Mintha betegebbek lennének a gyerekek, mint korábban. Ez még mindig a lezárásoknak köszönhető? A gyerekek immunrendszere túlságosan „el volt kényeztetve” a kórokozók hiányával?
Összességében nem betegebbek, hiszen nem magasabbak a kórházi esetszámok, nincs több, életveszélyes állapotba került gyerek. A koronavírus és a lezárások révén valóban felborult a vírusok ciklikussága, sokkal inkább egyszerre jelennek meg, több fertőzéssel kell megküzdenünk egyidejűleg, mint korábban. A lezárások idején kimaradt az influenzajárvány, noha korábban az évenkénti találkozás a vírussal fenntartott egy védelmet az immunrendszerünkben. Ennek érezhető hatása volt tavaly, akkor abban bíztunk, hogy idén már jobb lesz a helyzet, ám azt látjuk, az influenza még mindig erőteljesebb terjed és lassabban fut le, mint korábban.
Talán az is változott, mit tartunk betegségnek. Néhány köhintéssel már otthon tartjuk a gyerekeket, mert az iskolában sem örülnének neki.
Igen, korábban elég általános jelenség volt, hogy minden gyereknek lógott az orra a bölcsődében, óvodában, most viszont érzékenyebbek vagyunk erre, tehát többet hiányoznak, de nem betegebbek. Emellett a lezárások óta részben telefonon és online is gyógyítunk, hiszen igyekszünk a kontaktokat minimalizálni. Viszont ilyen körülmények között
könnyebben és hamarabb tájékoztatják az orvost a szülők, mint annak idején, amikor személyesen kellett behozni a gyereket egy-másfél órát várakozva.
Nem mindig volt erre idő, úgy voltak vele, akkor inkább nincs is annyira rosszul a gyerek. Másrészt nem merték megkockáztatni, hogy a váróteremben esetleg még betegebb legyen a többi gyerek kórokozói révén. Online ez kikerülhető, másrészt a home office révén ma sokan a gyereket is könnyebben otthon tudják tartani. Ha úgy érzik, bágyadt, rosszul aludt, bedugult az orra, már nem erőltetik az iskolát.
Gyerekorvosként mi abszolút támogatjuk ebben a szülőket.
Ha kezdődik valami, fáj a gyerek feje, gyenge, inkább várjunk egy-két napot, mi lesz belőle, mielőtt összefertőz másokat vagy a megerőltetéstől betegebb lesz. Korábban ilyen kezdeti stádiumban még bevitték az intézménybe a gyereket, aki estére vagy már aznap délutánra belázasodott. Most azt látjuk, hogy adott esetben láz nélkül megússza. A szülők sokszor aggódnak, hogy kimarad a tanulásból, de az iskolában sem szeretik a köhögő gyerekeket, tehát a hiányzás valóban többnek tűnhet, a betegségek azonban enyhébb lefolyásúak lehetnek. Mindemellett éppen tridémia zajlik, azaz egyszerre három vírus terjed járványszerűen, tehát az otthonmaradásra jó okunk van, ha kicsit is rosszul vagyunk.
Melyik három vírus terjed?
Egyrészt a Covid, ami már nem jár súlyos halálesetekkel, de magas lázat, légúti panaszokat napjainkban is okoz, és ugyanúgy átadhatják egymásnak a gyerekek. Az influenzát most egynek számolom, de az A és a B törzse is terjed, tehát ha az A vírusból kigyógyult egy gyerek, akkor a következő héten a B vírustól még belázasodhat. Ezek mellett itt van az RSV (respiratory syncytial vírus), amit óriássejtes vírusnak szoktak fordítani. Ez főleg a kisdedeket érinti, legsúlyosabban a csecsemőket. Légúti fertőzést, akár tüdőgyulladást is okozhat, egészen súlyos légzési nehézség léphet fel a lefolyása során. Kórházban leginkább az RSV-s gyerekekkel találkozunk a három fertőzés közül, az influenza általában lázat, gyengeséget okoz, otthoni ápolást igényel, viszont elég nagy számban fordul elő.
Ezek mellett még számos más betegség is előfordulhat, amit külön járványos szinten nem emlegetünk,
de a náthavírusoknak sok törzse van, amelyek önmagukban ugyan nem okoznak nagyobb betegséget, ám egy másik kórokozó által legyengített szervezetet már leteríthetnek.
Mindezek révén könnyen előfordulhat egy családban, hogy a gyerekek egymás után betegszenek le, majd egy hetet óvodába mennek, és kezdődik a sor elölről. De ilyen régen is előfordult, hogy egy gyerekeknek olyan korszaka van, amikor visszaesik a betegségekbe.
Ilyen esetben mit lehet tenni?
Ha megoldható, érdemes hosszabb időre kivenni a gyereket a közösségből, hogy helyreálljon a szervezete, és ha megerősödött az immunrendszere, képes lesz újra védekezni.
Olyasmiről is hallani, hogy covidos arcüreggyulladás, skarlát. Ijesztően hangzó betegségek, tünetek terjednek.
A vírus által legyöngített szervezetet könnyebben támadják meg a baktériumok, akár Coviddal, akár influenzával kezdődött, felülfertőzödhetett egy streptococcusszal, staphylococcusszal, bármelyik légúti bakteriális kórokozóval.
Ez okozhat arcüreggyulladást, középfülgyulladást, tüdőgyulladást, mandulagyulladást, így keverednek ezek a betegségek.
A skarlát régen is elő-előfordult. Önmagában a Covidot pedig még mindig tanuljuk, hiába van itt évek óta közöttünk, azt látjuk, bármely szervünket meg tudja betegíteni, még mindig okoz meglepetéseket.
Például?
