Kisokos hőhullám idejére, avagy így éld túl a nagy nyári meleget

Az Országos Tisztifőorvos időről időre hőségriasztást ad ki. Ezt a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai ajánlását figyelembe véve teszi, az Országos Meteorológiai Szolgálat által mérésekkel alátámasztott várható magas napi középhőmérséklet értékeire alapozva. Lehet, hogy kissé bonyolultnak tűnik, de a lényeg: ha életbe lép a hőségriasztás, az okkal történik, komolyan kell vennünk.

Hőhullám hatása a szervezetre

Szervezetünk hőszabályozó képességét sok, egymással összefüggésben lévő tényező határozza meg, többek között életkorunk, fizikai erőnlétünk, testsúlyunk, egészségi állapotunk, illetve az, hogy hogyan és mit eszünk, milyen gyógyszereket szedünk. Ha a külső hőmérséklet hirtelen megnövekszik, és a hőség tartósan fennáll, akkor szervezetünknek komoly erőfeszítésekre van szüksége ahhoz, hogy megbirkózzon vele, és saját hőmérsékletét az ideális 36,6 Celsius-fok környékén tartsa. Ilyenkor a testben is többlet hőtermelés áll be (főleg munkavégzés közben), ami megnöveli az olyan hőártalmak kockázatát, mint a hőguta, a görcsök vagy a kimerülés. A hőstressz, a kiszáradás, de egy erősebb hőguta is a legrosszabbat okozhatja: akár bele is halhatunk a felelőtlenségbe.

Rekkenő hőségben figyelmetlenebbek leszünk, csökken a reakcióidőnk, és egy pillanat alatt bekövetkezhet a tragédia. Hiába hisszük azt, hogy bivalyerősek vagyunk, vagy velünk nem történhet baj, tévedünk. Egyrészt számos betegség lappanghat bennünk, és egy rossz csillagállás – példának okáért egy magas vérnyomással vagy szívproblémával társuló hőguta vagy kiszáradás – nem várt történésekhez vezethet. A nyári hőség alattomos veszélyeket rejt, de kellő odafigyeléssel megelőzhető a baj.

NAPSZÚRÁS

Talán a legtöbbek által ismert nyári kellemetlenség a napszúrás. Ez a fedetlen fejet érő erős napsugárzástól alakul ki, ami agyi vérbőséget okoz: fejfájást, szédülést, hányingert, hányást, adott esetben eszméletvesztést. Ha szerencsénk van, egy kis hűvösben tartózkodás és folyadékfogyasztás után helyreáll az egyensúly, de súlyosabb esetben kórházi ellátásra szorulhatunk. 

HŐKIMERÜLÉS, HŐSÉGGÖRCS

Ha a szabadban dolgozunk, és nem megfelelő a sóbevitelünk, akkor az erős izzadástól kezdve a szédülésen át egészen a szemkáprázásig és a zavartságig mindenféle tünetét tapasztalhatjuk a hőkimerülésnek, ami lázzal, szapora pulzussal is járhat.

Ugyancsak a nagymértékű sóvesztés és folyadékvesztés okozhatja a hőséggörcsök megjelenését, ami komoly fájdalmakkal járó izomösszehúzódásokat is előidézhet.

HŐGUTA

Életveszélyes állapotokat idézhet elő, ha a hőszabályozásunk felborul. Hőguta esetén szervezetünk nem képes arra, hogy a felesleges hőmennyiséget leadja, testhőmérsékletünk megemelkedik, hirtelen akár 40 fok fölé is szökhet. Ilyenkor elsápadunk, bőrünk forró lesz, vérnyomásunk leesik, szívritmuszavar állhat be, légzésünk szabálytalanná válhat, és tüdővizenyő is jelentkezhet. Akár az eszméletünket is elveszíthetjük – azonnali orvosi ellátást igényel minden hőgutával szenvedő!

Tennivalók hőség esetén

Ahhoz, hogy a fenti veszélyeket maradéktalanul elkerüljük, alakítsunk ki egy olyan nyári rutint, amiben biztonságban tudhatjuk magunkat, családunkat, gyermekeinket. Ezek a következőkből álljanak:

INNI, INNI, INNI

Ha a szabadban tartózkodunk, mindig legyen kéznél folyadék (lehetőleg víz), amiből negyedóránként tudunk inni. A szakemberek a 14-16 fokos vizet javasolják, de ha nincs lehetőségünk arra, hogy hűtsük az italt, akkor helyezzük árnyékba a palackot. Nagyon fontos, hogy akkor is igyunk, ha nem érezzük szomjasnak magunkat! Ha dolgozunk a kertben, ne feledkezzünk meg az étkezésről sem, mert az izzadással elvesztett ásványi anyagokat pótolnunk kell. Rossz szokás, hogy addig nem ülünk asztalhoz, amíg kész nem lesz a gazolás – igyekezzünk leszokni róla.

PIHENNI MENŐ!

Ugyanilyen fontos a pihenőidő is. Ha túrázunk, várost nézünk, vagy csak andalgunk egy szép nyári napon, iktassunk be árnyékos helyen eltöltött pihentető perceket. Lehet, hogy nem érzünk belőle semmit, de amíg mi a melegben sétálgatunk, a testünkben milliónyi apró elem dolgozik azon, hogy minden rendben működjön. A pihenés alatt csökkenni tud a belső hőtermelés, a hőleadás felgyorsulhat, így a kívánt egyensúly újra visszaállhat.

CSENDES ÓRÁK

Örök szabály, hogy 11 és délután 3 óra között igyekezzünk kerülni a napot. Még mindig nem vesszük ezt az intést elég komolyan, pedig a napi csúcs ilyen hőségben komoly károkat okozhat. Sem egy jó kis pancsolás, sem egy adrenalinemelő kaland nem éri meg, hogy veszélyeztessük magunkat. Természetesen nem kell a szobában gubbasztani ebben az időszakban – de nem is biztos, hogy elvetendő program ez! –, mindenesetre válasszunk olyan programot, amit árnyékban is tudunk végezni.

RUHA, KALAP

Ha egész nap kint leszünk a napon, ne a trendekre, inkább a praktikumra, méginkább: az egészségünkre fókuszáljunk. Mindenképpen jól szellőző ruhát vegyünk fel, ami könnyű, laza és lehetőleg világos színű, de nem érdemes otthon hagyni a kalapot sem. Hiába hódít a fekete testhezálló vagy a szűk alakfeltáró mini, testünknek ezekben olyan lesz, mint ha fojtogatnák, és hőriadó esetén nincs szükség pluszba terhelni.

Figyeljünk magunkra, a testünk jelzéseire, és próbáljunk meg alkalmazkodni a meleghez. Nem lesz könnyű – de muszáj lesz.