Így illeszd a krumplit a diétádba

Egészség

Így illeszd a krumplit a diétádba

A második világháború végén Magyarországon 300 ezer hektáron termesztettünk burgonyát, 2019-ben már csak 23 760 hektáron termett magyar krumpli. Burgonyafogyasztásunk negyedére csökkent a háború óta, mégis a krumpli vezeti a köretek listáját a magyar konyhában. Nem véletlenül. És a tévhitek ellenére még a diétákban is megtalálhatjuk a helyét!

 

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a Magyar Tudományos Akadémia Élelmiszertudományi Tudományos Bizottságának együttműködésével állította össze és Okostányér néven adta ki ajánlását a különböző tápanyagok javasolt fogyasztására vonatkozóan. Ebben az szerepel, hogy: „Burgonyát legfeljebb minden második nap fogyassz!” Manapság ez már nem is tűnik olyan szigorú intelemnek, bár a magyar konyhát nyilván továbbra sem tudjuk elképzelni az ízletes és ezer formában élvezhető krumpli nélkül.

A burgonya nemcsak egészséges, de gyógynövény is

Salaktalanít és lúgosít, emellett igen gazdag A-, B- és C-vitaminban. A magyar népi gyógyászatban a nyers krumplit rendszeresen használták lázcsillapítóként, gyulladáscsökkentőként és vízhajtóként. A nyers burgonya leve óvja a gyomor nyálkahártyáját és növeli a szervezet ellenálló képességét. Lereszelve a lázas beteg tenyerébe és talpára tették, hogy lehúzza a forróságot, kifacsart levét pedig megitták, többek között vízhajtó gyanánt. Úgy tűnik, a krumplit nemcsak azért szeretjük, mert finom, hanem, mert egészséges is – amennyiben egészségesen készítjük el.

 
Pixabay.com
 

Fajtája válogatja, melyik mire jobb

Piros héjú, fehér, sárga húsú, korai érésű, középérésű és késői krumplik sokféle fajtájából válogathatunk a családi asztalra attól függően, éppen mit szeretnénk készíteni belőle. Érdemes megismerni a legkönnyebben elérhető fajtákat, hogy a célnak megfelelőt válasszuk a zöldségesnél. Szerencsére a kereskedelmi forgalomban kapható, csomagolt burgonyát A, B és C kategóriába sorolják aszerint, hogy milyen feldolgozásban nyújtja a legmagasabb élvezeti értéket a táplálkozásban.

 
Freepik.com
 
  • A – salátának való burgonya

Ezek a fajták tartják meg leginkább kemény állagukat a főzés során. Kiválóan szeletelhetőek, ezért krumpligratinnak, tepsis burgonyának és mindenféle burgonyasalátának ezeket érdemes választani. Ilyen fajták például az Anuschka, Belana, Bernina, Monique, Ramona stb.

 
Freepik.com
 
  •  B – főznivaló burgonya

A paprikás krumplihoz, krumplifőzelékhez és mindenféle burgonyás raguételhez leginkább B-típusú, kissé szétfővő burgonyát érdemes választani. Rengeteg fajtát sorolhatunk a B-kategóriába, így bőséges a választék a piacon, például: Bellarosa, Coronada, Jelly, Karelia, Laura, Marabel, Red Fantasy, Sanibel, stb. 

 
Freepik.com
 
  • C – sütnivaló burgonya

Aki krumplipürét, burgonyakrokettet, krumplis tésztát és hájában sült, esetleg töltött burgonyát kíván, az a C jelzésű fajtákból válasszon! Ezek ugyanis jól szétfővő burgonyák, tehát könnyen pépesíthetők, simára, habosra pürésíthetők. Ilyen fajtákat keressünk, például: Donata, Madison, Priska, stb.

 
Freepik.com
 

Ezerféle formában finom

Nincs olyan magyar ember, aki két kezén meg tudná számolni, hányféle formában imádjuk a krumplit. A legegyszerűbb főtt vajas burgonyától a rakott krumplin, a krumplileves megannyi változatán át a böjtös olajos krumpliig és a panírozott halfiléhez felszolgált majonézes burgonyasalátáig igazán bő listából választhat egyszerű ízlésű és ínyenc egyaránt. Egyik leghálásabb zöldségünket a hidegtálaktól a leveseken át a főételekig, sőt: a különféle tésztakészítményekig a konyhaművészet teljes spektrumában előszeretettel hasznosítjuk. 

 
Pexels.com
 

Diétában mondjunk neki búcsút? 

A legtöbb kritikát keményítő- és szénhidráttartalma miatt kapta a burgonya az egészséges táplálkozás híveitől. A dietetikusok ajánlása is ezért int mértékletes fogyasztásra, azonban érdemes tudni, hogy az egyes krumplifajták szénhidráttartalma nem azonos. Az ünnepek tájékán ez szinte mindannyiunk számára fontos, hiszen próbáljuk megúszni minél kevesebb kalóriából az ünnepi menüt.

A piacon elérhető fajták között már találkozhatunk az átlagosnál 30 százalékkal alacsonyabb szénhidráttartalmú fajtával, a Coronada burgonyával, amely kalóriatartalom szempontjából is kedvezőbb. Míg 100 gr átlagos krumpli 70 kcal, a Coronada 100 grammja csak 60 kcal-val számolandó. 

 

 
Freepik.com
 

Mit ajánl a dietetikus?

Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke kiemeli, hogy a krumplit diéta esetén sem szabad mellőzni a változatos táplálkozásból, viszont figyelembe kell vennünk, hogy a többi zöldségféléhez képest magasabb szénhidráttartalommal rendelkezik. Ezért főként az elkészítés módjára érdemes figyelni.

Például diéta esetén kerülendők a bő olajban, sok zsírban sütött, esetleg sötétre pirított burgonya-köretek, de a krumplipüré sem kifejezetten diétás. A pirítás többek között az eljárás során a krumpliban keletkező akrilamid rákkeltő hatása miatt is kerülendő. Az étrendi kockázatok mind összeadódnak, ezért érdemes figyelni a mennyiségre és az elkészítés módjára.

A diétában is az egészséges táplálkozás arányai a meghatározóak. Megfelelő gyakoriság és mennyiség betartásával nyugodtan ehetünk hús mellé krumplit: 15-20 dkg, vagyis nagyjából 2 db közepes gumónak megfelelő burgonya a javasolt mennyiség. Inzulinrezisztensek diétájába viszont nem fér bele a krumplipüré, mert emeli a vércukorszintet, nekik inkább a héjában sült burgonyaköret javasolt.

 

 
Freepik.com
 

 A cikk az EuroSol Kft. támogatásával készült.

Ajánljuk még:

5+1 PRAKTIKA, AMIT ISMERNI KELL, HOGY IGAZÁN JÓ LEGYEN EGY KRUMPLIS ÉTEL
MARCSI-FÉLE RAKOTT KRUMPLI
TÁRKONYOS-VARGÁNYÁS KRUMPLILEVES