Aszalt almával kerekebb az élet, és a fogyás is könnyebb

Itt van azonnal a gyümölcsök almája és ómegája, az alma. Manapság méltatlanul kevés szó esik róla, és még kevésbé tekintünk rá úgy, mint ami képes lenne sarkából kifordítani a világot. Pedig a közhelynek is felérő mondásban sok igazság van: naponta egy alma, az orvost távol tartja.

Most képzeljünk el egy olyan családot, egy olyan háztartást, ahol édesség vagy csipsz helyett almát kapnak desszertként, rágcsálnivalóként a gyerekek, és nem, nem lesik irigyen a többi gyerek kezében lévő frissen sütött, bolti kakaós csigát, mert ízlik nekik az alma. Megszokták, szeretik az ízét, az állagát, és pont elég nekik az alma édes íze, ha nasira vágynak.

Tény, hogy még azokban a családokban is előbb utóbb kicsúszik a gasztronómiai gyeplő a szülők kezéből, ahol alapvetően almára (friss gyümölcsre) alapozzák a gyerekek édességfogyasztását. Túl nagy a csábítás az otthon falain kívül, és hiába szeretné a szülő megóvni a csemetéket a nem túl egészséges (sőt) bolti csemegéktől vagy a cukorban fürdő házi süteményektől, ha a nagyvilág úton-útfélen mást kínál.

Én a magam részéről találtam egy köztes utat a családnak, és amikor nagyon elszalad velem a ló (néha előfordul) akkor ez a megoldás általában segít az óhatatlanul fellépő cukoréhségemen. Ez pedig nem más, mint az aszalt alma. Megoszlanak a vélemények arról, hogy aszalt gyümölcsök mennyire egészségesek, hiszen koncentrált formában tartalmaznak szénhidrátot. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a cukor, amiről szó van, az gyümölcscukor, nem finomított répa- vagy nádcukor. Ráadásul ésszel él az ember, aszalt gyümölcsöt se kell kilószám falni.

  

Az aszalt alma azért is kiváló választás, mert egész évben elérhető, még mindig olcsóbb gyümölcs, mint bármi más, főleg, ha nem ragaszkodunk a nemesített, óriási, piros példányokhoz. Én sokszor háztól veszem, figyelem a helyi hirdetéseket, járok piacra, és ott szerzem be az almát.

 

Aszalhatnánk mást is a családban, de nekem az alma vált be a legjobban. A hétköznapokban napi pár karika aszalt alma pont elég desszertnek. Néha csak úgy magában esszük, máskor joghurtba, chia-, esetleg zabpudingba tépkedem, és akkor fogyasztom el, amikor már jól megszívta magát nedvességgel. Olyan is előfordul, hogy extra magas kakaótartalmú, cukormentes csokit olvasztok, és abba mártok pár szeletet. Ha így alakul, az már luxus kategóriájú desszert, és tényleg nem hiányzik aznap az étrendemből a cukros csokis keksz. Eszembe se jut.

Miért jó az aszalt alma?

• Mert az aszalt alma megőrzi eredeti ízét, zamatát, valamint az aszalás során nem veszíti el vitamintartalmát sem.
• Koncentrált szénhidráttartalma elegendő energiát biztosít egész napra, csak ne vigyük túlzásba a fogyasztását, mert akkor felpörgeti a szervezetet.
• Magas rosttartalommal rendelkezik az aszalt alma – főleg, ha nem magában, szárazon fogyasztjuk, hanem joghurtot, pudingot ízesítünk vele. Ha magában falatozzuk, akkor mellé, utána igyunk egy hatalmas pohár tiszta vizet vagy teát. Ha így teszünk, akkor képes elverni az éhünket pár szelet almakarika. Nem feltétlenül jó megoldás minden helyzetben erre alapozni, de nehéz, szaladgálós napon, amikor pizzarendelésre futná csak az időből, sokkal jobb választás ez az alternatíva.
• Aszalva az alma sokáig eltartható, így mindig lehet otthon olyan alapanyag, amelyet főétkezés mellé, például kompótként vethetünk be. Sütemény édesítésére is alkalmas cukor helyett, illetve állagánál fogva bárhova magunkkal vihető, extra uzsonna lehet kicsiknek, nagyoknak egyaránt.

Nem utolsósorban finom, kínálja magát, és ha ezt választjuk, ha rákapunk a fogyasztására, egészen biztosan megkönnyíti a cukorról való leszokást bárki számára.

A hétköznapokra én aszalok, de azért van olyan, hogy a párom ipari mennyiségben gyártja az aszalt gyümölcsöket, és akkor nemcsak alma, hanem narancs, banán is az aszalógépbe kerül, hogy egészséges ajándékként adhassuk át azoknak, akiket szeretünk.