Lóbalzsam: miből van, és mi is ez?
Lóbalzsamot találunk a patikában, a drogériákban de még nagyobb üzletekben is. Van belőle sok márka, azoknak megannyi készítménye, és ezek nagyjából ugyanazt ígérik: fájdalmaink csökkentését, görcsoldást, izomlazítást, fokozott vérkeringést – mindezt a természet erejével. A lóbalzsamban ugyanis gyógynövények vannak: hagyományosan vadgesztenye-kivonat, rozmaring, árnika, kámfor, mentol, boróka, glicerin, eukaliptusz kerül bele.
A lóbalzsam fajtái
A lóbalzsamnak különböző fajtái léteznek, és mindegyik főleg természetes alapanyagokból készül. A legismertebb fajták a következők:
- Hideg lóbalzsam: Ezeknél szinte az összes krémtípus borsmentaolajból kinyert mentolt, kámfort vagy eukaliptuszolajat tartalmaz (esetleg a hármat egyszerre), és főként különféle izomfájdalmak enyhítésére használható. Idősebb korban ezt szokták ajánlani, nemcsak a gerinc környékére, hanem a visszeres lábakra is.
- Meleg vagy melegítő balzsam: Tartalmazhat csípős fűszereket (leginkább chilit, paprikakivonatot), ami fokozza a bőrön, és minimális mélységben a felszín alatt érzett melegség érzetét. Gyakran alkalmazzák izom- és ízületi fájdalmak csökkentésére, de elsősorban az igénybevétel (sport vagy nagyobb fizikai munkavégzés) előtt érdemes használni, egyfajta bemelegítő kenőcsként. A tapasztalatok azt mutatják, hogy használata segít a megerőltetés utáni izomláz csökkentésében.
- Különféle természetes krémek és gélek: ezekben gyakorlatilag csak gyógynövények kivonatai és olajok találhatók, a krémek fájdalmak és a gyulladások enyhítésére szolgálnak.
A lóbalzsam használatának veszélyei
Bár a lóbalzsamok használata számos előnnyel járhat, potenciális veszélyek is kapcsolódnak hozzájuk, különösen az idősebb korosztály számára, ilyen például a bőrirritáció. Mivel néhány ember érzékeny lehet a lóbalzsamokban található különféle hatóanyagok valamelyikére, az első használat előtt végezzünk bőrpróbát egy kis bőrterületen! Mivel az idősebb emberek bőre általában érzékenyebb az átlagnál, szépkorúként fontos óvatosan használni a lóbalzsamot, különösen sérült vagy irritált bőrterületen.
A lóbalzsam használata előtt konzultáljunk a körzeti orvosunkkal, de ha igazán helyesen akarunk eljárni, akkor érdemes két helyre is mennünk: egyrészt a reumatológushoz, aki megmondja, hogy valójában szükséges-e nekünk ez a termék, és egy bőrgyógyászhoz, aki felvilágosít minket a bőrirritációk formáiról és veszélyeiről.
Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az alkalmazás során ügyeljünk, hogy a lóbalzsam ne kerüljön a kezünkről a szemünkbe, mivel ez irritációt vagy enyhe gyulladást is okozhat. Amennyiben véletlenül a szánkba kerül, minél hamarabb öblítsük le, de a száj belső felületén általában csak pár percig tartó kellemetlen érzést tud kelteni.
A lóbalzsamoknál fontos kérdés még az is, mennyit használjunk. A dobozon minden esetben feltüntetik a javasolt mennyiséget, amit az orvos felülírthat. Naponta négy-öt alkalomnál többször általában a készítmény dobozain sem javasolnak gyakoribb használatot, és az is nagyon fontos, hogy ha az előírt forma az, hogy vékonyan kenjük be a felületet, ne tegyünk rá kétszer-háromszor nagyobb mennyiséget, mert az a bőrfelszínt súlyosan károsíthatja, de a gyógyhatás nem növekszik. Ezeknél a készítményeknél a vékony bekenés után nagyjából fél perccel már éreznünk kell a kellemes hatást.
A lóbalzsamok tehát hatékony eszközök lehetnek az izom- és ízületi fájdalmak enyhítésére az idősebbek számára, fontos azonban körültekintően használni őket,
és figyelembe kell venni az esetleges allergiás reakciókat vagy irritációkat. Amennyiben pedig kételyünk van a használattal kapcsolatban, fontos felkeresni szakorvosunkat!
Ajánljuk még:
Alma Alzheimer-kór ellen, avagy a nagy flavonoid-mese
Stephen Hawking és Sandra Bullock férje is ebbe halt bele: az amiotrófiás laterálszklerózisról
„Minden mélységben kereshetjük az örömöt” – Beszélgetés a gyerekszínészből lett bohócdoktorral, Kárász Eszterrel
Aki a tudatába zárt emberrel is kommunikál – Horváth Sándor logopédussal beszélgettünk
A tizenhat éves Danóka hazaért az iskolából, azt mondta az anyukájának, nagyon fáradt, lepihenne. Mivel sok leckéje volt, kérte, hogy hat óra körül keltse fel, akkor majd nekiáll tanulni. A tanulást már nem tudta elkezdeni, mert nem tudták felébreszteni. Súlyos agyvérzést kapott. A kórházban több órán keresztül műtötték, de így is komoly tünetei maradtak vissza. Mindez tíz éve történt, azóta több helyen kezelték és ma is folyamatosan rehabilitálják. Közben leérettségizett, most egyetemre készül. Filmbe illő, ma is nehéz útján Horváth Sándor gyógypedagógus, logopédus kísérte és kíséri, aki több mint kétezer afáziás beteggel foglalkozott az elmúlt évtizedek során. Hihetetlen hivatástudata, számos tapasztalata, töretlen lelkesedése és gyógyulásba vetett hite tartja a pályán dacára a nyugdíjas kornak.