Légy lelkiismeretes és ne idegeskedj! – avagy a demencia esélyét csökkentő tényezők

Egészség

Légy lelkiismeretes és ne idegeskedj! – avagy a demencia esélyét csökkentő tényezők

Az időskori kóros szellemi leépülést, azaz a demenciát kutató szakemberek már régóta tudják, hogy a nyugodt, kiegyensúlyozott, ún. distressz-, azaz negatívstressz-mentes élet csökkentheti a demencia kialakulását és lassíthatja a már meglévő betegség kibontakozását. Egy 2021 októberében publikált, 3000 résztvevővel lezajlott kutatás jelentősen megerősítette ezt az ismeretünket.

A Floridai Állami Egyetem kutatói, Dr. Antonio Terracciano profresszor vezetésével feltárták a kapcsolatot bizonyos lelki-lélektani jellemzők és az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó agyi változások, defektusok, az ún. amiloid- és taulerakódások között. Azt találták, hogy a neurotikusság és a lelkiismeretesség jelentősen összefügg a betegség jellegzetességeivel, de nem egyenes arányban.

A Biological Psychiatry szakfolyóiratban publikált kutatások egyértelműen igazolták, hogy a magas neurotikus mutatókkal rendelkező emberek (azaz akik életükben gyakran idegeskednek és erősen hajlamosak a különféle neurózisokra és pszichózisokra), sokkal gyakrabban betegedtek meg Alzheimer-kórban, illetve a többszörös PET-vizsgálattal mért fehérjelerakódásuk is jelentősebb és gyorsabb volt, azaz a dementálódási folyamatuk is sokkal sebesebb volt azokénál, akik kevesebbet stresszeltek, s alapkarakterük is nyugodt és kiegyensúlyozott volt.

Ugyanez fordítottan igaz a lelkiismeretességre: valaki minél célelvűbben, tervszerűbben, stratégiák mentén, óvatosan, bölcsen mérlegelve, tehát megfontoltabban élte az életét, s ezek a stratégiák egybevágtak a mozgásgazdag életmóddal és a megfelelő táplálkozással is, sokkal kisebb megbetegedési és sokkal lassabb betegség-lefolyási eredményeket mutatott.

Mit jelent ez? Egyértelműen elmondható, hogy bár jelenleg nem tudjuk megmondani, hogy a demencia mitől alakul ki akár teljesen egészséges embereknél is, az azonban biztosnak látszik, hogy aki életét tervszerűen és egészségesen éli, zsír- és cukorszegény módon étkezik, távol tartja magát a drogtól és az alkoholtól, emellett rendszeresen mozog, az kisebb eséllyel lesz demens, mint akinek az életében nincsen tervszerűség.

Ezzel együtt szintén nagyon fontos, hogy az ember időskorára kialakítson egy olyan nyugodt, derűs lelkiállapotot, amelyben a körülötte lévő események a lehető legkevésbé zaklatják fel, s nem zökkentik ki őt a megszokott derűjéből. Ezzel együtt az igazán tragikus eseményeket – amelyek sajnos szintén elérhetik az embert – sikerül hatékonyan feldolgoznia, akár saját magának, akár a környezete segítségével. Ezzel a kiegyensúlyozott, stabil lelkiállapottal nemcsak a fizikai betegségek, hanem a demencia kockázatát is csökkentjük tehát, azaz a jókedvű, kiegyensúlyozott hangulattal nemcsak a környezetünk, hanem mi is jól járunk!

„S kedv emel, vagy bú temet / szépnek s rútnak húnyj szemet” – mondja Kölcsey Ferenc. Kövessük szavait, akkor is, ha ez sokszor nem könnyű.

Ajánljuk még:

„A stroke-ból úgy tudsz jól kijönni, ha a hajadnál fogva kirángatod magad” – Somkuti György története

Még nem volt hatvanéves, mikor egy reggel hirtelen teste egyik oldalából kiment az erő, térdre rogyott, majd eldőlt. A négygyermekes édesapánál agyi érelzáródás eredetű stroke-ot diagnosztizáltak. Úgynevezett trombolízissel, azaz vérrögoldó terápiával kezelték, aminek köszönhetően óráról órára javult az állapota. Közel tíz évvel a stroke után teljes életet él, ha nem is egészen úgy, ahogyan egykor képzelte. Somkuti György története.

 

Már követem az oldalt

X