110 millió idegsejttel működő második agyunk lenyűgöző ereje

Michael Gershon szerint miképp az agy felzaklathatja a bélrendszert, úgy a bélrendszer is felzaklathatja az agyat, és a kettő között lévő szoros kapcsolat miatt sokszor nem tudhatjuk, hogy éppen melyik volt hatással a másikra. Úgy gondolja, hogy az a tézis, amit a kutatók pár évtizeddel ezelőttig szentül hittek – miszerint a bélrendszer izmai és érzékelő idegei egyenesen a központi idegrendszerhez kötődnek, és

az emésztőrendszert az agy kontrollálja – tévedés: ennél sokkal kifinomultabb és bonyolultabb rendszerről van szó.

A tudományos tényként kezelt megállapításokat ráadásul nem is Gershon vonta elsőként kétségbe, hanem Dr. J. N. Langley, aki szerint a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer mellett a harmadik autonóm idegrendszer a bélben található. Langley halála után gondolatai feledésbe merültek, és egészen Gershon kutatásaiig kellett várni, hogy újra tudományosan is foglalkozzanak vele.

Fotó: Pexels 

Márpedig a témának jelentősége van, hiszen azóta az is kiderült, hogy

az ideghálózatokban és neurotranszmitterekben bővelkedő emésztőrendszer sokkal többre képes, mint az emésztési folyamatok levezénylése: a bél-idegrendszer különálló agyként fogható fel szerkezetileg és neurokémiailag egyaránt.

Fotó: Unsplash 

Gershon 1996-ban jutott el arra a szintre, hogy ki merje mondani:

a bélrendszer nem más, mint egy „második agy”, ami megközelítőleg 100 millió idegsejtet tartalmaz – többet, mint a gerincvelő vagy a perifériális idegrendszer. 

A vizsgálatok kimutatták, hogy olyan neuronok és az idegsejtek közötti kommunikációt segítő fehérjék találhatóak meg itt, amelyek az agyunkban is jellemzőek. Ráadásul a bélrendszer idegsejtjei ugyanazokat a neurotranszmittereket termelik, mint az agy idegsejtjei, és a bélrendszer több, mint 30 olyan különböző terméket állít elő, ami az agyunkban is termelődik.

Fotó: Unsplash / Joseph Gonzalez 

Nem kis felfedezésnek számított az sem, amikor kiderült, hogy

a ’nervus vagus’ (bolygóideg) idegrostjainak 90 százaléka nem az agyból a bélbe, hanem fordítva: a bélrendszerből az agyba szállít információkat.

Bebizonyították, hogy a bél-idegrendszer az agytól függetlenül képes önmagát szabályozni, és képes az emlékezésre, a tanulásra, sőt: érzések létrehozására is. 

Az elmúlt években tehát sikerült bebizonyítani, hogy számos olyan vegyület, sejt és anyag, ami az agyunkban fellelhető, jelen van a bélrendszerünkben is. Érdekes felfedezés volt az is, hogy mind a két agyunkban találhatók opiát-receptorok –  így a morfin vagy a heroin – a bélben lévő opiát-receptorokhoz tapadva székrekedést idézhetnek elő, és súlyos esetben mindkét agyunk opiátfüggővé válhat.

Fotó: Unsplash / Syd Wachs

Gershon kutatásai azt is bebizonyították, hogy a test szerotoninmennyiségének 95 százalékát a bélrendszerben találhatjuk. „A szerotonin egy fontos neurotranszmitter, amelynek szerepe kiterjed az érzelmek szabályozásától a szervezet anyagcseréjének regulálásáig. A megfelelő szintű szerotonin kiemelkedően fontos a mentális és fizikai egészség szempontjából, így a szerotonin hiánya vagy túltermelése különböző egészségügyi problémákat okozhat” – olvashatjuk az Endokrin Központ oldalán.

A szerotonin ráadásul folyamatosan tájékoztatja agyunkat a bél-idegrendszerben történő eseményekről. A tudósok szerint ez a kommunikáció többnyire egyirányú: 90 százalékban a bélből az agy felé irányul a már korábban is említett ’nervus vagus’ idegkötegen keresztül.

A szerotonin hangulatunk szabályozásában és az emésztésben egyaránt kulcsszerepet játszik.

Az emésztés folyamata akkor kezdődik, amikor az ún. enterochromaffin sejt szerotonint juttat a bél falába, és a szerotonin a kibocsátás után reflex-szerű bélmozgásokat, azaz perisztaltikát indít be. 

Fotó: Unsplash / Aleksandra Sapoz Nikova

Ha egy helyzetet veszélyesnek ítélünk meg, az agytörzs válaszreakcióra vált, és a félelem a vagus ideget is arra ösztönzi, hogy a bélrendszerben a szerotonin szintjét növelje. Ennek az lesz a következménye, hogy a bél túlingerlődik, mi pedig mindezt hasmenésként érzékeljük. Ugyanígy a nyelőcsövünk is túlstimulálttá válhat, aminek következtében nyelési nehézség léphet fel.

Nem véletlenül közismert mondás, hogy gombóc van a torkomban...

A kutatásokból azt is tudjuk, hogy fokozott stresszhelyzetekben az agy azzal védelmezi a bélrendszerünket, hogy a bél-idegközpontjában található immunsejteknek jelzéseket küld. Ennek hatására az immunsejtek hisztamint, prosztaglandint és más ágenseket választanak ki, amelyek a bélben gyulladásokat, görcsöket és hasmenést okoznak.

Nem kell tehát csodálkozunk azon, hogy a komfortzónánkból kibillentő helyzetekben hasi panaszaink jelentkeznek.

És hogy mi következik ebből? Sok más lényeges dolog mellett a legfontosabb talán az, hogy – mint második agyunkra –  még fokozottabban kell ügyelnünk bélrendszerünk egészségére.

Fotó: Unsplash / Lis Joseph 

Nagyon fontos tudatosan megválogatnunk, mit, mikor és mivel eszünk, és az is nagyon fontos, hogy legalább annyira legyünk gondos gazdái emésztőrendszerünk minden egyes részének, mint elménknek és szellemi frissességünknek.

Ráadásul – mint látható – a két agy nagyon szoros kölcsönhatásban áll egymással, így nem nehéz kikövetkeztetnünk azt sem, hogy a nem megfelelően óvott és táplált bélrendszer egy idő után a központi idegrendszerben és a test teljes működésében is szerteágazó problémákat fog okozni. Ideje hát kicsit megpihennünk, és átgondolnunk, miképp tudunk jó gazdái lenni agyunknak – pontosabban agyainknak…

Forrás:

• Emeran Dr. MAYER: A Bél-Agy Kapcsolat. Kulcslyuk Kiadó Kft., 2024.
• Michael D. GERSHON: The Second Brain. Harper Collins, New York, 1998.
• Giulia ENDERS: Bélügyek. A belek csodálatos világa és a jó emésztés. Park Kiadó, 2015.
• https://www.bel-agy-tengely.hu/#film