„A gyógynövények mindig is fontos szerepet játszottak a gyógyszeriparban. Vannak például olyan növényi hatóanyagok, mint a morfin, ami nagyon erős fájdalomcsillapító. A tudomány bebizonyította már, hogyan hat a szervezetben, milyen mellékhatásai lehetnek, hogyan kell adagolni, és szigorúan csak szakorvosi felügyelettel lehet alkalmazni. Jellemzően kórházi ápolás során, és főként onkológiai betegek kaphatják, mint fájdalomcsillapítót.
A mai napig nem sikerült ennél erősebb fájdalomcsillapító hatóanyagot kifejleszteni.
Emellett az onkológia területén találunk további növényi vegyületeket, mint például a vimblasztin, ami a kis télizöld meténg alkaloidja, vagy a taxol, ami a taxusfélék, a tiszafafélék alkaloidja. Emellett számos további értékes növényi hatóanyagot említhetnénk” – mondja a téma szakavatott ismerője.
Fotó: 123RF
Dr. Horváth Györgyi hangsúlyozza, hogy a tudomány fejlődésével a hatóanyagok vizsgálata is egyre professzionálisabbá vált:
„Korábban a tradicionális felhasználás a tapasztalaton és a megfigyelésen alapult, és bizony a lelkes orvosok, gyógyszerészek sokszor magukon próbálták ki a szerek hatását.
Bár elismeréssel tekintünk az elődökre, hiszen sokat köszönhetünk nekik, ezt ma már senkinek sem javasoljuk. A számunkra fontos eredményeket ma a humán klinikai vizsgálatok során kapjuk meg.
Fotó: 123RF
A modern kori gyógynövényhasználat tudományos alapokon nyugszik, ezt fitoterápiának nevezzük,
ami kiegészítő vagy integratív terápiát jelent, és ez a leginkább elfogadott az orvosok körében is.”
A szakember szerint nagyon fontos, hogy a gyógynövény alapú készítmények ellenőrzött körülmények között készüljenek. A gyógyszerkészítés feltételekhez kötött, a laboratóriumi és klinikai vizsgálatok szigorú szabályok betartásával folynak.
Sajnos az étrendkiegészítők, gyógyteák jelenleg nem esnek ilyen szigorú szabályozás alá,
bár dr. Horváth Györgyi szerint ezen a területen is fontos lenne a szigorúbb szabályozás: „Ha nincsenek laborvizsgálatok, akkor nem tudhatjuk minden esetben, hogy milyen összetevőkből áll az adott készítmény.
Fontosnak tartanám, hogy ha valamit beveszünk, magunkra kenünk, vagy inhaláljuk, akkor igenis legyen bevizsgálva.
Fotó: 123RF
A Gyógyszerésztudományi Karon a hallgatóinkkal gyakran megvizsgálunk egy-egy gyógynövény alapú terméket, egy időben filteres teákat vásároltunk és felbontottuk, megvizsgáltuk, hogy mi található bennük. Senkit nem akarok elkeseríteni, de bizony találtunk madárürüléket, madártollat, csigaházat, és kavicsdarabot is. A gyógyszerkönyvek által megadott hatóanyag tartalmat is vizsgáltuk és kevesebbet mértünk, de volt, hogy nem is tudtunk hatóanyagot kimutatni, ez étrendkiegészítők vizsgálata során is előfordult.
Korábban kötelező volt a vizsgálat ezen a területen is, a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet vizsgálta be a szereket, és bizony ha a hatóanyag vagy illóolaj tartalom nem volt megfelelő, akkor tonnaszámra zárolták a készleteket.
Szerencsés lenne visszaállítani ezeket a vizsgálatokat, de addig nekünk kell tudatos fogyasztóként olyan termékeket vásárolni, amelyek bizonyíthatóan megfelelő forrásból származnak és a minőségük is megfelelő.”
