Lóbalzsam: miből van, és mi is ez?
Lóbalzsamot találunk a patikában, a drogériákban de még nagyobb üzletekben is. Van belőle sok márka, azoknak megannyi készítménye, és ezek nagyjából ugyanazt ígérik: fájdalmaink csökkentését, görcsoldást, izomlazítást, fokozott vérkeringést – mindezt a természet erejével. A lóbalzsamban ugyanis gyógynövények vannak: hagyományosan vadgesztenye-kivonat, rozmaring, árnika, kámfor, mentol, boróka, glicerin, eukaliptusz kerül bele.
A lóbalzsam fajtái
A lóbalzsamnak különböző fajtái léteznek, és mindegyik főleg természetes alapanyagokból készül. A legismertebb fajták a következők:
- Hideg lóbalzsam: Ezeknél szinte az összes krémtípus borsmentaolajból kinyert mentolt, kámfort vagy eukaliptuszolajat tartalmaz (esetleg a hármat egyszerre), és főként különféle izomfájdalmak enyhítésére használható. Idősebb korban ezt szokták ajánlani, nemcsak a gerinc környékére, hanem a visszeres lábakra is.
- Meleg vagy melegítő balzsam: Tartalmazhat csípős fűszereket (leginkább chilit, paprikakivonatot), ami fokozza a bőrön, és minimális mélységben a felszín alatt érzett melegség érzetét. Gyakran alkalmazzák izom- és ízületi fájdalmak csökkentésére, de elsősorban az igénybevétel (sport vagy nagyobb fizikai munkavégzés) előtt érdemes használni, egyfajta bemelegítő kenőcsként. A tapasztalatok azt mutatják, hogy használata segít a megerőltetés utáni izomláz csökkentésében.
- Különféle természetes krémek és gélek: ezekben gyakorlatilag csak gyógynövények kivonatai és olajok találhatók, a krémek fájdalmak és a gyulladások enyhítésére szolgálnak.
A lóbalzsam használatának veszélyei
Bár a lóbalzsamok használata számos előnnyel járhat, potenciális veszélyek is kapcsolódnak hozzájuk, különösen az idősebb korosztály számára, ilyen például a bőrirritáció. Mivel néhány ember érzékeny lehet a lóbalzsamokban található különféle hatóanyagok valamelyikére, az első használat előtt végezzünk bőrpróbát egy kis bőrterületen! Mivel az idősebb emberek bőre általában érzékenyebb az átlagnál, szépkorúként fontos óvatosan használni a lóbalzsamot, különösen sérült vagy irritált bőrterületen.
A lóbalzsam használata előtt konzultáljunk a körzeti orvosunkkal, de ha igazán helyesen akarunk eljárni, akkor érdemes két helyre is mennünk: egyrészt a reumatológushoz, aki megmondja, hogy valójában szükséges-e nekünk ez a termék, és egy bőrgyógyászhoz, aki felvilágosít minket a bőrirritációk formáiról és veszélyeiről.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az alkalmazás során ügyeljünk, hogy a lóbalzsam ne kerüljön a kezünkről a szemünkbe, mivel ez irritációt vagy enyhe gyulladást is okozhat. Amennyiben véletlenül a szánkba kerül, minél hamarabb öblítsük le, de a száj belső felületén általában csak pár percig tartó kellemetlen érzést tud kelteni.
A lóbalzsamoknál fontos kérdés még az is, mennyit használjunk. A dobozon minden esetben feltüntetik a javasolt mennyiséget, amit az orvos felülírthat. Naponta négy-öt alkalomnál többször általában a készítmény dobozain sem javasolnak gyakoribb használatot, és az is nagyon fontos, hogy ha az előírt forma az, hogy vékonyan kenjük be a felületet, ne tegyünk rá kétszer-háromszor nagyobb mennyiséget, mert az a bőrfelszínt súlyosan károsíthatja, de a gyógyhatás nem növekszik. Ezeknél a készítményeknél a vékony bekenés után nagyjából fél perccel már éreznünk kell a kellemes hatást.
A lóbalzsamok tehát hatékony eszközök lehetnek az izom- és ízületi fájdalmak enyhítésére az idősebbek számára, fontos azonban körültekintően használni őket,
és figyelembe kell venni az esetleges allergiás reakciókat vagy irritációkat. Amennyiben pedig kételyünk van a használattal kapcsolatban, fontos felkeresni szakorvosunkat!
