A fizikai munkát végző, vagy nyári időszakban is aktívan sportoló emberek számára nem csak a folyadék, de ezzel párhuzamosan az izzadással nagy mennyiségben kiürülő különféle ásványi anyagok és nyomelemek pótlására is figyelni kell. Bár e tekintetben (például) egy betonfeltöréssel töltött nap végén betoppanó jóbaráttól kapott hűtött búzasört igen nehéz felülmúlni, a gyümölcsök ebben is segíthetnek. Ha lehetőség van rá, a munkavégzés közben érdemes a fákról érett gyümölcsöt csipegetni, így a kiürülő folyadékot a friss gyümölcsben található nedvességgel részben vagy egészben pótolni. A nem egészen érett, kicsit még savanykás gyümölcsök folyadéktartalma szerényebb, friss, savanykás ízük miatt ugyanakkor nagyon jó frissítők is lehetnek!
A gyümölcsök levét kézi préseléssel, vagy gyümölcscentrifugákkal is könnyedén kinyerhetjük. Mivel azonban a nyers gyümölcslevek nem megfelelő tárolás esetén könnyen erjedésnek, romlásnak indulhatnak, ezért szükség lehet valamiféle – természetes – tartósításukra. Ennek legegyszerűbb módja a melegítés, dunsztolás, amit azonban a gyümölcsben található vitamin- és ásványianyag-tartalmuk megőrzése érdekében javasolt kíméletesen, alacsonyabb hőfokon, de hosszabb időn keresztül végezni.
A folyadékpótlás lehetőségének biztosítása mellett a gyümölcsöknek számos egyéb felhasználási lehetősége, esetenként gyógyhatása is ismert!
Magyarország leghíresebb almatermő vidékeit Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyékben találjuk, de talán nincs is olyan kiskert, melyben ne volna legalább egy almafa. És bár sajnos a hazai almafogyasztás döntő részét még mindig nemzetközi fajták adják, a különféle régi, helyi fajták is egyre népszerűbbek. Egy természetes körülmények között termelt alma amellett, hogy rendkívül jó vitaminforrás, rostanyaga az emésztőrendszerre is kedvező hatással bír. A népi gyógyászatban hasmenés idején főzve vagy reszelve, nyersen pedig székrekedés elkerülésére javasolják. A magasabb savtartalmú almafajtákat kenyér és húsételek mellé is fogyasztották, mivel az almasav az emésztőrendszer működésére is kedvező hatással bír. Elsőre talán furcsának tűnhet, de aki teheti, próbáljon meg egy szelet jó vajaskenyér mellé friss gyümölcsöt ropogtatni, érdemes!
Régi receptúrák bizonyítják hogy a nép igyógyászatban nem csak az alma húsát, de a héját is felhasználták. A szárított almahéjból készített teát emésztési problémák esetén fogyasztották.
A körték rendszeres fogyasztása révén szervezetünkbe a különféle vitaminok és kálium mellett még némi proteint is juttathatunk, míg antioxidáns- és flavonoidtartalmuk az immunrendszerünket is erősíti. Az almához hasonlóan a körte is rendkívül sok rostanyagot tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak a bélrendszer egészséges működéséhez.
A szilva közismerten a székrekedés ellenszere, a gyümölcs ugyanakkor számos további gyógyhatással is bír. Rendkívül magas ásványianyag-tartalmának köszönhetően segíthet ezek pótlásában, A-vitamin tartalmának köszönhetően pedig a látásproblémák megelőzésében, kezelésében. Sűrűre főzött lekvárját hazánk egyes vidékein külsőleg a mai napig használják különféle bőrbetegségek kezelésére, amely minden bizonnyal a szilva kiemelkedően magas antioxidáns-tartalmának köszönhető.
Hasmenés okozta enyhe problémák megszűntetésére vagy kezelésére keserűanyag-tartalma és összehúzó hatása miatt sikerrel alkalmazhatjuk a dió különféle kivonatait. Teáját a fa friss vagy szárított leveleiből készítjük, fiatal zöld terméseiből azonban akár számos egyéb problémára is gyógyírt jelentő likőrt is készíthetünk!
Ajánljuk még:
„A MINDENRE JÓ SEMMIRE SEM VALÓ IGAZÁN” – TUDOD, MELYIK GYÜMÖLCCSEL MIT CSINÁLJ?
SZORGALMAS KIS GYÓGYÍTÓINK, A MÉHEK: ILYEN AZ APITERÁPIA A GYAKORLATBAN
CSAK TISZTÁN! – ÍGY KÉSZÍTS GRILLFŰSZEREKET, FŰSZERKEVERÉKET GYÓGYNÖVÉNYEKBŐL
