Kis túlzással a térdünk a születésünktől kezdve a halálunkig mozgásban, használatban van. Ez jelentheti azt, hogy bármilyen baleset nélkül is előfordulhatnak térdpanaszok?
Az összes ízületünk közül a térdízületünk a legnagyobb, és ennek a legbonyolultabb a felépítése és a mozgása, ez az egyik oka, amiért olyan sok problémánk lehet vele. Másrészt valóban igaz, hogy már akkor is használják a térdüket a gyerekek, amikor még csak mászni tudnak, aztán onnantól kezdve, hogy két lábra áll az ember, állandó használatban van. Emiatt
Baleset és más trauma nélkül is kialakulhat fájdalom vagy panasz.
Az átlagéletkor növekedésével is együtt jár, hogy az idő elteltével egyre több ízületi panasz jelentkezik. Ezek jellemzően kopásos típusú ízületi panaszok, amik az ízületek természetes öregedéséből származnak. Ehhez járulhatnak hozzá olyan folyamatok, mint például a sérülések, túlterhelések, esetlegesen a különböző gyulladásos folyamatok, amik tovább ronthatnak a helyzeten, és az ízületek öregedését, kopását fokozhatják, felgyorsíthatják.
Meg lehet előzni a korral járó, az általános, mindennapi használatból fakadó térdproblémákat?
Lehet tenni azért, hogy a folyamatokat lassítsuk, de teljesen elkerülni vagy megszüntetni nem lehet. Vannak olyan sportok, amik nagyon igénybe veszik az ízületeket. Ilyenek például a labda- és a küzdősportok, ahol többek között a hirtelen irányváltások, nagy nyíróerők miatt sok sérülés keletkezik. Hallani mindenfelől, hogy az egészségünk megőrzése érdekében fontos sportolni és eleget mozogni, de érdemes azt is alaposan átgondolni, hogy milyen sportágat választunk, és a sportolás mértékét és intenzitását is vegyük figyelembe annak érdekében, hogy ne terheljük túl a térdeinket. Fiatalon az ember még nincs tisztában azzal, hogy milyen hosszú távú következményei lehetnek a túlterhelésnek vagy egy sérülésnek. Negyven-hatvan éves korban azonban a fiatalkori meggondolatlanságból sokszor nagyon komoly ízületi problémákkal kell az embernek szembenéznie. És most nem csak az élsportolókról beszélek.
Milyen sportok ajánlottak, mi nem árt a térdnek?
Az ízületeknek szükségük van a rendszeres mozgásra, anélkül tönkremegy a porcréteg, és szinte bármilyen vízben végzett mozgás kíméli a térdeket. Az úszás például azért tökéletes választás ebből a szempontból, mert a víz felhajtó ereje miatt nem kell az embernek a teljes testsúlyát tartania, cipelnie, emiatt kevésbé veszi igénybe a mozgás az ízületeket. A másik kiváló választás a kerékpározás. Biciklizés közben a térd körkörös mozgást végez, ami ugyancsak kíméli az ízületet. A kocogás, futás is megfelelő mozgásforma, de fontos hogy arra alkalmas terepen és cipőben végezzük. Az aszfalton vagy egyenetlen terepen történő futás jobban igénybe veszi a térdeket, mintha rekortánpályán, salakon vagy egyenletes, füves terepen futunk. És persze nem mindegy az sem, hogy maratont vagy négy-öt kilométert futunk.
És még nem is említettük a túlsúlyt…
Ez a térd egyik legnagyobb ellensége. Természetes, hogy egy száz-százhúsz kilós embernek fáj a térde, hiszen már az öt-tíz kilós súlynövekedés is nagymértékben megemeli a térd, a porcok terhelését és elősegíti, fokozza a kopásos panaszokat. Sajnos nagyon
sok beteg nem veszi tudomásul, hogy hiába kezeljük a térdét, ha a kiváltó okot nem szünteti meg, akkor a kezelés csak átmeneti, rövidtávú javulást hozhat.
Fontos megemlíteni a munkavégzést is. Ha például valaki sokat vezet, akkor egy félig hajlított helyzetben nyomja a pedálokat, ami extra terhelést ad a térdkalácsra és az alatta lévő combcsonti felszínre. Főleg azoknál igaz ez, akik nagyobb, régi, nehéz kuplungos teherautókat vezetnek. Ekkor a térdkalács és a combcsont térdkalácsi felszíne kopik meg.
