Egészségtelen, elhízunk tőle, és azt sem tudjuk, mennyit eszünk belőle: a nátrium-glutamátról

Egészség

Egészségtelen, elhízunk tőle, és azt sem tudjuk, mennyit eszünk belőle: a nátrium-glutamátról

A nátrium-glutamátot egy japán kutató izolálta tengeri hínárból 1908-ban, majd az 1940-es években terjed el a nyugati világban mint az ételek ízletességét fokozó adalékanyag. Ma már gyakorlatilag nincs olyan élelmiszer, amiben ne lehetne ott. Szépen ívelő karrierje azonban pár évvel ezelőtt hanyatlásnak indult, ugyanis számos kutató megkérdőjelezte emberi egészségre gyakorolt hatását. 

Ki vagy te, ismeretlen ismerős?

A mononátrium-glutamát a glutaminsav (E 620) nátriumsója, kémiai reakcióval glutaminsavból (E 620) és nátrium-hidroxidból (E 524) vagy nátrium-karbonátból (E 500) állítják elő. A szervezetben hamar glutamáttá redukálódik, ami egy olyan egy aminosav, amely izgató hatású idegi ingerületátvivő anyagként is funkcionál. Használata rendkívüli mértékben elterjedt, ezért a tudomány egy idő után elkezdett foglalkozni azzal, hogy nem jelent-e egészségügyi kockázatot az emberi szervezetre nézve. A válasz pedig hamar újabb és újabb kérdéseket vetett fel.

Bár a nemzeti élelmiszerbiztonsági hatóságok egyöntetűen biztonságosnak kiáltották ki, a ’60-as évektől kezdve egyre több negatív hangvételű kutatás látott napvilágot. Először akkor esett csorba a nátrium-glutamát nevén, amikor egy kísérlet során összefüggésbe hozták a „kínaiétterem-szindrómával”, amelynek panaszai között van a fejfájás, feszültség az arcban, a mellkasban, a nyakon, szívdobogásérzés, asztmás tünetek, emésztőrendszeri panaszok) – gyakorlatilag egy súlyos allergiás reakció ez, aminek következménye akár halál is lehet. Nehéz volt igazolni az összefüggést, ugyanis minden ember máshogy reagál erre az ízfokozóra, így kezdetben sok fals eredmény született.

Fotó: 123RF

Amikor azonban olyan embereket gyűjtöttek össze egy placebo kontrollos vizsgálatba, akik állításuk szerint Na-glutamát-érzékenyek, feketén-fehéren kiderült, hogy 2.5 mg nátrium-glutamát hatására fejfájás, bőrégés, zsibbadás, viszketés, izomfeszülés, általános gyengeség jelentkezett náluk. 

Egy egészséges férfiakkal lefolytatott vizsgálatban igazolták, hogy a nagy dózisban fogyasztott Na-glutamát (150 mg/testsúlykilogramm) fejfájást, vérnyomás-emelkedést, és a fej izmainak fokozott érzékenységét okozta.

A kutatók szerint arra érzékenyeknél, sokkal intenzívebb hatás várható. Ugyanezeket az eredményeket 2013-ban egy másik vizsgálat is megerősítette.

chicken wings

Fotó: 123RF

A Fibromyalgiában szenvedő betegeknél egyértelműen igazolták, hogy a Na-glutamát jelentős mértékben hozzájárul a tünetek súlyosságához. A fibromyalgia rendkívül titokzatos betegség, mely állandó fájdalmakkal jár együtt, és elsősorban az izmokat, ízületeket és egyéb lágy szöveteket érinti. Mivel a tünetei rendkívül sokfélék és igen általánosak lehetnek, nagyon nehéz diagnosztizálni. A betegek jó része járulékos irritábilis bélszindrómában is szenvedett, amit ugyancsak rontott a Na-glutamát fogyasztása.

Jerry Smith és munkatársai négy beteg esetét ismertették 2001-ben, akiknél a Na-glutamát és az aszpartam teljes kiiktatása részleges vagy teljes tünetmentességet eredményezett, és ha visszavezették az étrendbe ezt a két adalékanyagot, a tünetek ismét fellángoltak. Természetesen ezzel kapcsolatban is születtek cáfoló vizsgálatok – mégis, talán érdemes kipróbálni a Na-glutamát és aszpartam kiiktatását, és ha ilyen életvitel mellett javulást tapasztalunk, akkor kutatások nélkül is választ kaptunk a kérdéseinkre.

Fotó: 123RF

Az emberi meddőségnek sok oka lehetséges, ezért szinte lehetetlen kimutatni, hogy azt valóban a nátrium-glutamát okozhatja vagy sem. Patkányoknál azonban igazolták, hogy Na-glutamát rendszeres fogyasztására olyan elváltozások következtek be a petevezetékben, illetve a petefészekben és petesejtekben, amely meddőséget eredményez. Hím patkányoknál pedig alacsony spermaszámhoz vezetett a Na-glutamát fogyasztása.

A gyermekeknek reklámozott élelmiszerekben sokszor található Na-glutamát, illetve hidrolizált növényi fehérje, ami szintén Na-glutamátot tartalmaz.

A nátrium-glutamát annyira ízletessé teszi az ételeket, hogy ezzel könnyű függést kialakítani.

