A túlzott izzadás időskorban komoly egészségügyi problémák jele is lehet!

Az egészségügy világában görög szóval hiperhidrózisnak, latinul hiperszudorációnak nevezik azt, ha valaki az átlagosnál jobban izzad. Ennek hátterében többféle ok is állhat: előfordul, hogy valaki gyerekkorától kezdve eleve jobban izzad a környezeténél, de sajnos lappangó betegség folytán is fokozódhat a verejtékezés. Néhányunk idősebb korban sokkal jobban izzad, mint fiatalon. A változatos formákat látva nem meglepő, hogy jelenleg a világban a hiperhidrózistól szakértők szerint több mint 365 millió ember szenved. Mi lehet ezeknek a testi változásoknak az oka és mit tehetünk vele szemben?

Kezdjük azzal, hogy ha valaki gyerekkorától kezdve az átlagnál fokozottabban izzad, s az orvosi vizsgálatok semmilyen más okot nem állapítottak meg, csak azt, hogy örökölte ezt a hajlamot, ezzel a problémával csak annyi a teendő, hogy fokozottan ügyeljünk a testi higiéniára. Ha unokáinknál érzékeljük ezt a problémát, nagyon fontos már egészen korán, kamaszkoruk elejétől kezdődően, szüleikkel közösen kialakítani egy higiéniás stratégiát, amelyre ügyelve nagy eséllyel sohasem éri semmilyen hátrányos megkülönböztetés szerettünket. Ez a stratégia idősebb korunkra már annyira életünk része lesz, hogy szinte fel sem tűnik, a fokozott tisztálkodás – különösen nagyobb mozgások után szükséges –, és több illatszer használata.

Az igazi gond azonban ott kezdődik, ha felnőttkorban vagy időskorban váratlanul jelentkezik a hiperszudoráció – idősebb korban ez egyébként annál is inkább furcsa, mert a legtöbb embernél a verejtékezés mértéke csökken a középkorú életszakaszt elhagyva. Ezekben az esetekben mindenképpen végére kell járnunk az okoknak, amelyek rendkívül változatosak lehetnek. Természetesen felmerül, hogy a stresszes életünk vagy a megváltozó öltözködésünk, a rosszul szellőző, előnytelen ruhák választása okozza ezt. De ha nem így van, célszerű elmennünk egy diabétesz-vizsgálatra, mert

az erős, fura illatú izzadás hátterében nem egyszer vércukorproblémák húzódhatnak.

Szintén gyakori a túlzott izzadás hátterében a hormonbetegségek okozta pajzsmirigy-túlműködés. Hölgyeknél kiválthatja ezt a panaszt a férfihormon-túlsúllyal járó policisztás ovárium szindróma (PCO, Stein–Leventhal szindróma), de okozhat ilyesmit a menopauza során történő hormonális átalakulás is.

Természetesen nem kell csodálkoznunk, ha a fokozott izzadás hátterében mi magunk vagy egy szakember az erős elhízást állapítja meg. Ilyenkor a megoldás viszonylag egyszerű: életmódváltásos fogyókúrát kell kezdenünk, s csodák csodájára az izzadás is csökkenni fog.

Az eddig elmondottakhoz képest teljesen más háttere is lehet az éjszakai izzadásnak: itt a szakemberek gyakran szívbetegségeket vagy tüdőproblémákat diagnosztizálnak, a stressz sokszor előforduló, vagy a cukorbetegség ritkább jelenléte mellett.

Számos krém és gyógyszer (pl. egyes antidepresszánsok vagy vérnyomáscsökkentők) mellékhatásaként is megállapítják a fokozott izzadást, s ha ez a számunkra vagy környezetünknek kellemetlen, mindenképpen jó megoldás egy hasonló hatású, de másik gyógyszer kiváltása.

Túlzott izzadás ellen

Nagyon fontos ezen a ponton hangsúlyozni, hogy a túlzott verejtékezés esetén az izzadásgátló krémeket és gyógyszereket felíró szakembereknek is ügyelniük kell számos körülményre. Ilyen például az, hogy idősebb beteg esetében olyan gyógyszereket válasszanak ki, amelyek nem növelik a demencia kockázatát, vagy épp nem ütköznek más gyógyszerekkel.

Sokan esküsznek az orvosi vagy otthoni iontoforézises kezelésekre, amely blokkolni vagy jelentősen csökkenteni tudja a verejtékmirigyek működését. Ezek használata előtt azonban célszerű konzultálnunk kezelőorvosainkkal, hogy nekünk ez a terápia megfelelő-e.

A hiperhidrózis összetett jelenségét megismerve hamar megállapítható: az esetek nagy részében komoly egészségügyi probléma áll verejtékezésünk fokozódása mögött. Vegyük komolyan ezt a helyzetet, és forduljunk a megfelelő szakemberekhez.