Az első- és másodfokú kopásokat egyébként nagyon sokáig lehet tolerálni, azok lehetnek akár tünetmentesek is. Az sem mindegy, hogy kinél mikor kezdődnek a kopásos folyamatok. Általában az, aki fiatalon szenved térdsérülést és emiatt alakul ki a kopás, az hosszú távon sokkal jobban tolerálhatja, mert a szervezete alkalmazkodik a már meglévő problémához. Tapasztalatom szerint ezek az emberek sokkal komolyabb kopásos folyamatot tudnak elviselni kevesebb panasszal, mint aki mondjuk ötven-hatvan évesen szembesül először ezzel a problémával.
Mit tehetünk a nekünk megfelelő sportágválasztáson, és az adott esetben szükséges túl, hogy megőrizzük térdeink egészségét?
Szedhetünk például étrend-kiegészítőket. Ezeket nem szükséges nagyon fiatal korban elkezdeni, elegendő lehet felnőttként alkalmazni, vagy amikor az első panaszok jelentkeznek. Számtalan cég foglalkozik a táplálékkiegészítők forgalmazásával, érdemes lehet az orvos véleményét kikérni, melyik terméket válasszuk a palettáról. Ezeket az étrendkiegészítők kezdődő kopásos megbetegedések, túlterhelés vagy sportolásból adódó panaszok kezelésére használhatók, amikor azonban már komolyabb bajok jelentkeznek, vagy jelentősebb igénybevételnek vannak kitéve az ízületek, akkor szóba jöhetnek a fajsúlyosabb, például injekciós kezelések, amikkel hatékonyabban lehet javítani térdünk állapotát. Ma már több injekciós hatóanyag áll az orvosok rendelkezésére, amivel jól kezelhetők a kopásos panaszok, ilyen például hialuronsavas-, a kollagénes- és a PRP-kezelés.
Az étrendkiegészítőket folyamatosan kell szedni, vagy lehet kúraszerűen?
Ha egy egyszeri túlterhelésből adódóan vannak valakinek panaszai, ahhoz elegendő lehet egy rövid kúra vagy egy egyszeri injekciózás, amikor azonban már kialakult kopásos tünetei vannak valakinek, akkor sajnos fontos a rendszeres kúra vagy kezelés.
Alapjáraton mennyi időre hitelesített a térdünk, hány éves kor után érdemes különös figyelmet fordítani az ízületeinkre?
Ez nagyon sok mindentől függ. Egyeseknek már huszonöt-harminc éves korukban is komoly panaszuk van, de van, akinél csak hetven-nyolcvan évesen jelentkeznek a problémák. A már említett életmód és a munkavégzés is befolyásolja, felgyorsíthatja vagy lelassíthatja a kopásos folyamatokat, és vannak olyan ízületi deformitások, anatómiai rendellenességek, amik fokozhatják a kopás intenzitását. De általánosságban elmondható, hogy
annak is érdemes negyven-ötven éves kor felett jobban odafigyelni a térdeire, akinek anatómiailag normális térdízületei vannak, és nem érte sérülés azokat.
Van különbség a nők és a férfiak térdproblémái között?
Alapvetően nincsen. A nők esetében a menopauza megjelenésével gyorsul a csontritkulás, ami miatt kialakulhatnak ízületi panaszok. A férfiaknál inkább a fiatalkori problémák a jellemzőbbek például a különböző sérülésveszélyes sportok miatt, illetve többen vannak közöttük, akik ízületeket megterhelő, nehéz fizikai munkát végeznek, vagy nagyobb súlyokat emelnek. Szóval
idővel kiegyenlítődik a nemek aránya a térdproblémák tekintetében.
Van-e lehetőség szűrővizsgálatokra a térdproblémák felfedezése érdekében, vagy jellemzően csak akkor derülnek ki a gondok, amikor valakinek panasza van?
Magánszolgáltatóknál lehet kérni általános állapotot felmérő szűréseket, MR-vizsgálatokat, de ezek viszonylag drágák, panaszok hiányában rutinszerűen nem végzik el őket. Amikor azonban valamilyen problémát észlelünk, akkor érdemes hamar elmenni az orvoshoz egy vizsgálatra, és esetlegesen rendszeresen visszajárni kontrollra. Ez azok esetében különösen fontos lehet, akik megerőltető fizikai munkát végeznek, vagy az ízületeket igénybe vevő sportot űznek. Panasz esetén röntgent szoktunk készíteni, ami egy alapvizsgálat, és amiből egy tapasztalt orvos már sok mindent le tud szűrni, és meg tudja állapítani, hogy szükség van-e további felmérésekre, például MR-es képalkotásra.
Melyek a leggyakoribb térdsérülések?