Elsősorban a poszt-Covid tünetei esetében nem tudjuk ma sem, hogyan működnek, de látjuk, hogy aluszékonnyá válik az egyik gyerek, a másik nehezebben tanul, a harmadik nem tud aludni éjszaka, a negyedik folyamatosan lebetegszik. Azzal sem vagyunk tisztában, hogy ezeket közvetlenül a Covid okozza-e vagy annak következményeként lép fel a tünet, de a fertőzés után találkozunk ezekkel a jelenségekkel, és amikor minden más okot kizárunk, akkor csak a Covid marad. Ráadásul a fertőzésről mostanában már nem is mindig tudunk, sokszor nátha formájában zajlik le vagy teljesen tünetmentesen, és az emberek már nem tesztelnek akkor se, ha a családban van egy fertőzött. Tehát az ellenanyagszintből lehet utólag következtetni.
Mit tehetünk, hogy a gyermekünk immunrendszerét erősítsük?
A védőoltás biztosan segít, amit meg lehet előzni, azt érdemes, vonatkozik ez az influenzára és minden egyébre, bárányhimlőre, kullancsok által terjesztett fertőzésekre és a Covidra is. Persze, sokan azt gondolják, az influenza alig viseli meg a gyereket, csakhogy legyengül tőle az immunrendszere és következményként arcüreggyulladás lép fel vagy más kórokozók kapnak teret.
Az alaptalan félelem, hogy a túl sok védőoltás megterhelné a gyerek szervezetét, mert annyira biztos nem, mint az a sok fertőzés, amivel rögtön találkozik egy oktatási intézményben.
Az immunrendszert erősítő készítmények közül receptre kérhető néhány hatékony kezelés, amelyek elsősorban a baktériumok ellen védenek, ezeket azonban leghatásosabban a közösséghez csatlakozás előtt érdemes alkalmazni, jellemzően a nyári szünetben, amikor az immunrendszer egy kicsit elalszik, a védettség gyengül. Így a felkészített immunrendszerrel mehet vissza a gyerek, de év közben is használhatunk ismétlő adagokat, illetve kialakult betegség esetén segíthet a gyorsabb gyógyulásban. Ezeket a háziorvostól kérhetjük.
A recept nélkül kapható termékek közül milyen szempontok szerint válasszunk?
Érdemes tudni, hogy a tízszeres, százszoros vitaminadagok nem védenek meg minket erősebben, nem lesz tőlük egészségesebb senki. Erre nincs tudományos bizonyíték, ezek városi legendák. A naponta megállapított, szükséges vitaminmennyiség elegendő, emellett persze érdemes gyümölcsöt, zöldséget fogyasztani. A másik kérdéskör a probiotikumokat érinti. Az igaz, hogy a jó baktériumok beleszólnak a szervezetünk működésébe, de arról keveset tudunk, kinek melyik a leghatékonyabb. Nem mondhatom azt felelőséggel, hogy egyiktől vagy másiktól megerősödik valaki immunrendszere,
mert mindenki bélflórája egyedi mintázatot mutat, mint egy ujjlenyomat.
Többszáz féle baktérium alkotja, tehát nem tudjuk teljes egészében visszaállítani, ha sérül egy bélfertőzés hatására. Rövid távon segítenek a különböző készítmények, de a változatos és egészséges táplálkozás fogja az erős védelmet megteremteni.
A gyógynövényes kivonatokról mit gondol?
A régi, jól bevált gyógynövények, mint a kamilla, hatásosak lehetnek, és úgy tudjuk, nincs mellékhatásuk, de azt nem ismerjük, mi történik, ha kevésbé ismert növények keverékét, esetleg ismeretlen töménységű keverékét használjuk. Inkább gyógyszerként törzskönyvezett készítményeket vásároljunk, ugyanis azok hatóanyagtartalmára, mennyiségére, minőségére, gyártási folyamatára vonatkozóan külső ellenőrzést végeztek. Az étrend-kiegészítők esetében csak a gyártó írja rá, mit rakott bele. Se a hatását, se a tartalmát nem ellenőrzik. Még ha hasznos lenne is, például a vitaminok esetében, nem tudjuk, valóban az van-e a termékben és akkora mennyiségben, ami rá van írva.
Jó esetben kevesebb van benne a ráírtnál, rosszabb esetben valami más: például olyan szteroid hatású vegyület, mint amilyenek a konditeremben használt fehérjeporokban előfordulnak.
Abban biztosak lehetünk, hogy aminek szteroidhatása van, az szteroid. Az ilyeneket például nagyon kockázatos hosszú távon szedni. Szintén vitatottak a homeopátiás készítmények, amelyek hatásossága az egyik kérdés, de sokszor az is probléma, hogy olyan gyógynövényekből vagy hatóanyagokból is indulnak ki, amelyeket a bizonyítékon alapuló orvoslásban gyerekeknél már nem ajánlott alkalmazni. A dobozon pedig nem feltétlenül szerepel, hogy az adott vegyület milyen mértékben van felhígítva.
Milyen vitaminokat szedjünk az immunerősítés érdekében?
Az immunrendszert az gyöngíti, ha valamelyik vitaminból hiánya van. Annak idején a Covid elején is elhangzott, hogy a C- és a D-vitaminokat mindenki szedje, aztán szép sorban megszülettek a vizsgálatok és a tanulmányok, melyek szerint a nagy dózisú vitaminok semmivel sem gyorsították a gyógyulást, és nem előzték meg a fertőzést. Nem tudjuk meghatározni, kinek melyik vitaminból van hiánya, ezért hogyha egy multivitamin készítményt szed valaki, akkor nagyot nem tud hibázni. Abból a szervezetünk ki tudja válogatni, mire van szüksége.
Ajánljuk még:
