Energiaitalok helyett – így pörgessük fel magunkat ősszel

Ahogy a Bibliában is olvashatjuk: a mértékletesség a lélek gyümölcse. Hívőnek és nem hívőnek egyaránt. Ha ugyanis túllépjük azt a bizonyos határt, és nem figyelünk szervezetünk jelzéseire, könnyen az úgynevezett exhauszciós neurózis csapdájába eshetünk. A rövid munkaképtelenségtől a hosszú ideig tartó testi-lelki zavarokig terjedhetnek a túlhajszoltság következményei. Fáradtság, étvágytalanság, fejfájás, alvászavarok, csökkent koncentrálóképesség, ingerlékenység, lehangoltság – csak pár a ránk váró tünetek közül.

Ezért nem mindegy, meddig feszítjük a húrt, és az sem részletkérdés, hogyan próbáljuk meg energizálni magunkat. Amikor például a dohánylevél bekerült Európába, mindenki azt hitte, hogy a nikotinnak munkabírást fokozó hatása van, és százezrek mérgezték magukat a jobb teljesítményt hajszolva. Ugyancsak mindennapi fokozónak számít a kóla vagy az energiaitalok, amelyek káros hatásait talán nem is kell kifejtenünk. Kettős a megítélése van a kávéban és teában rejlő koffeinnek is, tudományos körökben elismerik egy-egy lehetséges pozitív tulajdonságát, viszont

a magas vérnyomás, a gyomorfekély, az alvászavar és még számos egészségügyi probléma kialakulásáért is felelőssé teszik a koffeint.

Ugyanakkor van megoldás arra, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A sok C-vitamint tartalmazó növények például vitalizálják szervezetünket, ősszel tökéletes választás egy bögre forró csipkebogyótea. Segíti a szövetek tartását, szilárdságát, serkenti a kollagéntermelést, ösztönzi a belső elválasztású mirigyek működését, és

megerősíti sejtjeinket, hogy könnyebben felvegyék a harcot a betegségekkel szemben.

A szeptemberben-októberben gyűjtött, piros, még kemény csipkebogyóban a legmagasabb a C-vitamin-tartalom. Emellett elegendő magnéziumsót is tartalmaz, ami segít a védekező erőnk fokozásában. Forralva és áztatva is fogyasztható, de a C-vitamin hőérzékenysége miatt azt javaslom, inkább az áztatást válasszuk! Egy púpos kanál csipkehúst tegyünk egy tálba, öntsünk rá két deci vizet, és egy éjszakán át pihentessük. Másnap szűrjük le, és ha szeretnénk, melegítsük fel. Ugyanezt tehetjük a feketeribizlivel is. Kiváló erősítő gyümölcsünk, ráadásul mind a teája, mind az ázata különleges ízélményt nyújt.

Romolo Mantovani francia természetgyógyász a citrusfélékre alapozza immunerősítő módszerét: azt javasolja, hogy egy héten keresztül minden reggel éhgyomorra igyunk meg egy pohár citromlevet, méghozzá úgy, hogy egy egész citrom levét két deci langyos vízzel hígítsuk fel. Délelőtt 11 óráig ne együnk, utána is csak nyers növényi ételeket. A második héten növeljük két citrom levére az adagot, a harmadik héten pedig három citrom levét facsarjuk ki. Visszafelé hetente csökkentsük az adagot, és a módszert csak kúraszerűen alkalmazzuk.

Egy koreai népmese szerint Kümgán, a Gyémánt-hegy királya egyszer annyira legyengült, hogy az orvosok sem tudtak rajta segíteni.

Egy bölcs öreg egy „emberforma” gyökeret ajánlott neki, ami meg is gyógyította a királyt, így az emberi kor végső határáig élhetett.

Ez a gyökér nem volt más, mint a ginzeng, amit pár évtizeddel ezelőtt a nyugati orvoslás is egyfajta csodaszerként fedezett fel. A csodagyökér serkentőleg hat az idegrendszerre, de nem okoz álmatlanságot, fokozza a munkaképességet, tonizál, helyreállítja a szervezet egyensúlyát és hatása sokáig eltart. A szakemberek szerint a legjobb, ha a porított gyökeréből teát készítünk, de csak egy hónapig alkalmazzuk, és a kúra után tartsunk ugyanennyi időre szünetet!

Teofrasztosz, a botanika atyja az édesgyökeret tartotta kivételes növénynek. Neki köszönhetően hívják ma is szkítiai gyökérnek, ugyanis Teofrasztosz szerint az ókor félelmetes harcosai,

a szkíták édesgyökeret rágva voltak képesek napokig étlen-szomjan vándorolni.

Hogy ez valóban így volt-e, azt nem tudjuk, viszont az édesgyökér gyulladáscsökkentő, emésztésjavító, segít megküzdeni a stresszel, fertőzésekkel. Érdemes kipróbálni a belőle készült török sörbetet, vagy a Dél-Európában ma is kedvelt édesgyökér vizet. Tudták, hogy a régen nagy divatját élő medvecukor is ebből a növényből készült? Érdemes lenne újra divatba hozni fogyasztását, mert pár apró darab elrágcsálásával sokat tehetünk testünk erejének visszatéréséért.

Az élénkítés nagymesterei mellett természetesen számos más természeti kincs is a rendelkezésünkre áll a csalántól a zsurlón át a méhészeti termékekig vagy a hazai „superfood-okig”. A norvégok teljes meggyőződéssel ajánlják az úgynevezett Oslo-reggelit is. Este tejbe áztatnak pár kanál zabpelyhet, reggel belereszelnek egy sárgarépát, felmelegítik, és mézet csurgatnak bele. A gyerekek minden reggel ezt fogyasztják, és a megfigyelések szerint sokkal jobb tanulmányi eredményeket érnek el, mint az egyoldalú hal- és kenyértáplálékkal.

Érdemes tehát olyan természetes módszerekhez folyamodnunk, amelyek nem felpörgetik, hanem táplálják szervezetünket. Építsük be mindennapjainkba a bőséges folyadékfogyasztást, a megfelelően pihentető alvást, kikapcsolódást, a csend erejét, a sok-sok szabad levegőn töltött időt, a minőségi táplálkozást, és a régi, bevált praktikákat! Így könnyebb lesz a tél, ezt bizton állíthatom!

Forrás: Dr. Természet. Fűben-fában orvosság (szerkesztette: Kalmár Sándor)