Fotó: 123RF
Arra a kérdésre még visszatérünk, hogyan tudjuk kiválasztani a piacról a megfelelő minőséget, előbb azonban ismerkedjünk meg azokkal a gyógyteákkal, amelyeket a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán készítenek, s ezen keresztül azzal a tudományos alapokon nyugvó folyamattal, amely során elkészültek. Az ötlet, hogy egy egyetemi kar gyógyteákat készítsen, a dékán fejéből pattant ki:
szeretett volna egy olyan ajándékot létrehozni, amelyet mind az egyetem látogatói, mind a hallgatói szívesen fogadnak.
„Intézetünknek több évtizedes tapasztalata van a gyógynövénykutatás területén, így megörültünk a feladatnak. Az volt a kérés, hogy legyen egy relaxációt segítő teakeverék, hiszen a stressz mindenkinek az életében megjelenik, és egy serkentő hatású, memória- és koncentráció javító – gondolva a vizsgaidőszakra. Ezzel megtörtént az ötlet megfogalmazása, hisz ez minden kutatás alapja. Átgondoltuk, hol és hogyan lehet alapanyagot beszerezni, mit tud az egyetem maga megvalósítani, illetve milyen külső partnert kell bevonni, milyen engedélyekre van szükség” – mondja dr. Horváth Györgyi.
Fotó: 123RF
A következő lépésben felkeresték a pécsváradi Mecsek- Drog Kft.-t, akiknek jelentős tapasztalatuk van a teák területén. Az nagy segítség volt, hogy a cégnek már volt egy elalvást segítő, stresszoldó teája, azt vették alapul, de a legfrissebb tudományos eredmények fényében átgondolták. Az egyik fiatal kutató kollégájuk, Kovács Gábor vezette a kutatást.
Arra is figyeltek, hogy a nyugtató teában ott legyen a levendula, amiről ma már tudományosan is bizonyított, hogy nyugtató hatása van.
A memóriajavító teában a rozmaring lett a fő hatóanyag, hiszen vannak olyan vizsgálatok, amelyek szerint a rozmaring segít a rövidtávú memória javításában: „A tudományos kutatásban együttműködtünk a céggel, hiszen az egyetemen olyan adatbázisokhoz is hozzáférünk, amihez a partner nem. A receptúra így épült hétről hétre, utána következett az alapanyag beszerzése.
Olyan beszállítót kerestünk, aki minősítő bizonylatot is tud adni arról, hogy az a levendula vagy rozmaring megfelelő minőségű.
Fotó: 123RF
Ezeket az alapanyagokat folyamatosan be kell vizsgálni, a beszállítónak megfelelő papírokkal kell igazolnia, mikor gyűjtötték be az adott gyógynövényt, megfelelő-e a hatóanyag tartalmuk. Amikor beszereztük az alapanyagot, a cég HACCP-s szabványoknak megfelelő üzemében elkészült a filterezés. Közben a grafikusokkal is felvettük a kapcsolatot, hiszen a csomagolás is fontos, hogy a vásárló szeme megakadjon a terméken. A hatóság által is előírt feltételeknek meg kell felelni, ezért a csomagoláson vonalkód, lejárati idő, összetétel is fel van tüntetve.
Teáink először belső használatra készültek, ajándékként, de annyira népszerűek lettek, hogy egyre többet kell készíteni.
Ma már néhány gyógyszertárban és a webshopban is lehet kapni a teáinkat. Így a tudományos alapokon nyugvó két teakeveréket a nagyközönség is megismerheti. A Relax teánkba a levendula mellé citromfű került és az ízélmény kedvéért egy kis galagonya virágos hajtásvég, hársfavirág, bodza és ginzeng. A memória javító tea pedig a rozmaring mellett gyömbért, édesköményt és bazsalikomot is tartalmaz” – mondja a Farmakognóziai Intézet igazgatója.
Fotó: 123RF
Visszatérve arra a kérdésre, hogyan tudjuk megállapítani a piacon, hogy az adott termék vajon hatékony-e, és biztosan nem árt, a kutató útmutatása egyszerű.
Mivel a legtöbbünknél nincs otthon egy jól felszerelt kémiai laboratórium, ahol meg lehetne nézni a termékeket és a hatóanyagokat, ezért a gyártót és a forgalmazót ellenőrizzük!
