Jobb levegő, jobb agy? A friss levegő hat a demenciára is

Dr. Xinhui Wang, a Dél-Kaliforniai egyetem kutatónője, csapatával több mint kétezer olyan 74 és 92 év közötti asszonyt vizsgált, akik a kutatás kezdetén (2008-ban) még semmilyen tünetét nem mutatták a demenciának. Az alanyokat tíz éven keresztül folyamatosan vizsgálták különféle demencia-tesztekkel, miközben figyelemmel kísérték lakhelyük légszennyezettségi adatait (amelyek nemcsak itthon, de az Egyesült Államokban is minden településre vonatkozóan rendelkezésre állnak). Egyértelműen kiderült, hogy ott, ahol a főleg autók által okozott szennyezés révén levegőbe került finom, tüdőben megtapadó porszemcsék (PM 2.5) és nátrium-dioxid (NO2) -szint növekedett, ott a lassú, egészséges leépüléshez képest a környéken élő idős asszonyok agyi leépülése gyorsabb volt, függetlenül azok iskolai végzettségétől vagy érrendszeri állapotuktól. Ott azonban, ahol a légszennyezettség 10 év alatt a környezetvédelmi intézkedéseknek megfelelően csökkent, a demencia kockázata jelentősen lecsökkent, s a leépülési ütem is lassabb volt, az egészséges ütemet követte.

Ezzel a kutatással egyidőben Dr. Noemi Lattelier egy San Diego-i munkacsoporttal azt kezdte el vizsgálni, hogy egy korábbi, az ezredfordulón végzett, három francia várost érintő kutatás eredményeiben milyen összefüggést találtak a légszennyezettség és a demencia között. A 7000 résztvevő anyagának vizsgálata után világosan kiderült, hogy a légszennyezettség csökkenésével jelentősen lassult a demencia folyamata a 65 év feletti korosztályban, míg a szennyezettebb vidékeken az átlag felett volt, mind mennyiségében, mind gyorsaságában a dementálódási folyamat.

Dr. Christina Park, washingtoni kutató a demenciában gyakran felhalmozódó béta-amiloid mennyiséget vizsgálta meg olyan idős páciensekben, akik szennyezett, illetve átlag alatti por- és üzemanyag-szennyezettségű területeken éltek. A nyolc éven át végzett vizsgálat szintén azt mutatta, hogy a 3000 alanyból azok az idősek, akik az átlagnál szennyezettebb vidéken éltek, sokkal több „plakkal” rendelkeztek, tehát a por- és üzemanyag-szennyezés egyértelműen felgyorsította a demencia folyamatát.

Mit jelent ez a számunkra?

„Európában az elmúlt évtizedekben számos légszennyező anyag kibocsátása jelentősen visszaesett, így a régió levegőjének minősége javult. A légszennyező anyagok koncentrációja azonban még mindig túl magas, és továbbra is vannak a levegőminőséggel kapcsolatos problémák. Európa népességének jelentős része olyan helyeken – főleg városokban – él, ahol időnként sor kerül egyes levegőminőségi határértékek túllépésére: az ózon, a nitrogén-dioxid és a finom részecskés anyag (PM) jelentette szennyezés súlyos egészségügyi kockázatot jelent” – olvasható az  Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapján. Vagyis a légszennyezés mindannyiunkat érintő, jelentős kérdés, amiért mi magunk is felelősek vagyunk, kisebb-nagyobb mértékben – akkor is, ha tudjuk: az áramtermelés, a fosszilis üzemanyagok égetése, a hulladékkezelés és a mezőgazdaság felelős elsődlegesen a légszennyezettségért. De mégis, ki használja ezek előnyeit, ki veszi igénybe az általuk biztosított szolgáltatásokat? Mi, fogyasztók, felhasználók, akik minden döntésükkel választanak, támogatnak valamit. Létfontosságú elfogadnunk: a környezetvédelem a mi ügyünk is!

Egyértelmű, hogy a demencia kockázatát növeli az, ha az ember olyan vidéken él, ahol nagy a forgalom vagy a gyárak légszennyezése. Az is egyértelmű, hogy ha diagnosztizálták a demenciát, ezek a tényezők gyorsíthatják a leépülést.  Vagyis ha érintett van a családban, érdemes a beteget olyan körülmények közé vinnünk, ahol nemcsak tisztaság van, és a lakás berendezése jól átlátható, „demenciabarát”, hanem a friss levegő is biztosított.

Ezzel együtt pedig azoknak, akik nem szenvednek ebben az egyre kiterjedő betegségben, szintén nagyon fontos, hogy sporttevékenységüket, kirándulásaikat tiszta levegőn tegyék, hiszen ezzel nemcsak a testünknek, hanem az agyunknak is jelentősen segítünk! Ha nincs is módja mindenkinek arra, hogy kertvárosban, jó levegőn éljen, azt megtehetjük, hogy ilyen körülményeket biztosítunk magunknak egy-egy utazással vagy kirándulással.

Nyitókép: Pexels