Egészség

Intő példa: Amerikában már minden nyolcadik ötven feletti gyorsételfüggő

Az utóbbi években – többek között a különféle gazdasági válságok hatására – egyes gyorséttermek új típusú akciókat indítottak: néhány termék árát olyannyira lecsökkentették, hogy nagyon sokan, akik egyébként nem járnának ilyen helyekre, betévednek egy-egy hamburgerre, fagylaltra vagy salátára. Az ízfokozókkal és tartósítókkal bőségesen ellátott termékek gyakori fogyasztásának hatására megjelent egy új függőség, amit „junk food-addiction”-nak hívnak, azaz gyorsételfüggőségnek. Ennek veszélyeiről szól ez a cikk.

Nyolcból egy ötven év feletti amerikai ember él függő viszonyban az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel – derül ki egy 2022 júliusi, a Michigan Egyetemen végzett kutatásból. A vizsgálat során 50 és 80 év közötti amerikaiak válaszoltak a kérdésekre, amelyekből kiderült: nagyon sokak mentális, lelki és testi egészségére hat rombolóan a gyorsételfogyasztás. Eredményeik szerint nyolcból egy ötven feletti függő, vagyis amennyiben egy-két napig nem jut kedvenc gyorsételéhez, elvonási tünetek jelentkeznek nála, amelyek aztán agresszióban vagy rosszullétekben csúcsosodnak.

A megkérdezettek 44 százaléka a függés legalább egy tünetét mutatta: legtöbben (24 százalék) hetente egyszer megjelenő sóvárgásról számoltak be, 19 százalék mesélt arról, hogy bár szeretne, nem tud két-három hétnél hosszabb ideig távol maradni ezektől az ételektől, és a megkérdezettek 9 százaléka mondta azt, hogy az ultrafeldolgozott ételek fogyasztása jelentős problémát okozott az életükben a megelőző két-három hétben.

Mit nevezünk ultrafeldolgozott élelmiszernek?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek jellemzően nagy kalóriatartalommal rendelkeznek, gyorsan megdobják a vércukorszintet, kevés a tápanyagértékük, egészségtelen adalékanyagokat – pl. transzzsírsavakat – tartalmaznak, illetve ízfokozókat, tartósítószereket, és nagy mennyiségű hozzáadott sót és cukrot. Ultrafeldolgozott élelmiszer például az instant leves, a fagyasztott készételek, a virsli, a bolti sült krumpli, az üdítők, a csipszek, a cukorkák, az előrecsomagolt sütemények, stb.

Tehát csupa olyan élelmiszert és alapanyagot veszünk magunkhoz az ultrafeldolgozott élelmiszerekben, amelyek könnyen függővé tesznek bennünket az idegrendszerre gyakorolt hatásuk által, de az egészségünknek rosszat tesznek. Az idősebbek körében a gyorsétel-függőség nemcsak az USA-ban, hanem szerte a világon növekvő tendenciát mutat. Összefüggésben van ez nemcsak az olcsósággal – hiszen egy gyorsétterem még mindig olcsóbb, mint egy rendes étterem–, hanem azzal is, hogy az idősebbek időmérlege az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott: egyre kevesebb embernek van ideje otthon sütni-főzni, így kézenfekvő megoldás a félkész vagy előkészített termékek választása, esetleg a gyorséttermek látogatása. Ráadásul ezek „egyre közelebb vannak”, egyre elérhetőbbek: egyre több cég verseng a vásárlók kegyeiért, s a legtöbb városban elég egy-két megállót utaznunk, hogy eljussunk a legközelebbi gyorsétterembe. Az idősek gyorsétel-függőségéhez az is hozzájárul, hogy egy-egy sajtburger, hot-dog vagy pizza általában könnyebben fogyasztható, szinte alig kell rágni, így a gyengébb fogak számára is könnyen fogyaszthatók. Amennyiben mégis egy-egy keményebb falat kerül a szánkba, ott vannak a cukrozott vagy aszpartámozott üdítők, amelyek fellazítják a legkeményebb ételt is. 

Mi az igazi baj ezzel a függőséggel? Egyrészt az, ami mindegyik addikcióval: az ember egy idő után egy-egy termék rabjává válik, és táplálkozása rendkívül egyoldalú lesz, ennek következtében rengeteg hasznos tápanyagot hiányol majd a szervezete. Másrészt, a National Institutes of Health egy 2019-es, kiterjedt kutatáson alapuló tanulmánya megállapította, hogy azok, akik feldolgozott élelmiszerekkel – csomagolt muffinokkal, fagyasztott halrudakkal és konzerv-raviolival – táplálkoztak, többet híztak két hét alatt, mint azok a résztvevők, akik természetesebb étrendet – zab, halfilé és árpa alapú ételeket – fogyasztottak, bár az elkészített ételek és harapnivalók hasonló mennyiségű kalóriát és egyéb tápanyagokat tartalmaztak.

Nagyon fontos tehát megérteni mindannyiunknak: a rendszeres gyorséttermi táplálkozás komoly veszélyeket rejthet. Attól, hogy valami olcsó és semmit nem kell tennünk azért, hogy előállítsuk, nem biztos, hogy jó választás. Fontosabb volna ételeinket a lehető legnagyobb mértékben tartósítószerek és ízfokozók nélkül fogyasztanunk, hogy elkerüljük a túlzott kalóriabevitelt és emésztőrendszerünk tönkretételét a különféle adalékanyagok miatt. Amennyiben pedig egy-egy ételt nehezebben tudunk lenyelni, inkább válasszuk a pépesítést, mint azt, hogy tartósítóval és ízfokozóval teletömött ételbombákat választunk… Hallgassunk a józan eszünkre ebben a témában is!

Ha pedig időhiányban küzdenénk, válogassunk ezek közül a receptek közül: 

Gyorsan vacsora? 15 recept készételek helyett

Nincs idő főzni? Ki mondta, hogy csak a készételek vannak meg gyorsan? Mutatjuk, hogyan lehet egészséges ételeket is 15-25 perc alatt elkészíteni! Miközben a család leveszi a kabátot, cipőt, magához tér, a konyhában elmeséli milyen volt a napja, te már készen is vagy!