Ha egy olyan cég termékéről van szó, amelynek a profiljában szerepel a gyógyszergyártás, akkor biztosak lehetünk benne, hogy az étrendkiegészítőjét is megfelelő körülmények között fogja előállítani, nem kockáztatja, hogy rossz minőségű terméket dobjon a piacra.
„Akinek a termékei már régóta kereskedelmi forgalomban vannak, a cége leinformálható, esetleg azt is tudjuk, hogy saját laboratóriuma van, ami alkalmas a gyógynövény hatóanyagok vizsgálatára, az már bíztató. De az adott cégtől kikérhetünk minősítő bizonylatokat is, amelyek az alapanyagok megfelelőségét igazolják.
Például a mostanában nagyon felkapott illóolajok esetében lehet kérni gázkromatográfiás analízist, hogy megfelelő-e az összetétele.
Egyébként az garancia a minőségre, ha olyan magyar gyártókat keresünk, akik nem ma kezdték a szakmát, több éves vagy évtizedes tapasztalatuk van arról, honnan kell beszerezni az alapanyagokat és megfelelő laborral rendelkeznek. Keressük a jó minőségű magyar teakeverékeket, kerüljük az ismeretlen cégtől, vagy bizonyos távol-keleti országokból érkező termékeket, hiszen előfordulhat, hogy ott nem olyan a minőségbiztosítás, mint nálunk!” – mondja a szakember.
Fotó: 123RF
Dr. Horváth Györgyi az amatőr gyógynövénygyűjtők számára is megfogalmaz néhány jótanácsot: „Sokan, akik elkezdenek foglalkozni a gyógynövényekkel, visszanyúlnak a régi gyógynövényes könyvekhez. Ezzel kapcsolatban muszáj megjegyezni, hogy
a régi könyvekben előfordulhat elavult tudásanyag is, ezért laikusként is folyamatosan fejleszteni kell a tudásunkat.
Ehhez pedig ne az általános médiafelületeket, vagy a TikTokot nézzük, hanem keressük meg azokat a szakembereket, akik tudományos szinten foglalkoznak a gyógynövénykutatással. Négy hazai egyetemen is van farmakognóziával (gyógynövényismerettel) foglalkozó részleg, ahol olyan oktatók, kutatók dolgoznak, akik napi szinten és a tudományos eredményekre alapozva foglalkoznak a gyógynövényekkel. Az általuk közölt írásokban megbízhatunk. A természetgyógyászokat is meg lehet kérdezni, de nekik is érdemes frissíteni a tananyagot.
Fotó: 123RF
Az is nagyon fontos, hogy aki laikusként kezd a gyógynövényekkel foglalkozni, az ismerje fel az adott gyógynövényt, hiszen sok gyógynövénynek megvan a mérgező párja is, ami külsőleg nagyon hasonlít rá. Ha azt gyűjtjük be, komoly problémákat okozhat” – figyelmeztet a szakember, egy példával illusztrálva a minőségi információk fontosságát:
„Régen belsőleg is megengedték a fekete nadálytő használatát, azonban ma már tudjuk a tudományos eredmények ismeretében, hogy mérgező alkaloidokat is tartalmaz, ami a májunknak nem tesz jót. Ezért nagyon jó, ha a krémet ödémára, visszerekre, zúzódás, ficam, törés utáni gyógyulásra, véraláfutások kezelésére használjuk, de belsőleg nem szabad alkalmazni.”
Érdemes tehát megfontolnunk a szakember tanácsát, és folyamatosan frissítenünk a gyógynövényekről szerzett tudásanyagunkat, hiszen a tudomány is fejlődik, eredményei pedig sokkal biztonságosabbá teszik a hatóanyagokkal való gazdálkodást. Végül is, nem kevesebb, mint egészségünk a tét!
Nyitókép: 123RF
Ajánljuk még:
Őszi erdei gyűjtögető
Itt az ideje aranyesőt ültetni: 5x5 hasznos tudnivaló erről a tavaszunkat bearanyozó növényről
Itt az őszi metszés ideje, de mi alapján válasszunk metszőollót?
