényesülnek, ezért még akár mindenféle illatosítás nélkül is érdemes lehet néha sós fürdőt készíteni magunknak.

Egy igazán jó fürdősó az illatát mesterséges illatanyagok helyett valódi illóolajoknak köszönheti. A tiszta, esszenciális illóolajok a növényekben csak nagyon kis mennyiségben találhatóak meg, kinyerésük rendkívüli figyelmet és szaktudást igényel, ennek megfelelően piaci értékük, áruk is jóval magasabb, mint szintetikus társaiké. Intenzitásuk és erejük okán azonban szerencsére még a legjobb fürdősókba sem szükséges 0,5-1%-nál nagyobb arányban kevernünk őket.

Azt, hogy milyen illóolajat adunk a fürdősóhoz, kinek-kinek saját ízlése és igénye határozza meg. Választhatunk pusztán érzésből, aszerint, hogy melyik növénynek az illata segít bennünket a legjobban ellazulni, de adott esetben betegségeinket is kúrálhatjuk velük. A forró vízbe került illóolaj intenzíven párologva a sóval együtt a levegőbe kerül, így nem csupán bőrünkön keresztül, de belélegezve a szervezetünkben is kifejti kedvező hatását.

Míg a levendula-illóolaját elsősorban nyugtató, relaxáló hatása, a menta- és kakukkfűolajat inkább a légúti betegségekre gyakorolt kedvező hatásuk okán használhatjuk.

A tiszta és természetes illóolajok színe a legtöbb esetben áttetsző, vagy aranysárga, azaz nem alkalmasak a fürdősó megszínezésére. A piacokon kapható színes termékek kivétel nélkül tartalmaznak valamiféle színezőanyagot, mesterséges színezéket – jobb esetben csak valamilyen ételfestéket. A valódi és tiszta levendulás fürdősónak tehát éppúgy nem kellene lilának lennie, mint ahogyan a kakukkfüves só sem lesz pusztán az illóolajtól zöldes árnyalatú. Ha mindenképpen ragaszkodunk a fürdővíz megszínezéséhez, akkor lehetőleg valami természetes alapú ételfestékkel dolgozzunk!

Így készíthetsz például otthon fürdőbombát: 

De a fürdősó elkészítése nem bonyolult feladat, sőt! A sót érdemes egy olyan edénybe tenni, melyben könnyen és biztonsággal keverhetjük hozzá az illat- és egyéb anyagokat. Ha száraz virágot vagy egyéb növényi részeket is szeretnénk a fürdősóba keverni, javasolt rögtön velük kezdeni a kutyulást!

A folyékony halmazállapotú alapanyagokat – ha lehet – érdemes összekeverni, majd egy permetezőfejjel ellátott flakonba önteni. A só kevergetése közben folyamatosan permetezzük az edénybe ezt a „koktélt”. Nagyobb mennyiségű só készítése esetén a kézi kevergetés helyett használhatunk kisebb konyhai keverőgépet is.

Egy átlagos fürdőkádnyi vízbe igény szerint alap esetben 150-300 gramm fürdősót érdemes önteni, ennek alapján könnyen kiszámolhatjuk, hogy az egy alkalommal készített fürdősó mennyi fürdéshez lesz elegendő.

Az összekevert fürdősót használat előtt érdemes néhány napig egy légmentesen lezárt edényben tárolni, hogy az összetevők még jobban „összeérjenek”, az illóolaj még erősebben érvényesülni tudjon a keverékben.

Egy rövid bekezdés erejéig végül ejtsünk s(z)ót a lábfürdőről is! A sóval és illóolajjal gazdagított forró vizes lábfürdő nem csak a téli hidegben elgémberedett lábaink keringését hozhatja rendbe, de egész testünket felfrissítheti, sőt még akár a megfázásos tüneteket is enyhítheti! A lábfürdőhöz készített sók elkészítése szinte mindenben megegyezik a teljes test számára készített fürdősókéval, azonban esetükben valamivel nagyobb arányban is használhatunk illóolajokat, melyeknek így aromaterápiás hatása is jobban érvényesülhet.

Ajánljuk még:

GÖNCI BARACK. SZATMÁRI SZILVA. ÉS A TÖBBIEK? – MILYEN GYÜMÖLCSÖT HONNAN ÉRDEMES BESZEREZNI?
EGY PARFÜMVIRÁG, AMI ERŐSÍTI A FARIZMOKAT IS

BORBÁS MARCSI: KERTEM 1. RÉSZ (VIDEÓ)

 

Már követem az oldalt

X