Amikor rézuszmajomkölyköket etettek Na-glutamáttal, különösebb viselkedéses problémát nem lehetett náluk megfigyelni. Később azonban kiderült, hogy a Na-glutamát hatása fiatal felnőttkorra jelenik meg mint endokrin zavar. Fiatal gyermekeknél, mivel a fejlődő agy négyszer érzékenyebb az idegmérgekre, kisebb dózis is kárt okoz. A gyerekek sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve a felnőttekhez képest. Egy kutató kiszámolta, hogy ha egy gyermek aszpartamból és Na-glutamátból testsúlykilogrammonként 200 milligrammot fogyaszt, akkor agyában a már agykárosodást okozó szintnél hatszor magasabb lesz az idegméreg-koncentráció (Forrás: Blaylock, R.L. (1994) Excitotoxins: The Taste that Kills. Santa Fe, New Mexico: Health Press).

Fotó: 123RF

A hízásban is van felelőssége

A fentiekben említett hipotalamusz károsodásával összefüggésben a hízásra mért negatív hatásairól is említést kell tennünk. Michael Hermanussen, német gyermekorvos és oktató, az University of Kiel professzora hosszú éveken keresztül követte emberek ezreinek táplálkozási szokásait. Kutatásai során arra jutott, hogy azok az emberek, akik átlagosan napi 2.2 gramm Na-glutamátot fogyasztottak, azoknál a Na-glutamát és a testtömegindex összefüggést mutatott,

a Na-glutamátot fogyasztóknak 33 százalékkal nagyobb volt az esélyük az elhízásra.  

Egy másik vizsgálatban vidéki thai családokban 10 napon át mérték a Na-glutamát-használat mértékét. Arra jutottak, hogy a nátrium-glutamát fogyasztásának mértékében voltak az emberek elhízottak, és alakult ki náluk metabolikus szindróma, és ez a két összefüggés független volt a napi táplálékmennyiségtől. Ebből a szerzők arra következtetnek, hogy a Na-glutamát fokozza a zsírraktározást, például az inzulinszint megnövelése révén. Más vizsgálatokban a Na-glutamát-túladagolás hatására elhízás, májzsírosodás és májgyulladás, valamint cukorbetegség alakult ki

A másik oldal sem hagyja magát…

A sok veszélyességre figyelmeztető kutatás után a másik oldal is aktivizálódott, és sorra születtek az ellenkező eredményeket produkáló vagy a negatív hatásokat elbagatellizáló jelentések. Adrienne Samuels 2008-ban a „Felelősség a kutatásban: irányelvek és minőségi garanciák” című szaklapban megjelent tanulmányában rámutatott arra, hogy nagy gazdasági érdekek fűződnek a Na-glutamát forgalmazásához. A Na-glutamátból profitáló ipar és kereskedelem megrendelésére rengeteg vizsgálat készült egyazon céltól vezérelve: igazolni a Na-glutamát biztonságosságát. Samuels tanulmánya részletesen bemutatja azt a hamisítási folyamatot és annak szereplőit, ami a fogyasztók háta mögött folyik – érdemes végigolvasni. De a kutatók sem hátráltak meg: szenátusi és FDA meghallgatások keretében tudósok tanúságot tettek a Na-glutamát veszélyessége mellett.

Fotó: 123RF 

Lehet élni nélküle

A Na-glutamát ott van mindenhol. Sok neve van: ízfokozó, E621, hidrolizált fehérje stb. És hiába látjuk, hogy tartalmazza az adott étel, a mennyiségére vonatkozóan semmi információnk nincs. Így tulajdonképpen

fogalmunk sincs, hogy mennyit is fogyasztunk abból, amiből semennyit sem volna jó fogyasztanunk.

A Na-glutamát a tudósok és szakemberek egy meghatározó csoportja szerint lassan ölő méreg, ritkán okoz látványos tüneteket, és hatása szépen belesimul a nyugati étrend egyéb „áldásos” hatásaiba: az elhízásba, a cukorbetegségbe, a metabolikus szindrómába és az idegek lassú romlásába.

Fotó: 123RF

Sajnos egyre nehezebb kiszűrni a káros anyagok fogyasztását ebben a mérhetetlen túlkínálatban, de mégis lehetséges. Az igaz, hogy a Na-glutamátot elkerülni csak az tudja, aki lemond a gyors és kényelmes vásárlásról, a húsipar legtöbb felvágottjáról, a félkész ételekről, a levesporokról, a konzervekről, a vendéglői étkezések egy típusáról, az ételízesítőkről, az öntetekről, egyszóval minden feldolgozott, nem natúr és nem kizárólag természetes alapanyagokat és összetevőket tartalmazó ételről. Kezdetben valóban nehéz, de megéri kitartani, és átformálni szokásainkat, mert az egészség a legnagyobb kincsünk.

Nyitókép: 123RF

Ajánljuk még:

Honnan tudhatjuk egy illóolajról vagy gyógyteáról, hogy valóban azt tudja, amit ígér? A szakember elárulja!

A gyógynövényekről először valószínűleg a gyógyteák, gyógyhatású készítmények, illóolajok jutnak eszünkbe és nem a tudomány. Pedig a gyógynövényekkel kapcsolatos vizsgálatokra, felmérésekre, kísérletekre alapozott fejlesztések komoly tudományos alappal bírnak. A Magyar Tudomány Napja alkalmából arról beszélgettünk dr. Horváth Györgyivel, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának docensével, az egyetem Farmakognóziai Intézetének igazgatójával, hogy hogyan készülnek azok a gyógynövény alapú készítmények, teák, olajok, étrendkiegészítők, amelyeket bátran fogyaszthatunk, hogyan tudjuk eldönteni, milyen készítményt vásároljunk, aminek a hatásában valóban megbízhatunk.