Amit az ember a leggyakrabban hall a hétköznapokban, az a porcleválás. A térdben van két darab rostos porcgyűrű, amiket orvosi nyelven meniscusnak hívunk. Ezeknek támasztó, alátámasztó szerepük van a térd mozgásakor. Bizonyos helyzetekben ezek le tudnak szakadni, ezt nevezi a köznyelv porcleválásnak. Ilyenkor eltávolítjuk az ember térdéből a leszakadt darab porcot, viszont ezzel – a leszakadt darab nagyságától függő – hiány keletkezik a porcgyűrűn, ami hosszabb távon panaszt okozhat, vagy fokozottabb kopáshoz vezethet.
A szalagsérülések közül a leggyakoribb az elülső keresztszalag sérülése. A térdet több szalag tartja, van a külső és belső oldalszalag, illetve térd belsejében helyezkedik el két keresztszalag, az elülső és a hátsó. Ezek közül az elülső az, ami leggyakrabban sérül, általában a térd megbicsaklásainál, megcsavarodásainál. Előfordulhat persze az oldalszalagok sérülése is, ami valamivel könnyebben kezelhető akár műtét nélkül is. Szalagszakadás esetén a keresztszalagot tudjuk pótolni,
egy jó műtéttel szinte teljesen vissza tudjuk adni a térd stabilitását,
de az eredeti szalag teljes funkcióját nem tudja átvenni a beültetett szalag. Az eredeti szalagban lévő érző beidegzést nem tudjuk pótolni, azaz itt is várható a fokozottabb kopás.
Mit jelent az, amikor az ízületet „kitakarítják”?
Az embernek sokféle panasza lehet a térdével kapcsolatban. Lehet porcleválása, meszesedése, kopása, előfordulhat az ízületi nyálkahártya gyulladása, és így tovább. Az artroszkópos műtétek olyan tükrözéses beavatkozások, amikor két, alig egycentis lyukon keresztül úgymond kitakarítja az orvos a térdízületet. Eltávolítjuk a leszakadt darabokat, letisztítjuk a kopott porcfelületeket, de képesek vagyuk ezzel az eljárással a gyulladásos részeket is kitisztítani. Ha csak ízületi kopásról van szó, azt megpróbálhatjuk műtét nélkül, például injekciós kúrával kezelni. A panasz és a megelőző vizsgálatok alapján döntjük el, hogy elegendő-e ez a beavatkozás vagy nagyobb műtét szükséges.
Mire számíthatunk egy térdműtét után, lehet jobb a térdünk, mint újkorában?
A sérülésből adódóan valamiféle veszteség sajnos majdnem mindig van. Fiatalkorban, kicsi sérüléseknél esetleg lehet tökéletes térdet „csinálni”, de komolyabb sérülések vagy nagyobb műtétek esetében hosszú távon érezni fogjuk az eredeti, egészséges állapothoz képest kialakult hiányt.
A térdprotézis beültetése gondolom a végső állapot a térdproblémák esetében.
Igen, valóban az. Amikor már nem tudunk a konzervatív kezelésekkel, tehát gyógyszeresen, injekcióval, kitakarító vagy egyéb műtétekkel segíteni, akkor szoktunk protézist beépíteni. Ez azt jelenti, hogy a térdnek az elkopott, forgó felszíneit sablonok segítésével rezekáljuk, eltávolítjuk és egy fémből és műanyagból készült műízületet ültetünk be. A térdprotézis nagyban különbözik mondjuk a csípőprotézistől. A csípő a térdnél lényegesen egyszerűbb felépítésű ízület. Egy megfelelő módon beültetett, cement nélküli csípőprotézissel akár sportolni vagy fizikai munkát is lehet végezni. A térdprotézis esetében, még ha jó is a műtéti eredmény, a funkciója nem biztos, hogy alkalmas lesz sportolásra, vagy komolyabb igénybevételre. A térd esetében is van lehetőség az úgynevezett cement, vagyis ragasztó nélküli protézis beépítésére, de azok csak megfelelő csontkeménységnél és bizonyos kor alatt alkalmazhatók. Idősebb, puhább csontra ragasztott protéziseket teszünk, ezeknél azonban mindig fennáll a veszély, hogy egy idő után elenged a ragasztóréteg, ami lazuláshoz vezethet. Ilyenkor szükség van egy újabb műtétre, a protézis cseréjére. Fontos hozzátenni, hogy hiába sikerül jól a műtét, a végső állapot a páciensen is nagy mértékben múlik, hiszen nem mindegy, hogy betartja-e az utasításokat, valóban mozgatja, tornáztatja, kíméli-e a térdét, vagy nem foglalkozik vele. Mindig azt szoktam mondani, hogy
ötven százalékot tud hozzátenni az orvos, a másik ötven százalékot a betegnek kell.
Ajánljuk még:
