Nemrégiben egy hazai magánklinika kutatói egy olyan készítménnyel álltak elő, amelyről azt állították, hogy hatásos a koronavírussal szembeni védekezésben, mert gátolja annak terjedését, illetve semlegesíti hatásait. Ennek a készítménynek pedig nem más volt az alapja, mint a Cistus creticus, azaz a bodorrózsa. A kutatócsoport vezetője az eredmények ismertetésekor a következőt mondta: „feltételezhető, hogy a bodorrózsa-kivonat képes lesz meggátolni a vírusszaporodást, és így megelőzi a fertőzést az emlősök légző-rendszeri nyálkahártyáján is”.
Az említett készítmény száj- és orrspray formában került forgalomba, pontosabban kapott új szlogent, hiszen valójában már 2011-ben regisztrálták Magyarországon. Korábban influenza ellen ajánlották, azonban a kutatást követően már kifejezetten a Covid elleni hatásosságáról szóltak a hírek. Aztán jött a hidegzuhany. OGYÉI/7679-1/2021-es számon iktatták azt az OÉGYI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) által kiadott határozatot, amely rendelkezik az említett szer forgalomból történő kivonásáról, reklámozásának megtiltásáról.
A hír nyilvánosságra kerülésével a bodorrózsa, annak különböző fajtái és gyógyhatásaik egyszer csak a csalódottság célkeresztjében találták magukat, azonban fontos kiemelnem, hogy
magának a növénynek és gyógyhatásainak semmi köze nem volt a tiltó határozathoz.
Vagyis nem azért vonták ki a forgalomból a terméket, mert a bodorrózsának nincs gyógyhatása, hanem elsősorban azért, mert nem tartották be az orvostechnikai eszközökre vonatkozó jogszabályokat.
A koronavírus elleni védekezés és a bodorrózsa kapcsolata máig vitatott, azonban fontos tudnunk, hogy az Európai Gyógyszerügynökség ma is azon dolgozik, hogy kiderítsék: hagyományos növényi gyógyszerként milyen betegségek kezelésére lehet alkalmas a növény.
Mert bizony az elmúlt évszázadok népgyógyászati és orvosi feljegyzéseiből egyértelműen kiderül: érdemes nagyobb figyelmet szentelnünk a bodorrózsa jótékony hatásainak. A szuharfélék családjába tartozó növény kivonatait a Földközi-tenger partjainál élők már régóta alkalmazzák felső-légúti problémák kezelésére. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság lapjában már 2009-ben, a H1N1 influenzajárvány kapcsán is olvashattunk a szuharfélék lehetséges gyógyhatásairól.
A régebbi korokban a növényeken található gyantát alkalmazták gyógyításra: reumát, gyomorfekélyt, hasmenést és bőrbetegségeket is gyógyítottak vele.
Ma már inkább a levelek kivonatát használják és kutatják a mai napig, a kutatások pedig újabb és újabb áldásos hatások felfedezéséhez vezetnek. Az elmúlt években a kutatók arra jutottak, hogy a szuharfélékből kivont gyógyhatású anyagok antibakteriális-, vírus- és gombaellenes hatással is rendelkeznek, gyulladásgátlók, citotoxikusak. A bodorrózsa leveleinek extraktumai polifenolokat tartalmaznak, a tapasztalt hatások is nagyrészt ezeknek az összetevőnek tulajdoníthatóak.
Vírus ellen hatásos?
Az állatkísérletek során beigazolt vírusellenes hatás szilárd lábakon állt, azonban fontos megemlítenünk, hogy az eredmények csak nagyon speciális adagolás esetén voltak pozitívak. A vírusellenes hatás akkor volt igazolható, amikor a kezelést még a fertőzés előtt végezték el, és csak akkor járt sikerrel, amikor a készítményt közvetlenül a légutakba, porlasztva adagolták. Szájon át szedve vagy a fertőzés után megkezdve semmilyen gyógyhatás nem volt igazolható. 2009-ben embereken is kipróbálták a hatóanyagot, és a szopogatótabletta formájában bejuttatott bodorrózsa kivonat jó eredményeket ért el az influenza tüneteinek csökkentésében.
A növény már az ókori Perzsa Birodalomban is az egyik legértékesebb gyógynövény volt.
A népi megfigyelésekből kiindulva került a tudományos vizsgálatok látókörébe, 1999-ben öt gombatörzsre és öt baktériumtörzsre vonatkozóan vizsgálták hatásait: a mikroorganizmusok terjedését és szaporodását teljes mértékben megállította. A vizsgált bodorrózsa-fajok nagymértékű antibakteriális hatást mutattak – többek között ennek köszönhetően is megkapta az „Európa Gyógynövénye” címet még ebben az évben.
2007-ben a németországi Friedrich-Loeffler Immunológiai Intézet kutatói kísérleti eredményekkel támasztották alá, hogy egyik fajtája, a Cistus incanus kivonata antivirális hatást képes kifejteni a madárinfluenza ellen. Innen kezdődött a bodorrózsa iránti nagymértékű kutatói érdeklődés szerte Európában – ahogy azt az előzőekben említett kutatásokban is láthattuk.
Miképp használjuk?
Bármelyik gyógynövényboltban vásárolhatunk a bodorrózsa szárított leveleiből készült teát, amelynek aromás íze enyhén kesernyés, ezért ajánlott mézzel fogyasztani. Forrázat készítéséhez 2 teáskanál szárított növényi részt öntsünk le 2 dl forró vízzel. Készítésekor sose használjunk fémkanalat vagy fémszűrőt, ugyanis a kioldódó fémionok módosítják a teában található fenolok (antioxidáns flavonoidok, cseranyagok) szerkezetét. A teát 2-5 percig hagyjuk ázni, ezt követően szűrjük le, és mézzel vagy ízesítés nélkül fogyasszuk el!
A bodorrózsát pedig minden álhír és szidalom ellenére értékeljük,
hiszen a történelem során már számtalanszor bizonyított. Gyógyhatásai vitathatatlanok, és az sem egy mellékes dolog, hogy az elmúlt évszázadok használata során sem allergizáló sem más negatív hatását nem jegyezték fel. Kísérletezzünk hát bátran, és erősítsük szervezetünket a szuharfélék családjának tagjaival!
További források a növény gyógyhatásával és annak kutatásával kapcsolatban elérhetőek itt, más szuper gyógynövényes erősítőkről pedig itt olvashattok.
Ajánljuk még:
Tisztít, frissít és igazi afrodiziákum – a bőrünknek is! A zeller sokoldalú csodaszer
Fenyő, orgona, galagonya – Az első gyűjteni- és befőznivalókról
Áprilisban gyűjthető és feldolgozható gyógynövényeink
